Gáspár Árpád: Házhirdetések és családi gyökerek
A 2008-ban megjelent tanulmányok és ösztöndíjak 1983-1986 közötti időszakot ölelik fel, melynek során a Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet Balassagyarmati Kihelyezett Iskolájában tanult, majd 1986-ban húsfeldolgozó szakmában szakmunkásvizsgát tett. Ezt követően, 1986-1989 között a Dolgozók Gimnáziuma és Szakmunkások Szakközépiskolájában folytatta tanulmányait, ahol 1989-ben szakközépiskolai érettségi vizsgát tett. 1990-ben elvégezte a Magyar Néphadsereg Szakácsképző tanfolyamát, főzőszakács szakmunkásvizsgával, majd 1993-ban MOL levéltári kezelő tanfolyamot végzett.
Egyéb megbízatásai között szerepel az 1986-1988 közötti eladói tevékenység Szécsényben. Kutatási területei és érdeklődése a Szécsény város hely- és egyháztörténete, a szerzetesrendek feloszlatása, a vidéki plébániák és lelkészségek levéltárainak története, valamint a Krisztus Királyról nevezett Népművelő Testvérek Társasága női szerzetesrend története. Emellett kutatta a páli Szent Vincéről nevezett szécsényi irgalmasnővérek „Hármas intézményének” történetét az alapítástól a feloszlatásig (1875-1950), melyről 1993-ban Balassagyarmaton publikált. További publikációi között szerepel A szerzetesrendek feloszlatása Nógrád megyében (1950) című dokumentumgyűjtemény (METEM-könyvek, Bp., 1996), A Szécsényi Múzeum Baráti Kör negyedszázados története (1977-2001) (Szécsény, 2001), valamint Dina Davidovich de Unikel: Visszatérés az életbe (Szécsény, 2001; 2. kiadás: Szécsény, 2003).
Szontagh Pál és Szécsény 1848/49-ben (Szécsény, 2002), Szécsény képviselő-testületi üléseinek napirendi pontjai és határozatai (1872-1950) (Salgótarján, 2002), Pintér Sándor kiadatlan „Apró elbeszélései” (Szécsény, 2003), Galcsik Zsolt - Tóth Krisztina: Szécsény felekezeteinek egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1332-1950), Nógrád megye közigazgatási és területei változásai (1872-2005) (Salgótarján, 2005), valamint Galcsik Zsolt - Varga Jánosné: A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Kertbarátkör három évtizedes története (1976-2006) (Szécsény, 2006) is említést érdemelnek. Emellett szerkesztette és ajánlást írt A Szécsényi Múzeum Baráti Kör tevékenysége 2002-2007 között (Szécsény, 2007) című munkához.
További jelentős publikációi közé tartozik Galcsik Zsolt: „A fájdalmak leánya…” Ferenczy Teréz élete és költészete (1823-1853), Búlcsú Károly: Téli csillagok. Ferenczy Teréz hagyományaiból (Pest, 1854, Szécsény, 1993), Simonides János: A Nagy-Szécsényi Ágost. Hitv. Ev. Egyház multja és jelene püspöki egyházlátogatási jegyzőkönyv alakjában (Nagy-Szécsény, 1899, Szécsény, 1994), Pintér Sándor: A palócokról. Népismertető tanulmány (Budapest, 1880, Szécsény, 1995), Pintér Sándor: Szécsény és közvetlen vidéke a honfoglalás előtti korban (Losonc, 1897, Szécsény, 1997), Pintér Sándor: A népmesékről, XIII eredeti palóczmesével (Losoncz, 1891, Szécsény, 1999), Fejér Lipót: A szécsényi izr. hitközségi elemi népiskola története 75 éves fennállása alkalmából 1870-1925 (Szécsény, 1926, Szécsény, 2000).
