Az első magyar passzívház története, jelenkori hatásai és gyakorlati tapasztalatai
A passzívház szó lassan szlogen lesz Magyarországon. Nem is baj, hiszen a műszaki tartalom mindenképpen új gondolkodásmódot jelent nem csak az építtetők, lakáshasználók, hanem a szakemberek részéről is… S lám, elkészült az első magyar minősített passzívház a főváros közelében, Szadán, amelyet maguk a létrehozók, az építész, az energetikai szakértő, a kivitelező, a gépészmérnök mutatnak be. A szadai egylakásos családi passzívháznál a célok között egy gyorsan és gazdaságosan megépíthető, megfizethető passzívház létrehozása szerepelt. A végleges kialakítás megcélozza a zéró-energia és zéró CO2 kibocsátást, sőt a biokert kialakításával a részleges autonómiát is.
Miért fontos a passzívház-koncepció Magyarországon?
A tervezés 2008 tavaszán indult, az első kapavágás 2008. szeptember elsején történt meg. A használatbavételi engedély dátuma 2008 vége, a végleges befejezés, a belsőépítészet, berendezés és kertépítés, valamint a költözés 2009 tavasza. A MÚLT tizennyolc éves múltra tekint vissza a passzívház-építészet. Darmstadt (Németország) a hazája, itt működik jelenleg is az a kutatóintézet, ahol elkezdték és jelenleg is folytatják a passzívházak folyamatos fejlesztését (Passivhaus Institut). A DIN szabványokon alapuló elméleti számításokat hamar megcáfolták a megépült passzívházakon végzett mérések eredményei. Szinte már az első perctől kezdve szükségessé vált a korrekció, a számítások kiigazítása a gyakorlati mérések alapján. 1998-ban az egyszerűség és használhatóság jegyében útjára indult a PHPP (Passivhaus Projektirungs Paket), azaz a számítási módszer gyakorló szakemberek részére. A program és a hozzá tartozó kézikönyv magyarul is elérhető, segítségével a passzívház-értékek kiszámíthatók, a számítással ellenőrizhető, hogy a tervezett vagy megvalósult passzívház működőképes-e.
FOSSZILIS ENERGIA HELYETT HULLADÉKHŐ - De mi is ez a működőképesség - A jelenlegi hazai gyakorlatban a tervezés ún. peremfeltételek meghatározása segítségével történik a hagyományos épületek esetén. Például a belső léghőmérséklet 20 0C, a külső téli hőmérséklet pedig -15 0C értéken kerül megállapításra a számítások során. És ezt a természetben így is tapasztaljuk - Sajnos nem. Ezért a program bemenő paraméterként képes fogadni az elmúlt 20 év napi (óránkénti) meteorológiai adatait, sőt, van rá módszer, hogy egy adott telekre aktualizáljuk ezeket, és a sugárzási veszteségek figyelembevételével tovább finomíthatók a rendeletek és szabványok által jelenleg is rögzített számítási módszerek. A passzívházak további fontos tulajdonsága, hogy a mindennapi használat során a fűtési időszakban az épület belsejében felszabaduló ún. Ebből következően nincs szükség fosszilis energiahordozók alkalmazására, sem gáz, vagy fűtőolajra, sem szénre, fára, de még geotermikus hőszivattyúk energiájára sem. Ha egy épületnek nincs vagy nagyon csekély a „hővesztesége”, akkor fűtésre, azaz bevezetett hőmennyiségre sincs szüksége. Gondoljuk csak végig: miért fűtjük gázzal, távhővel stb. az épületeinket - Minden épületben felszabadulnak hőmennyiségek főzés, tévézés, vasalás stb. közben, csakhogy a hagyományos épületek esetén a veszteségek (értsd hőveszteségek) jóval nagyobbak ezeknél. Így az energiamérlegből hiányzó jókora hőmennyiséget muszáj pótolni gázzal, szénnel, fával, távhővel, geotermikus hőszivattyúval stb. A fentiekből most már talán kitűnik, mire is utal a passzív szó a megnevezésben. Passzivitást jelent a fosszilis energiahordozók felhasználásában. Ezért különleges a szadai épület is. Az utcában van gázfővezeték, de még a telekre sincs bekötve. A passzívház elmélet alapján ebben a házban is a belső felszabaduló hőmennyiség megőrzésre, tárolásra kerül, így felhasználható fürdésre, vagy a belső léghőmérséklet szabályozására, s akár 20-22-24 0C is beállítható a fűtési idényben minden különösebb nehézség nélkül. (A hőtároló hőmérséklete 60 0C.)
