Déri Frigyes és a bajai park: a Déri-kert története
Baja Déri Frigyes selyemgyáros, műgyűjtő és mecénás személye összekapcsolódik a város 1916-os sorsfordító történetével: akkor vásárolta meg Baján a ferencesek 5 holdas parkját, a Déri-kertet, és ott közművelődési könyvtárat állított fel.
Élete rövid áttekintése és gyűjteményeinek háza Baja
Déri Frigyes 1852. december 10-én született Bácson Déri Károly fiaként. Hamar Bajára, majd 1873-ban Bécsbe költözött. Ifjúkora óta Bécsben élt, ahol 1877 körül selyemgyárat alapított, s jövedelmét könyvtárra és műgyűjteményre fordította. 1882-ben megházasodott Brix Lujzával, ám házasságuk gyermektelen maradt. Gyűjteményeit bécsi lakásában és stájerországi vadászkastélyában rendezte el, és felesége 1910-es halála után múzeummá kezdte szervezni.
1916-ban Baján megvásárolta a ferencesek parkját, amelyet később közművelődési könyvtárrá alakított át a város javára. 1919-ben összetett értékű gyűjteményét, több mint 50 000 darabból álló és 10 millió aranykoronát meghaladó értékben felajánlotta a magyar államnak. 1920-ban pedig Debrecen városának adományozta az anyagot, mert Baján akkor nem tudtak méltó épületet biztosítani számára.
A Déri-kert mint közművelődési és emlékezeti hely
A Déri-kert nem csupán park volt: teljességében emlékkincs, amely mögött egy olyan ember alakja áll, akinek tekintete messze Bécs forgatagában is Bajára szegeződött. A park az őszi színpompában úszik, és a helyi lakosok számára egybefonja a közelben tanuló diákok délutáni felhőtlen szórakozását, a szerelmesek meghitt sétáit és az idősebbek szemlélődését a természet változó csodái felett. A Déri-kert tehát többet jelent mint közpark: a kultúra, a megőrzés és a helyi közösség összetartó ereje.”
Déri Frigyes és Debrecen kapcsolata
A fejedelemségéhez vezettő ajándékok teljes sorában kiemelkedik a Debrecennek adott 170 ládában érkezett anyag, amely központi szerepet játszott a múzeum- és kultúrházi beruházások megkezdésében. A közösség részéről a múzeum palota és kultúrház felépítésére tett igyekezet szoros összefüggésben áll Déri Frigyes adományozási szándékával. 1924-ben befejeződött a gyűjteményeknek ebbe a városba történő elhelyezése, amikor a magángyűjteményért kormányfőtanácsosi címet kapott, s Debrecen díszpolgárává választották. A halála azonban végrendelet nélkül érkezett, és az épület gyorsan értéktelenedett el, de a kezdeményezés öröksége tovább él.”
Örökség és helyi emlékek
A Déri-kert ma is élő emlékhely, amely a fiatalok és idősek számára egyaránt jelenti a kapcsolódást a kulturális örökséghez. A park emléket állít egy olyan embernek, akinek gondolatai a messzi Bécs forgatagában is Bajára vetültek, és aki ifjúkori szellemi műhelye által formálta a város kulturális identitását.
Végrendelet és végzet
Déri Frigyes 1924-ben halt meg; temetése a bécsi Zentralfriedhofban volt. Magángyűjteménye önmagában is súlyos veszteség volt, ám az adományok hatására Debrecen és Baját összekötő kulturális út tovább élt a múzeumépítés és közművelődés felé vezető úton.
Déri Frigyes nélkül ma a nevét viselő múzeum sem létezhetne
Rövid tények listája
- 1920: Déri Frigyes 50 000 darabból álló gyűjteményét Debrecennek adományozta.
- 1916: Baján megvásárolta a ferencesek parkját, a Déri-kertet.
- 1919: 10 millió aranykoronát meghaladó értékű gyűjteményt ajánlott a magyar államnak.
- 1920: Debrecen városának adományozta a gyűjteményt (eredetileg Bajának szánt).
- 1924: Déri Frigyes kormányfőtanácsosi címet kapott és Debrecen díszpolgárává választották.
Ha a téma érdekli, érdemes megismerni a Déri-kert jelenkori funkcióit és a bajai közösség helytörténeti programjait, amelyek tovább őrzik a gyűjtemények és az emlékek örökségét.