Szintén kiemelendő Fejér Lipót: A szécsényi országgyűlés 200-ik évfordulójának emlékére. II. Rákóczi Ferenc (Nagyszécsény, 1905, hasonmás kiadás szerkesztése és bevezető tanulmány megírása, Szécsény, 2005). Publikált az "Egyházi levéltári forrásokat figyelő szolgálatról" című tanulmányában (in: Kormos László (szerk.): Egyházi Levéltárosok Nemzetközi Szövetsége Magyarországi Tagozatának megalakulása. Debrecen, 1994), valamint A szécsényi evangélikus egyházközség canonica visitatiója 1928-ban (in: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 10. évf. 1998/1-2.), Adatok a szécsényi Szentháromság-szobor történetéhez (in: Műemlékvédelmi Szemle 8. évf. 1998/2.), A szécsényi ferences kolostor feloszlatása 1950-ben (In.: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok Regnum, 11. évf. 1999. 3-4. sz., 183-230.), A szerzetesrendek feloszlatása Nógrád megyében (In.: Vigilia, 65. évf. 2000/6. sz. 433-441.), Hattyúdal. Egy verstöredék, melynek megírását Ferenczy Teréznek tulajdonították (In.: Palócföld 2000/1. 100-107.), A szécsényi 845. sz. Páter Bárkányi János Cserkészcsapat története az alapítástól a feloszlatásig (1934-1948) (In.: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok Regnum, 13. évf. 2001. 3-4. sz. 175-214.), Kései megemlékezés Niedermann Imréről, Nógrád vármegye főlevéltárnokáról (In.: Levéltári Szemle, 52. évf. 2002/2. 55-58.), Ki a levéltárosok védőszentje? (In: Levéltári Szemle 53. évf. 2003/1. 46-47.), Szécsény közigazgatásának vázlatos története. (A mezőváros, város, nagyközség, község jogállásának viszonya) (In.: Szenográdi Ferenc szerk.: Szécsényi kalendárium a 2003-as esztendőre, Szécsény. 2003. 116-122.), 310 évvel ezelőtt kezdték meg Szécsényben az anyakönyvezést (In.: Szenográdi Ferenc szerk.: Szécsényi kalendárium a 2004-es esztendőre. Szécsény, 2004. 31-35. o.), Kései megemlékezés Niedermann Imréről, Nógrád vármegye főlevéltárnokáról (In.: Balassagyarmati Honismereti Híradó 2003/1-2. 25. évf., 85-90.), Niedermann Imre. Nógrád vármegye főlevéltárnoka (In.: Kovalcsik András: Arcok Balassagyarmat múltjából 2. Balassagyarmat, 2004. 151-158.), Az Országos Papi Békebizottság Nógrád megyei szervezetének megalakulása (1951) (In.: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok Regnum. 16. évf., 2004. 1-2. sz. 181-199.), Komjáthy Anzelm „A szécsényi várnak történeti leírása” című kéziratának közzététele (In.: Szenográdi Ferenc szerk.: Szécsényi Kalendárium a 2005-ös esztendőre. Szécsény, 2005. (Szécsényi Honismereti Kiskönyvtár 16.), 45-51.), Középkori falfestmények a szécsényi ferences kolostor sekrestyéjében (In.: Szenográdi Ferenc szerk.: Szécsényi Kalendárium a 2005-ös esztendőre. Szécsény, 2005. (Szécsényi Honismereti Kiskönyvtár 16.), 52-57.), Haynald Lajos kalocsai bíboros-érsek ötven éves papi jubileumának Nógrád megyei eseményei (1889) (In.: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok Regnum. 17. évf., 2005. 1-2. szám, 121-138.), Bahovec Helén Irmina irgalmas nővér 1857-1930 (In.: Kovalcsik András: Arcok Balassagyarmat múltjából 3. Balassagyarmat, 2006. 43-46.), Szécsény az 1896-os Millenniumi ünnepségek idején (In.: Szenográdi Ferenc szerk.: Szécsényi kalendárium a 2007-es esztendőre. Szécsény, 2007. 110-118. o.), A pálos rend női ága. A Krisztus királyról nevezett népművelő testvérek társaságának vázlatos története (1928-1950) (In: Decus Solitudinis. Pálos évszázadok. Művelődéstörténeti Műhely. Rendtörténeti konferenciák 4/1. Budapest, 2007. 286-302.), „Nagy Szécsénynek neveztessék…” Városunk településnév-változtatásának története (1896-1905) (In: Szenográdi Ferenc szerk.: Szécsényi kalendárium a 2008-as esztendőre. Szécsény, 2008. 113-118. o.).