Saját tapasztalatok és gazdasági vonatkozások
SEMMI KÜLÖNLEGES senkit nem érint, Sokan kérdezik, milyen különleges anyagokat, megoldásokat alkalmaztunk a szadai házban. Csalódást kell okoznunk azoknak, akik különlegességre vágynak. Minden felhasznált alkotóelem megvásárolható, nem is drágán a hazai építőipari kereskedelemben. A tulajdonos Balogh György számításai szerint 230 000 Ft/m2 áron tudta „megfizetni” az épület kivitelezési költségeit, amely az anyagok és munkadíjak mellett az áfát is tartalmazza, természetesen kulcsrakészen. Gyakran kérdezik tőlem, más épületekkel összevetve milyen a megtérülése. Nehéz röviden választ adni erre. A ház bekerülési értéke négyzetméterre vetítve bruttó 240 ezer forint (plusz a telekár, a szerk.). Ez lehet az egyik összehasonlítási alap, de hozzátenném, hogy a passzívház jó pár összetevője nem pénzkérdés. A passzívház-technológiáról 2009-ben az energiahatékony építés, építészet mellett elkötelezett szakemberek meglehetősen szűk köre rendelkezett kellő tájékozottsággal hazánkban, annak ellenére, hogy németországi Darmstadtban már 1991-ben megépült az első passzívház. A négylakásos társasházat a technológia kidolgozója, professzor Wolfgang Feist épületfizikus építtette, azóta is ebben az épületben lakik a családjával.
Az első magyar passzívházak - családi házak - 2009-ben épültek meg Magyarországon, ekkoriban adott hírt többek között az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Japán, Ausztrália, USA is az első passzívházairól. Hogy az első magyar passzívház ennyire érdekessé vált a média számára, abban az orosz-ukrán gázvita is közrejátszott: 2009 januárjában szinte teljesen megszűnt a gázszállítás, több európai ország, így hazánk gázellátását is veszélyeztetve. A Balogh család otthona egyaránt érdekes volt a közéleti lapok, a szakmédiumok, vagy épp a bulvár számára. Az igazság az, hogy hideg időben a passzívházakban is fűteni kell, jóllehet, enyhébb téli napokon valóban nincs erre szükség. A passzívházakban a fűtési hőigény mintegy kétharmadát - a napsugárzás és a belső hőnyereség kiaknázása révén - passzív módon biztosítják. A beépített hőtermelő berendezések szolgáltatják a fűtési hőszükséglet fennmaradó egyharmadát. A szadai passzívház 2009 februárjában kapta meg a minősítést. - Jó döntés volt, racionális, jó befektetés. Gyakran kérdezik tőlem, más épületekkel összevetve milyen a megtérülése. Nehéz röviden választ adni erre. A ház bekerülési értéke bruttó 240 ezer forint/m2, plusz telekár, szerk. Ez az összeg tartalmazza az anyagokat, a munkát és az ÁFA-t, kulcsrakészen.
