Mi biztosítja a város fennmaradását: műemlékvédelem, fenntarthatóság és közösségi értékek összefonódása

Műemlékeink védelme történelmünk megismerésének kulcsa, mely a múlt értékeinek megőrzése mellett a történelmi, kulturális és építészeti emlékek jövő generációi számára történő fennmaradását, továbbörökítését is biztosítja.

Ez a nemzedékről nemzedékre szálló örökség a fenntartható társadalmi, környezeti és gazdasági fejlődés erőforrásává is válhat.

Jelentősége több szempontból is kiemelkedő: amellett, hogy egy közösség történelmét, hagyományait és identitását tükrözi, segít megérteni a múlt eseményeit, az előttünk élők gondolkodásmódját, értékeit, életmódját, egyben valódi, tapintható tananyagként szolgálhat a történelem, a művészet és az építészet tanulmányozásában.

A jól megőrzött műemlékek turisztikai vonzerőt jelenthetnek, amelyek - a velük járó gazdasági előnyök által - megteremthetik egy település hosszú távú fennmaradásának, megújulásának alapjait.

Győr különösen gazdag műemlék épületekben. Belvárosának szívében sétálva olyan építészeti emlékekkel találkozhatunk, amelyek nagyrészt a barokk kor évszázadait idézik meg.

E gondolatok vezérelték Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatát, amikor 2023-ban az Interreg Magyarország-Szlovákia Program keretében megnyíló pályázati lehetőséggel élve - Dunaszerdahely Önkormányzatával partnerségben - támogatási kérelmet nyújtott be a város egyik kiemelkedően fontos épülete, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gondozásában működő Magyar Ispita felújítására.

A Magyar Ispita épületének története a 17. Széchényi György püspök 1666-ban határozta el a város elaggott szegény magyar polgárait gondozó menház, azaz ispita alapítását, amelynek céljára egy polgárházat vásárolt meg, de nem sokkal később már a szomszédos épületet is hozzácsatolta.

Az átépítések, illetve bővítések a következő évtizedekben is folytatódtak, 1724-ben egy újabb polgárházzal bővült az épületkomplexum, majd 1735-re felépült a Szent Annának szentelt kis templom is.

Az Ispita különleges építészeti értéke az itáliai reneszánsz hangulatát idéző loggiás udvar, toszkán oszlopok tartotta árkádjaival.

Funkcióját, az idős győri polgárok istápolását több mint kétszáz évig látta el, majd a 2. világháborút követően lakóházzá alakították, miközben állapota folyamatosan romlott.

Árkádos udvarán 1963-ban állították fel Borsos Miklós Phőnix címet viselő díszkútját.

Az épület az elmúlt évtizedekben a városi múzeum egyik kiállítóhelyeként működött.

A 2025-ben indult kivitelezési munkálatok során - az épület külső homlokzatának és belső tereinek megújításával - olyan színvonalas, innovatív megoldásokat is használó kiállítóterek kialakítása volt a cél, amely a kiállítani tervezett műtárgyak számára szükséges speciális fizikai feltételek biztosításával nagy érdeklődésre számot tartó, szélesebb spektrumú tárlatok megrendezéséhez teremtenek megfelelő feltételeket.

A műemlékvédelmi beruházáson túl - a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériával történő együttműködés ösztönzése által - a projekt fontos eleme volt a határon átnyúló tudásátadás, a magyar-szlovák kulturális, művészeti, testvérvárosi kapcsolatok erősítése.

A megújult Magyar Ispita - a hosszú távú partnerség elmélyítésének első lépéseként - a szlovák partnerintézmény páratlan kortárs művészeti gyűjteményéből válogatott anyagból rendezett tárlattal nyitja meg ismét kapuit 2026 szeptemberében.

Ezt követően művészeti és történeti kiállítások sorával várja a közönséget az Ispita. A győri kortárs művészeti szcéna meghatározó szereplője, Szalkai Károly retrospektív kiállítása mellett a Design Héten, illetve a Győr Megyei Tárlaton mutatkozhatnak be a régió alkotói.