Az 1992-1996 közötti időszakban a Pápai Református Kollégium Gimnáziumában tanult, majd 1996-2002 között az ELTE BTK történelem-latin szakán, 1998-tól régészet szakon folytatta tanulmányait. Levéltári munkakörökben 2002-2008 között a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban dolgozott levéltárosként. Publikációi között szerepel A pápai temetők története (Pápa, 1996), Szentmiklósi és óvári Pongrácz Gáspár pápai plébános városleírása a XVIII. század elejéről (Pápa, 1999), Egy házasságtörés a XVII. század első feléből (in Hermann István (ed) Tanulmányok Ritoók Zsigmond hetvenedik születésnapja tiszteletére, Budapest, 1999), Édes Gergely kupi lelkészi évei levéltári adatok tükrében (in Csillag István (szerk.) Édes Gergely emlékezete, Pápa, 1999), Adalékok Szentgrót várának XV. századi történetéhez (in Hermann István dr. - Mezei Zsolt (szerk.) Ezredforduló, A Pápai Művelődéstörténeti Társaság milleniumi emlékkönyve, Pápa, 2001), Az Annales Hildesheimenses magyar vonatkozású feljegyzései a IX-X. század fordulójáról (in Róna-Tas András (szerk.) Források a magyar történelem ismeretéhez, Budapest, 2001), Mencshely (Budapest, 2002), A XVII. A veszprémi római katolikus egyházmegye közigazgatása a XVIII. században.
A 2009. januárjában megjelent adatközlések között szerepelnek tanulmányok, melyek során 1994-ben a Kispesti Deák Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 1999-ben történelem-medievisztika szakon diplomázott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK-n, majd 1999-2002 között PhD hallgató volt a Debreceni Egyetem BTK Történelmi Intézetében. 2001-ben két hónapos Klebelsberg Kúnó-kutatói ösztöndíjat nyert Bécsbe (ÖstA, HHStA). Levéltári munkakörökben 1999-2000 között az MTA-MOL Zsigmondkori Oklevéltár Kutatócsoportjának külső munkatársa volt. Publikált az "Ismeretlen középkori oklevelek a Chernel család levéltárából" (Társszerző: Neumann Tibor) (in Vasi Szemle 2000/1), "Adalékok a Szapolyaiak északkelet-magyarországi felemelkedéséhez" (in Analecta Mediaevalia I.), "Gyügye község középkori, kora újkori története az írott források alapján" (in A Jósa András Múzeum Évkönyve 2000), "Egy kevéssé ismert püspöki vár: Várkesző 1592-ben" (in Levéltári Szemle 51), "A Chernelházi Chernelek a középkorban" (in Soproni Szemle 55), "Iskolai Levéltár" (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai), "A Felső Részek kapitánysága a Mátyás-korban" (in Századok 137), Bakócz IV. Tamás (in Esztergomi érsekek 1001-2003, szerk. Beke Margit. Budapest, 2003), A középkori Süttör (in Tanulmányok Fertőd város történetéből, szerk.) című munkákban.
A 2003-as adatközlések között szerepel A gyermelyi református egyház története (Bp., 1999), Esztergom város templomainak 1701. évi vizitációja (Esztergom évlapjai 2000), Egyházlátogatás az esztergomi főegyházmegyében a 16-17. században (Egyháztörténeti Szemle 2000/1), Szerzetesrendek Péliföldszentkereszten (in Bajótról mindenkinek, szerk. Bárdos István. Bajót, 2000), Esztergom szabad királyi város 1708. évi kiváltságlevele (Fordította: Tóth Krisztina), Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 9. Esztergomi főegyházmegye. 1-4. kötet (Összeállította: Hegedűs András - Tóth Krisztina), Esztergom vármegye egyházainak állapota 1700-ban (Limes 2001/1-2), Esztergom vármegyei protestánsok helyzete a 18. században az egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján (Limes 2001/3. melléklete), A Palásthy család levéltára 1256-1847. Documenta Rudnayana Strigoniensia I (Összeállította: Tóth Krisztina), Útmutató a Prímási Levéltárhoz III. Archivum Saeculare I (Összeállította: Gálffy Zsuzsanna - Hegedűs András - Tóth Krisztina), Hirtelen merénylet vagy szervezett összeesküvés? (Újabb adatok Zách Felicián merényletéhez) (Turul 2003), A nagy-nógrádi főesperesség 17., Sátoraljaújhely középkori történetére vonatkozó oklevelek (in Széphalom 15), Református gyülekezetek a főváros mai területén a Türelmi rendelet előtt (in Reformátusok Budapesten. Tanulmányok a magyar főváros reformátusságáról, szerk. Kósa László. I. köt. Bp., 2005), A kis-nógrádi főesperesség 1697-ben (in Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2006. 1-2. sz.), Esztergommegyei birtokosok a XIII. század végén (in Tanárképzés és tudomány. Lapok az egyetemes és magyar művelődéstörténetből, szerk. Katona András - Ládi László - Salamon Konrád. Bp., 2007), Katolikus és protestáns egyházlátogatási jegyzőkönyvek (in Levéltári Szemle, 2007/3), Reménnyé váljon az emlékezet. Az esztergomi Szent István keresztes konvent működése az Árpád-korban (in Századok 2008/2).