A szadai házban farkasordító hidegben is mindössze négy órán át fűtenek naponta. - Több fűtési szezonon vagyunk túl; egyszer sem volt szükség arra, hogy fűteni kelljen napközben, 21,5-22 foknál nem volt hidegebb a lakás. Ha süt a nap, akár 27 fokra is felmelegszik a nappali. A talajkollektoros rendszer hatásfoka kiváló, nyáron jól hasznosítható, hűthető vele a lakás. A talajkollektor a szadai ház esetében 60 méter hosszú. A házba a talajhőcserélőn át érkező levegő hőmérséklete télen 9 fok körüli; az előmelegített levegő a hővisszanyerős szellőztetőn áthaladva melegszik szoba hőmérsékletűvé, és a szellőzőnyílásokon keresztül már a felmelegített levegő jut el a helyiségekbe. A talajhőcserélőn át érkező levegő a legmelegebb nyári napokon sem haladja meg a 20 Celsius-fokot, vagyis hűthető általa a benti hőmérséklet úgy, hogy plusz energiafogyasztás eközben nem realizálódik. A passzívházak levegőminősége kiváló, folyamatosan friss levegő áramlik a helyiségekbe. A bejuttatott friss levegőt természetesen fel kell melegíteni. A passzívházak legfontosabb elemei tehát: szakszerű hőszigetelés, passzívház-nyílászárók, hőhídmentesség, légtömörség, hővisszanyerős szellőztető rendszer. Szoláris és hőszivattyús rendszerrel tovább fokozható a passzívházak hatékonysága - de ezek nem alapkritériumai a passzívház-követelményrendszernek. A passzívházakban - a speciális hővisszanyerős szellőztetés révén - folyamatosan szűrt és friss levegő áramlik. Amennyiben zárva vannak a nyílászárók, a huzat ismeretlen jelenség, nem ingadozik a belső hőmérséklet, elenyésző a porszennyeződés. - Tényleg csend van - erősíti meg Balogh György. - A szomszédok panaszkodnak az autópályáról beszűrődő zaj miatt, mi még az utcánkban közlekedő autók zaját sem halljuk. A pormentesség viszont azon múlik, milyen szűrőbetét kerül a szellőztetőbe.
Baloghék tervbe vették, hogy speciális, passzívszolár - fűtést nem igénylő - üvegházat építenek telkükre. Haszonnövényeket szeretnének termeszteni, halakat tenyészteni saját fogyasztásra. Bevezetés a passzívháztervezés gyakorlatába címmel szakmai roadshow indul 2014. szeptember 12-én. Négy helyszínen várják az érdeklődőket a szervezők: Kolozsvár mellett Győr, Budapest és Pécs ad otthont a négyórás programnak. A rendezvényre nemcsak építészeket, mérnököket, kivitelezőket, intézmény fenntartókat, beruházókat várnak, hanem magánépíttetőket is, tehát mindazokat, akiket érdekel az világszerte elismert, az energiahatékony építés csúcstechnológiáját jelentő passzívház standard és a passzívháztervezés gyakorlata. Az előadók minősített passzívháztervezők és kivitelezők, a szakterület elismert, tapasztalt szakértői. Az előadások szakmai fórummal zárulnak - az előadók válaszolnak a résztvevők kérdéseire. 2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy Művészeti Iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát. Az UNICEF Ébresztő óra önkéntes előadója vagyok. Jelenleg a szervezetnek ezen az oldalon nincs aktív adománygyűjtése! 1213 Budapest Szajkó u. 4. 41.
A szabályozás és a költségek modern szemlélete
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve 2020. december 31. után valamennyi új épületre kötelezően előírja a „közel nulla” energiafogyasztás elérését. Megragadunk minden olyan lehetőséget, melyben információkat közvetíthetünk, az energiahatékony, innovatív építési megoldásokat népszerűsíthetjük: 2008. óta minden évben megrendezésre kerül a Magyar Passzívház Konferencia, több száz látogatóval. Az energiahatékony építési megoldásokról cikkeket jelentetünk meg, folyamatosan publikálunk, részt veszünk oktató tevékenységekben, támogatásokban (pl. egy fogyatékosoknak épülő passzívház lakóotthon építésében és szakmai támogatóként). Kapcsolatrendszerünk az oktatási intézményekkel, hasonló területen működő civil szervezetekkel, közintézményekkel jó. Honlapunkon folyamatosan frissülő információk segítik a témával kapcsolatos eligazodást, a jogszabályi környezet értetlmezését. Az előző tanévet már új, komfortos épületben kezdhették a Budapest XX. kerületében található Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola tanulói. Az első magyar passzívház-technológiával létesített iskolaépület, vagyis az első "passzívházas1" alapfokú oktatási intézmény 2012-ben készült el Budapesten.