A „smARTacross - Szlovák-magyar együttműködés a helyi művészeti és kulturális örökség megőrzése céljából” című, HUSK/2302/2.4/075 azonosítószámú projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból valósul meg. A megítélt európai uniós támogatás összege 1.160.000 euro, a hazai társfinanszírozás összege 196.500 euro. A magyar projektrész uniós támogatásának összege 600.000 euro, ehhez társul hazai társfinansúrozásként 112.500 euro. A projekt partnerek a megvalósításhoz 93.500 euro önerő biztosítását vállalták.

A véges erőforrásainkkal való felelős gazdálkodás megkívánja, hogy a városok is fenntartható gazdasági működést kövessenek.

A környezetszennyezés visszaszorítása, a szállítási és utazási távolságok csökkentése hozzájárul az ökológiai lábnyom mérsékléséhez.

A szállítással járó környezetszennyezést a helyi termelők támogatásával, illetve a szezonális étkezéssel, tudjuk csökkenteni, amiről egy korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk.

A fenntartható gazdaságra egy másik jó példa a közösségi gazdálkodás, ami nem csak az élelmiszerek ökológiai lábnyomát csökkenti, hanem egy városi közösséget is kialakít, ami csökkentheti az elidegenedést és növelheti az emberek életminőségét.

Végül pedig sokat tehetünk a fenntartható gazdaságért, ha a megtermelt élelmiszereket a megfelelő módon értékeljük. Ezt a célt szolgálja a Munch is, ami a városi környezetben teszi hatékonnyá és fenntarthatóvá az élelmiszerellátást.

A környezetbarát energiahasználat elvét globális és helyi szinten egyaránt, a lakosság, az üzleti és a közszféra területein egyformán érvényesíteni kell. A környezetbarát energetika használata és a várostervezés során nagy segítség lehet ha már az építésnél is figyelembe vesszük a fenntarthatósági szempontokat. Ilyen szempont például a napelemek automatikus kialakítása, a környezetbarát építőanyag használata és növényfalak telepítése, amik amellett, hogy függőlegesen növelik a városok zöldterületét, esztétikailag is hozzájárulnak a városképhez.

A városok energiahasználatához a hulladékgazdálkodás is hozzátartozik, hiszen a hulladékok elszállításához és feldolgozásához óriási mennyiségű energiára van szükség. Itt a megoldás egy részét a fogyasztók, illetve a vállalatok tudják megvalósítani a kevesebb hulladéktermeléssel. Egy korábbi cikkünkben olyan alternatív csomagolásokat gyűjtöttünk össze, amik akár végérvényesen is kiválhatják az egyszer használatos műanyagokat.

Az előbb említett okos várostervezés egyik alapvető feladata a rendelkezésre álló terület hatékony kihasználása. Egy már meglévő városképet nagyon nehéz újragondolni “zöld” szemmel, hiszen nem lehet minden utcához egy bicikli utat hozzátenni, minden épületet megújuló energiával ellátni.

A már meglevő városkép átalakításához kreativitás és innováció kell. A függőleges és tetőtéri kertek kialakítása mellett, a csapadék gyűjtése és felhasználása, a közösségi kertek, illetve a városi hősziget-hatás enyhítése is a kihívások közé tartozik.

Az élhető város kialakításában a közlekedés kulcsszerepet tölt be, hiszen az egyik legnagyobb CO2 kibocsátó. Összehasonlításképpen az autós és buszos közlekedés globálisan nagyjából ugyanolyan mennyiségű üvegházhatású gázt bocsát ki, mint az ételpazarlás (az összes kibocsátás 8%-a).

Ma már vannak olyan városvezetési és civil törekvések melyek a biciklis, vagy a közösségi mobilitást népszerűsítik, ugyanakkor Kelet-Európában ez még mindig nem terjedt el eléggé.

A Planet Budapest 2021 legnagyobb fenntarthatósági kiállítása, amit november 29. és december 5. között fognak megrendezni Budapesten.

  • Az egy hét alatt lesznek szakmai programok, fiataloknak szóló foglalkozások, V4-es innovációkat bemutató előadások, és ismeretterjesztő szabadidős programok is.

