Autópályaépítés Gyurcsány-kormány idején: mérlegen a számok és a hatások

Az M7-es Zalakomár és Nagykanizsa közötti 15,5 kilométeres szakaszának átadását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Radovan Zerjav szlovén közlekedési miniszter és Szabó Pál magyar közlekedési miniszter közreműködésével ünnepelték, ami közelebb vitte Budapestet a horvát határhoz és összekapcsolta a magyar hálózatot a szlovén autópálya-úthálózattal az M70-es út Letenyei ágán keresztül.

„Egy országot építeni elsősorban befektetésekkel lehet” - megjegyezte a kormányfő, hozzátéve, hogy a beruházások leállítása vagy befektetések elüldözése a múltba és az elmaradottságba vezetne. Avató beszédében Gyurcsány Ferenc kiemelte: „A magyar közlekedés történetében nagyon szép és felejthetetlen fejezetet írtunk az elmúlt hat évben.”

Az elmúlt hat évben több mint megkétszereződött a magyar autópálya-hálózat, és a kormány szerint nincs olyan ország a régióban, amely ilyen mértékben bővítené ezt a hálózatot. Bejelentette az M0 keleti és északi szektorainak, a Megyeri-híd avatását, az M6-os mindkét végéről induló építéseket, valamint az M43-as megvalósítását Szegedet Makó irányába elkerülő részében.

„Hat év alatt megduplázódott a pályahálózat” - mondta Gyurcsány, és hangsúlyozta, hogy a fejlesztések folytatódni fognak az ukrán határig vezető M3-as úttal, valamint sok száz kilométer gyorsforgalmi úttal, amelyet autópályává lehet fejleszteni. A kormány szerint a következő években ezernél is több kilométer útkeresztmetszet felújítása várható, és a vasút európai minőségű fejlesztése is szerepel a tervekben.

A Balaton környékének tehermentesítésével és Délnyugat-Magyarország belső közúti kapcsolatainak javításával az autópálya jelentős hatással van a régió gazdaságára. A NIF adatai szerint az M7-es 15,5 kilométeres szakaszán egy csomópont, öt felüljáró, hét aluljáró és egy komplex pihenőhely készült, emellett 34 kilométeren vadkerítés, 21,5 hektár véderdő és egy ökológiai átjáró is létesült.

Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti 35,5 kilométeres pályaszakasz eredetileg egyben átadásra készült, de a közműkiváltások és a kivitelező Viadom Zrt. csődje hátráltatta a munkálatokat. A fővállalkozóként a PVT-M7 konzorcium nettó 43,9 milliárd forintért készítette a szakaszt. Az utolsó szakasz több mint fele uniós pénzből épült; a teljes költség várhatóan megközelíti a bruttó 62 milliárd forintot, és az EU-tól mintegy 35 milliárd forint támogatást kapott Magyarország.

Az M7-es utolsó átadott szakasza a Balatonkeresztúr és Zalakomár közötti rész, amelyet júliusban avattak fel. A 2001-2002-es években az M7 és az M1-es előrehaladása folyamatos volt, miközben az M0-ás több szakasza, és az M30-ason keresztül Esztergom felé hajtó tervek is előrehaladtak. A ciklusban az M3-as újabb 64 kilométeres szakaszát és az M30 Nyékládháza-Miskolc közötti szakaszát, illetve a dunahíd építését is befejezték vagy előkészítették.

Gyurcsány beszámolt a finanszírozási megoldásokkal kapcsolatos vitákról is: az elmúlt években többször módosították a sztrádatörvényt, és a központi költségvetésbe való visszakerülés attól függ, hogy a sztrádák milyen konstrukcióban finanszírozhatók. A kormány korábbi tervei szerint a magánbefektetők bevonásával történő finanszírozás (PPP) mellett döntöttek, ugyanakkor az uniós kritériumok és a költségvetési terhek egyensúlya állandó viták forrása volt.

• 1994-ben aláírták az M5-ös autópálya koncessziós szerződését, amelyet később részben megvásárolt és átalakítottak, hogy a matricás rendszerbe kerüljön.
• A 2000-es évek elején a sztrádaberuházás finanszírozása két fő útja közül választott: a közvetlen költségvetési finanszírozás vagy a koncessziós konstrukciók.
• Az 1990-es évek végén a kormány a PPP-modellt is fontolóra vette, amely hosszabb időszakon át elnyújtva terhelte a költségvetést, de lehetővé tette a gyorsabb megvalósítást.
• A ciklusok mérlege szerint az első kormányok alatt jelentős sztrádakapacitás-növekedés történt (például az M1, M3, M5, M7 szakaszok átadása).

Az új kormányzati ciklusokban a tervek között szerepelt a teljes M3-as és M6-os fejlesztése, az M7-es befejezése Zalakomárig, valamint a határig tartó M5 és M0 új szakaszainak megnyitása. A kivitelezések ütemezéséről és finanszírozási módjairól továbbra is viták folynak, és a költségvetési korlátok, az uniós feltételek és a közbeszerzési gyakorlatok határozzák meg a döntéseket. A közlekedési infrastruktúra fejlődése így továbbra is összetett politikai és gazdasági vita tárgya marad.

Az M6-os horvát határ felé vezető 595 méteres szakasza kapcsán felmerült kritikák szerint kimaradt rész egy jogi és engedélyezési zavar miatt; a közbeszerzési eljárásból hiányzó részpótlást a koncessziós társaság kezelte volna. A kormány ezt azzal magyarázta, hogy a jogi kérdések rendezése után lehet csak megépíteni a hiányzó részt, és engedélyezési intézkedések ezt követően kerülnek kiadásra. Az RTL Híradó információi szerint a forgalom zökkenőmentes kerülése érdekében kiadott engedélyek ezt lehetővé tették.

Összességében a ciklus mérlege szerint a 2004-2006 közötti időszakban több sztráda- és autópályaszakasz készült el, és a hosszú távú cél az országhatárig haladó gyorsforgalmi hálózat kialakítása. A jelenlegi és tervezett projektek közé tartozik az M3-as Nyíregyházától és Debrecent elkerülő út, az M6-os és az M7-es befejezései, valamint a további sztrádaprojektek előkészítése a Balaton felől a határ felé.

Az építkezések és finanszírozás különböző megközelítései és a koncessziók körüli viták meghatározták a közlekedés és gazdaság összefüggéseit. A közelmúlt eseményei alapján elmondható, hogy a kormányzati ciklusok jelentősen megváltoztatták Magyarország közúti infrastruktúrájának panorama-ját, és a hosszú távú cél az, hogy a gyorsforgalmi hálózat a határig kiépüljön, miközben a finanszírozási konstrukciók és uniós szabályok folyamatosan alkalmazkodnak a valós gazdasági környezethez.

tags: #autopalya #epitese #gyurcsany #idejen

Népszerű bejegyzések:

• Ablakcsere Budapesten és környékén – Pecsi Cegyek Listaja
• Útmutató az építményadó bevalláshoz
• Ingatlanpiaci tanácsok Ossiachi-tó környékén
• Frangepán utca 12.: helyi kontextus és tervezés
• Cégbírósági illetékesség és Bt.