A speciális helyzetű diákok - autista és hiperaktív gyerekek - a 2012/2013. Az épület építészetileg egyszerű, mindössze a konzolos tetőkinyúlással védett bejárat, és a dobozépítészet feloldására alkalmazott sarokablakok törik meg az egyszerű téglatest formát. A minimális költségvetésből megépült bővítés, és a meglevő épülettömb iránti alázat miatt a hozzáépítés nem akar többnek látszani, mint ami: egy hetvenes években épült iskola néhány új foglalkoztatóval történő bővítése. A többlet a fenntarthatóságban van - ami szemmel alig látható. Az avatott szemlélőnek persze feltűnhetnek az aprócska szellőzőnyílások a falon, a szokatlan falvastagság, a termekben a mennyezet alatti befúvónyílások, vagy a tripla üvegezés, melyben alig látható a bejegyzés az U-értékről - 0,4 W/m2K. A használók az extra termikus komfortot és a mindig tiszta friss levegőt értékelik, az üzemeltető pedig a rendkívül alacsony rezsiszámlának örülhet. A tervek a PHPP számításaira támaszkodva készültek, igazolva a szigorú passzívház-követelményrendszernek megfelelő minimális fűtésigényt (15 kWh/m2a).
Az új épületszárnnyal - ahol szabad kezet kaptak a tervezők, és engedték a passzívház minőséget - azt szerettük volna demonstrálni, hogyan kellene a jövőben iskolát építeni, illetve milyen szinten kellene az energetikai felújítást elvégezni, hogy az épületek teljesítsék a 2018-tól kötelezően betartandó közel nulla energetikai szintet. Az alapozásba 25 cm, a falakon 25 cm, a zárófödémen 45 cm hőszigetelés van, legalább 0,032-0,04 W/m2K λ-jú hőszigetelő anyagokkal, a nyílászárók passzívház minőségűek. Külön kiemelném a magyar gyártású hőszigetelő üvegezést (0,4 W/m2K), mely jobb, mint a jelenleg előírt falszigetelés! Ez utóbbi tény egyben rávilágít a magyar szabályozás elmaradott voltára, melyen reményeink szerint a közeljövőben változtatni fognak - nem is lehet másként az EU direktívája szerint. Az épület létesítéséhez nem kellett új telket kialakítani, a meglevő földrészleten sikerült kialakítani a bővítést úgy, hogy nem kellett kivágni az ősfák közül egyet sem. A fának kiemelt szerepe van az építkezésben, a tető konzolos részei és az attika falai is fából készültek - költségoptimalizálás, hőhíd csökkentés, és a szürkeenergia csökkentése miatt. A költségoptimalizálás részeként a hőszigetelést egyedileg terveztük, a födém előre gyártott elemekből készült, és az építőanyagok zöme 80 km-es körzeten belül került szállításra, a hulladékgazdálkodásra és a környezet megóvására, majd az utólagos parkosításra kiemelt figyelmet fordított a kivitelező. Ez a fokozott tervezői művezetés mellett zökkenőmentesen meg is valósult, az iskola a márciusi kezdéstől számított 5 hónap elteltével elkészült, a megadott költségkereten belül. A projekt kicsi és egyszerű, de példaértékű, és magasra teszi a lécet a jövőben épülő iskolaépítés számára: 15 kWh/m2,év fűtési energiaigényű oktatási célú épület többletköltségek nélkül.
Fontosabb paraméterek: Alapszigetelés: 25 cm XPS és EPS vasbeton lemezen peremszigeteléssel, a falak hőszigetelése: 25 cm grafitos EPS, födém hőszigetelése 45 cm EPS. Falszerkezet 25 cm Ytong, vasbeton erősítésekkel, sarokkonzolok monolit vasbetonból, födém előre gyártott vasbetonból, a konzolos rész fafödém, attika fából és OSB lapokból. A nyílászárók üvegezése Ug= 0,4 W/m2K, a tok extra hőszigetelt minősített passzívház komponens műanyag profilból. Fűtési hőenergia-igény: 15 kWh/m2/év. Hővisszanyerős szellőzés hatásfoka 94%. Összes primerenergia-igény: kb. 60 kWh/m2/év. Fűtés és HMV előállítás: gáztüzelésű központi fűtésre csatlakozva. Bruttó beruházási költség 280.000 Ft/m2. A fűtési energiaigény 2013-tól monitorozva lesz, a fogyasztási adatokról később beszámolunk.
Az ellenőrzött légtömörség miatt a Blower-door teszt eredménye 0,4 h-1 feltétlenül szükséges az irányított szellőzés kiépítése a passzívházakban, hővisszanyerő beépítésével. Ebben az esetben az egyik legkorszerűbb, 94% hatékonyságú berendezés került beépítésre - gyakorlatilag ez az egyetlen gépészeti berendezés. A nemzetközi tapasztalatok megerősítik az iskolákban alkalmazott szellőztetés fontosságát. Az épületrész költségvetéséhez nem állt rendelkezésre több forrás, mint egy szokványos módon megépített iskolaépületéhez, bebizonyítva ezzel, hogy lehetséges elérhető áron ultra-energiahatékony épületet építeni.
Az iskola meglevő hőellátó hálózatáról egyetlen vékony melegvíz szállító csövön érkezik a hőenergia a foglalkoztatókba, ahol vékony lapradiátorokon keresztül adják le a hőt, ha egyáltalán szükség van rá - mivel az iskolákat hétvégente nem fűtik teljes mértékben, a hétfő reggeli kezdésnél és extra hideg időben lehet szükség némi kiegészítő fűtésre. A speciális foglalkoztatók elkülönülnek az iskola tömbjétől, önálló, szélvédett bejárattal rendelkeznek. A passzívház iskola abban is eltér az eddig épült magyar passzívház projektektől, hogy lapostetős megoldással készült, alkalmazkodva a meglévő, 70-es években épült főépülethez. A hőtechnikailag katasztrofális állapotban levő régi iskola is átesett egy közepes szintű energetikai felújításon, a régi elavult hőhidas alumínium nyílászárókat hőszigetelt üvegezésű műanyag nyílászárókra cseréltük, a külső falakat pedig 10 cm hőszigeteléssel láttuk el - az aktuális előírásoknak megfelelően. A jelenlegi szabályozás ugyanakkor sokat lépett előre azzal, hogy a költségoptimum követelményét bevezette. Kihívást jelentett a rendkívül hőhidas régi vasbeton szerkezet szigetelése, de a hőenergia fogyasztás így is lefeleződött, a hőkomfort is jobb lett a régi osztálytermekben.

Az új épületszárnnyal azt szerettük volna demonstrálni, hogyan kellene a jövőben iskolát építeni, illetve milyen szinten kellene az energetikai felújítást elvégezni, hogy az épületek teljesíteni tudják a közel nulla energetikai szintet. Az alapozásba 25 cm, a falakon 25 cm, a zárófödémen 45 cm hőszigetelés van, legalább 0,032-0,04 W/m2K λ-jú hőszigetelő anyagokkal, a nyílászárók passzívház minőségűek. Külön kiemelném a magyar gyártású hőszigetelő üvegezést (0,4 W/m2K), mely jobb, mint a jelenleg előírt falszigetelés! Ez utóbbi tény egyben rávilágít a magyar szabályozás elmaradott voltára, melyen reményeink szerint a közeljövőben változtatni fognak - nem is lehet másként az EU direktívája szerint. Az épület létesítéséhez nem kellett új telket kialakítani, a meglevő földrészleten sikerült kialakítani a bővítést úgy, hogy nem kellett kivágni az ősfák közül egyet sem. A fának kiemelt szerepe van az építkezésben, a tető konzolos részei és az attika falai is fából készültek - költségoptimalizálás, hőhíd csökkentés, és a szürkeenergia csökkentése miatt. A költségoptimalizálás részeként a hőszigetelést egyedileg terveztük, a födém előre gyártott elemekből készült, és az építőanyagok zöme 80 km-es körzeten belül került szállításra, a hulladékgazdálkodásra és a környezet megóvására, majd az utólagos parkosításra kiemelt figyelmet fordított a kivitelező. Ez a fokozott tervezői művezetés mellett zökkenőmentesen meg is valósult, az iskola a márciusi kezdéstől számított 5 hónap elteltével elkészült, a megadott költségkereten belül. A projekt kicsi és egyszerű, de példaértékű, és magasra teszi a lécet a jövőben épülő iskolaépítés számára: 15 kWh/m2,év fűtési energiaigényű oktatási célú épület többletköltségek nélkül. Az ellenőrzött légtömörség miatt a Blower-door teszt eredménye 0,4 h-1, feltétlenül szükséges az irányított szellőzés kiépítése a passzívházakban, hővisszanyerő beépítésével. Ebben az esetben az egyik legkorszerűbb, 94% hatékonyságú berendezés került beépítésre - gyakorlatilag ez az egyetlen gépészeti berendezés. A nemzetközi tapasztalatok megerősítik az iskolákban alkalmazott szellőztetés fontosságát. Az épületrész költségvetéséhez nem állt rendelkezésre több forrás, mint egy szokványos módon megépített iskolaépületéhez, bebizonyítva ezzel, hogy lehetséges elérhető áron ultra-energiahatékony épületet építeni.

- A megoldás kulcselemei: szakszerű hőszigetelés, passzívház-nyílászárók, hőhídmentesség, légtömörség, hővisszanyerős szellőztető rendszer.
- A szellőztetés fontossága az iskola- és középületek esetében kiemelkedő, a hővisszanyerő rendszer immár standard.
- A költségek és tervezés optimalizálása lehetővé teszi ultrazárt, de megfizethető megvalósítást.

Összegző megállapítások és jövőbeli kilátások
A passzívház-technológia Magyarországon bizonyítottan megfizethető, ha a tervezés és kivitelezés alapos piackutatáson és hatékony projektmenedzsmenten alapul. A példák szerint a költséghatáron belül megvalósítható a 15 kWh/m2/év fűtési energiaigényű oktatási célú épület is, amely jelentős rezsi-megtakarítást eredményezhet a használók számára. A passzívházakban a friss levegő folyamatosan áramlik, miközben a belső hőmérséklet stabil marad. A tavaszi és őszi időszakban a beltér minősége és a hőkomfort kiemelkedő, miközben a külső zajok és por beszűrődése minimalizálódik. A fűtés hiányában is meleg víz és elektromos berendezések fenntartható működése megmarad, hiszen a belső hőnyereség kiaknázása részben fedezi a fenntartást. Ennek a megközelítésnek köszönhetően a jövőben egyre több beruházás lehet képes közel nulla energiaigényű épületek megvalósítására a magyarországi önkormányzatok és beruházók részéről. A mindennapi gyakorlatban a passzívházak követelményei központban vannak a kivitelezés során: megfelelő minőségű szerkezetek, korszerű nyílászárók, légtömörség és hatékony hővisszanyerő szellőztetés.
tags: #az #elso #magyar #passzivhaz