A városi parkok, amelyek legtöbbször erősen átalakított városi szerkezetbe ágyazódnak, sok esetben az egyetlen természetes élőhelytípusok az emberi településeken. Fontosságuk a városlakók és a biodiverzitás szempontjából már jól ismert, ugyanakkor a Kelet- és Közép-európai városok parkjai még mindig számos kutatási lehetőséget kínálnak.

Például, hogyan befolyásolja elhelyezkedésük a városi mátrixban az élővilágot, és mely funkcionális jellegek segítik vagy éppen korlátozzák egyes fajok fennmaradását. A kutatást a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoportja végezte, hazai és romániai intézmények közreműködésével.

Az Urban Forestry & Urban Greening folyóiratban megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy a tájszerkezet összetétele és a városi parkok térbeli elhelyezkedése városon belül miként hat a madárközösségek összetételére és funkcionális jellegeinek változatosságára.

„Azt találtuk, hogy a városi parkok madárfajgazdagsága alacsonyabb az erdőszélekhez képest, de hasonló a mezőgazdasági élőhelyekéhez” magyarázza a tanulmány vezető szerzője, Lakatos Tamás.

A kutatók 72 városi parkban végeztek madárfelméréseket 9 közepes méretű városban Magyarországon és Romániában. Városonként nyolc mintavételi helyet jelöltek ki: két parkot a városközpontban, kettőt a külvárosban, valamint négy referenciahelyet a kevésbé urbanizált, úgynevezett periurbán térségekben. A referenciahelyek vagy erdőszegélyek voltak, vagy mezőgazdasági művelés alatt álló területek.

A felméréseket pontszámlálással végezték a költési időszak csúcsán (április-május), a kora reggeli órákban, két ismétléssel. A kutatók több mint 3000 madarat figyeltek meg, amelyek 72 fajt képviseltek, majd funkcionális jellegeik szerint kategorizálták őket, például étrend, táplálkozási mód, fészkelési stratégia, vonulási viselkedés és testméret.

Az eredményeik szerint a rovarevő madarak kevésbé tudtak megtelepedni a városi parkokban, mivel ott kevés az ízeltlábúak számára megfelelő élőhely. Ezzel szemben a magasabb helyeken, például épületeken fészkelő fajok előnyt élveztek, mert biztonságos fészkelőhelyeket találtak olyan potenciális ragadozók elől, mint a macskák és a kutyák.

„A talajon fészkelő madarak különösen nagy gondokkal szembesülnek a városokban, mivel a fészekaljpredáció és az emberi zavarás magasabb ezeken a helyeken” - hangsúlyozza a kutatás vezetője és utolsó szerzője, Batáry Péter.

„Ezzel szemben az odúlakó fajok, például a cinegék, kifejezetten jól boldogulhatnak, ha elegendő odvas fa vagy mesterséges odú áll rendelkezésükre.”

A mezőgazdasági területek inkább a nagyobb testű madaraknak kedveztek, amelyek nagyobb táplálkozóterületet igényelnek, míg az olyan generalista fajok, mint a feketerigó vagy a házi veréb, a parkokhoz is képesek voltak jól alkalmazkodni.

Ugyanakkor a parkok térbeli elhelyezkedése, legyen szó belvárosi vagy külvárosi parkról, nem játszott szerepet: fontosságuk mindenhol azonosnak bizonyult.

A tanulmány kiemeli, hogy a városi parkok önmagukban nem képesek fenntartani kiemelkedő madárfaj-gazdagságot, de tudatos területkezelés mellett jelentősen hozzájárulhatnak a biodiverzitás megőrzéséhez.

Az olyan intézkedések, mint a fűnyírás ritkítása, őshonos cserjék és fák ültetése, az idős és elhalt fák meghagyása, valamint mesterséges odúk kihelyezése, mind növelhetik a parkok ökológiai értékét a madarak számára.

„Eredményeink hangsúlyozzák, hogy a városi zöldfelületek nem elszigetelt foltok, hanem egy nagyobb ökológiai hálózat részei” - mondja Lakatos Tamás.