A 2008. decemberi adatközlés egy önéletrajzi ihletésű írást mutat be, melynek címe "Kérdések könyve…". Ebben az elmúlt tíz évben született írásai gyűlnek össze, melyek felkérésre vagy interjúk alapján készültek. Kivételt képez a szülőfaluról, Véséről és az őseiről szóló "Mintha örökké élnél" című írás, melyet saját elhatározásból kezdett el. Az alkalmi írások a vers körüli témákat, az emberré és költővé válást, az életet és költészetet, a mestereket és műhelyeket, valamint a vers és valóság kapcsolatát járják körül. Ezek az írások az alkotói folyamat és az emberi kíváncsiság szempontjából is értékesek lehetnek. Az önéletrajzi írások között található az "Itt, ahol ülök" című "curriculum vitae", valamint a "Körberajzolni a kanál vizet?" című kötetzáró darab. Vallomásokat tesz a két legfontosabb mesterről, Fodor Andrásról és Csorba Győzőről, valamint a szülőföldről, Véséről és a befogadó városról, Pestről. Emlékezik a Somogyi Írás című helyi érdekű évkönyvre és a Jelenkor című folyóirat hetvenes-nyolcvanas évekbeli korszakára, valamint annak főszerkesztőjére, Szederkényi Ervinre. Az interjúkban versekről és költészetről esik szó.
Az írás részletesen bemutatja az író származását, gyökereit, a somogyi tájat, a gyermekkorát Vésén és Szőkedencsen. Felidézi a családtagokat, a nagyszülőket, a szülőket, és bepillantást enged a múlt század elejének falusi életébe. A leírásokból kiderül a hagyományos paraszti élet nehézségei és szépségei, a szeretet és összetartás fontossága a családban. Az írás érinti a politikai és társadalmi változásokat is, melyek hatással voltak a család életére.
A házszentelés hagyománya Vízkereszt napján kezdődik, és az otthon, valamint a benne élők védelmét szolgálja. A pap szentelt krétával felírja az ajtófélfára az évszámot és a háromkirályok (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit, vagy a latin áldásformulát: "Christus Mansionem Benedicat" (Krisztus áldja meg e házat). Ez a szertartás nemcsak az év elején, hanem új ház építése vagy felújítása után is elvégezhető. Egyes vidékeken húsvétkor is szokásban volt.
A szerzetesség és az egyházszakadás - Töri Érettségi
A házszentelés rítusa Vízkereszt napján kezdődik, és ilyenkor a pap szentelt krétával felírja az évszámot, valamint a népi értelmezés szerint a háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit, eképpen: 20 + G + M + B + 25. Más magyarázat szerint e három betű a latin áldásformulára - Christus Mansionem Benedicat, vagyis: Krisztus áldja meg e házat - utal. Házszentelést nemcsak az év kezdetén végeznek, hanem egy ingatlan felépülése, vagy felújítása után is. Egyes vidékeken hajdan húsvétkor is szokásban volt e szertartás.
A Ranolder-közösség ünnepén, Vízkereszt napján a keszthelyi Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola tanulói, pedagógusai és dolgozói szentmisén vettek részt. A szentmisét Földi István címzetes esperes, plébános, az intézmény lelki igazgatója mutatta be. Ezt követően Földi István és Solymos András káplán megszentelte az iskola tantermeit és közösségi helyiségeit, kérve Isten áldását az épületre, a diákokra és az ott dolgozókra. A Kiskastély óvodát, helyiségeit és a közösséget Mezei András, a Kármel plébánosa és Bacsa Dávid káplán áldotta meg, azt kérve: „Könyörögjünk, és kérjük Jézus Krisztust, a mi urunkat, hogy az ő áldása legyen ezen a hajlékon és minden lakóján.”
A katolikusok hite szerint a szemöldökfa felirata minden nap emlékeztet arra, hogy Krisztus áldó keze folyton otthonunk felett van.
A házszentelés hagyománya, mint látható, mélyen gyökerezik a keresztény kultúrában, és az otthon, a család, valamint az intézmények védelmét és áldását hivatott szolgálni.
A 2003. évi adatközlések között szerepelnek a következő publikációk: A gyermelyi református egyház története (Bp., 1999), Esztergom város templomainak 1701. évi vizitációja (Esztergom évlapjai 2000), Egyházlátogatás az esztergomi főegyházmegyében a 16-17. században (Egyháztörténeti Szemle 2000/1), Szerzetesrendek Péliföldszentkereszten (in Bajótról mindenkinek, szerk. Bárdos István. Bajót, 2000), Esztergom szabad királyi város 1708. évi kiváltságlevele (Fordította: Tóth Krisztina), Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 9. Esztergomi főegyházmegye. 1-4. kötet (Összeállította: Hegedűs András - Tóth Krisztina), Esztergom vármegye egyházainak állapota 1700-ban (Limes 2001/1-2), Esztergom vármegyei protestánsok helyzete a 18. században az egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján (Limes 2001/3. melléklete), A Palásthy család levéltára 1256-1847. Documenta Rudnayana Strigoniensia I (Összeállította: Tóth Krisztina), Útmutató a Prímási Levéltárhoz III. Archivum Saeculare I (Összeállította: Gálffy Zsuzsanna - Hegedűs András - Tóth Krisztina), Hirtelen merénylet vagy szervezett összeesküvés? (Újabb adatok Zách Felicián merényletéhez) (Turul 2003), A nagy-nógrádi főesperesség 17., Sátoraljaújhely középkori történetére vonatkozó oklevelek (in Széphalom 15), Református gyülekezetek a főváros mai területén a Türelmi rendelet előtt (in Reformátusok Budapesten. Tanulmányok a magyar főváros reformátusságáról, szerk. Kósa László. I. köt. Bp., 2005), A kis-nógrádi főesperesség 1697-ben (in Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2006. 1-2. sz.), Esztergommegyei birtokosok a XIII. század végén (in Tanárképzés és tudomány. Lapok az egyetemes és magyar művelődéstörténetből, szerk. Katona András - Ládi László - Salamon Konrád. Bp., 2007), Katolikus és protestáns egyházlátogatási jegyzőkönyvek (in Levéltári Szemle, 2007/3), Reménnyé váljon az emlékezet. Az esztergomi Szent István keresztes konvent működése az Árpád-korban (in Századok 2008/2).
A 2008. decemberi adatközlés, melynek címe "Kérdések könyve…", az elmúlt évtizedben keletkezett írásokat foglalja össze. Ezek az írások felkérésre, interjúk alapján, vagy a szerző saját elhatározásából születtek, mint például a szülőfaluról, Véséről szóló "Mintha örökké élnél" című darab. Az alkalmi írások a vers, a költészet, az emberré válás, az élet és a valóság kapcsolatát elemzik. Az önéletrajzi írások, mint az "Itt, ahol ülök" és a "Körberajzolni a kanál vizet?", mély betekintést nyújtanak az alkotó személyiségébe és gondolataiba. A szerző vallomásokat tesz mestereiről, Fodor Andrásról és Csorba Győzőről, valamint szülőföldjéről és a befogadó városról, Pestről. Emlékezik a Somogyi Írás című helyi évkönyvre és a Jelenkor folyóirat meghatározó korszakára, valamint annak főszerkesztőjére, Szederkényi Ervinre. Az interjúk pedig a versek és a költészet mélyebb megértéséhez nyújtanak támpontokat.
tags: #bajnan #elado #haz #hirdeto #gaspar #arpad