A klímaváltozás negatív hatásaival szemben ellenálló, sokféle állat és növényfaj számára élőhelyet nyújtó, egészséges erdők megléte az élhető, fenntartható jövő feltétele. Ilyen erdők kialakításán dolgoznak a Pilisi Parkerdő szakemberei az erdészeti génmegőrző program megvalósításával is.

Hazánk egyik kiemelt nemzeti kincse az erdőállományunk. Az elmúlt száz évben az erdészek szisztematikus munkájának eredményeképpen az ország erdővel borított területei csaknem kétszeresre növekedtek, emellett is szükség van azonban olyan újabb és újabb szakmai megoldásokra, amelyek biztosítják erdőállományunk fennmaradását és növekedését.

„A génrezervátumok kialakítását és fenntartását az egyes fafajok kiválasztott egyedeiben meglévő előnyös tulajdonságok megőrzése és az alkalmazkodóképesség fenntartása egyaránt indokolja. A működőképes, stabil génrezervátumok a jövő generációi számára a fajok változatosságán keresztül a fenntartható erdőgazdálkodást biztosítják.”

A genetikai erőforrások védelmét jelenleg mintegy kétezer hektárnyi terület szolgálja, biztos alapot képezve a természetszerű erdőgazdálkodáshoz. A Pilisi Parkerdő erdőművelésének célja az erdészeti tájnak és a termőhelynek megfelelő, fajokban gazdag, szerkezetben változatos és vegyes korú természetes erdők kialakítása. A természeti folyamatokra alapozott gazdálkodás optimális alkalmazkodást tesz lehetővé, így a környezeti változások (pl.: klímaváltozás) negatív hatásai csökkenthetők. A természetes erdő erdőművelési koncepciójának alapelve a pozitív szelekció, mely során a Parkerdő szakemberei az életképes és értékes, jó genetikai készlettel rendelkező fákat (javafák) választják ki; ezek adják az értékes génkészlettel rendelkező faállomány vázát.

Itáliai reneszánsz loggiás udvar, toszkán oszlopokkal - példa a műemléki érték megőrzésére

A Nyírségre egykor jellemző üde gyertyános-kocsányos tölgyesek egyik legismertebb maradványa a Baktai-erdő. A Baktalórántháza határában elterülő erdő ma erdőrezervátum, melynek állapotát a kiszáradás és idegenhonos fajok fenyegetik.

A Debreceni Nagyerdő az Alföld egyik legjelentősebb erdőtömbje, ahol a legnagyobb kiterjedésben maradtak meg idős állományrészek, és 1939-ben itt jött létre Magyarország első védett területe.

Székesfehérvár Önkormányzata 2025 júniusában vette meg - a korábbi tulajdonos ajánlata nyomán 1 forintért - a Videoton FC Fehérvárt működtető kft-t, és célja a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása úgy, hogy közpénzből nem finanszírozzák a felnőtt csapatot.

A városvezetés a pályázati felhívással és a döntésekkel igyekezik olyan befektetőt találni, aki a klub szakmai és pénzügyi stabilitását garantálja a következő évekre. A pályázat célja, hogy az Önkormányzat a teljes üzletrészét értékesítse egy olyan befektető részére, aki a vételár megfizetésén túl biztosítja a klub hosszú távú fennmaradását.

A fasor fenntartás a városi, közterületi fák szakszerű gondozását jelenti, melynek célja a növényzet egészségének, biztonságának és esztétikus megjelenésének megőrzése.

A fák rendszeres vizsgálata, felülvizsgálata segíti a betegségek, kártevők korai felismerését és kezelését. A metszés, ápolás során keletkezett fa- és gallyhulladékot szakszerűen elszállítjuk vagy helyben feldolgozzuk.

A fák állapotának felmérésével kezdődik, majd szükség szerint beavatkozunk, hogy hosszú távon is megőrizzük azok épségét és szépségét. Bízza parkjában a fák gondozását a szakemberekre, és élvezze a biztonságos, egészséges és esztétikus környezetet!

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Magyar Ispita felújítása

tags: #az #biztositja #a #varos #fennmaradasat

Népszerű bejegyzések: