A termőföld, mint befektetés: hasznok és lehetőségek
A termőföldpiac élénkülése 2024-ben is folytatódott, az értékesített termőföldek területe 12%-kal haladta meg az előző évit. A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 4,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 2,4 millió forint volt hektáronként.
2024-ben 12%-kal több termőföldterületet értékesítettek, mint egy évvel korábban. Az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 1,0%-a, összesen 73 ezer hektár cserélt gazdát. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 19%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett az előző évinél.
Az összes értékesített terület 71%-át a szántó tette ki, részesedése 3,8 százalékponttal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Az erdő 15, a gyep 10, a szőlő és gyümölcsös 3,6%-os arányt képviselt a forgalomból.
2024-ben a mező- és erdőgazdasági területek ára - az előző két év 12, majd 7,9%-os növekedése után - átlagosan 4,6%-kal volt magasabb a 2023. évinél. Az áremelkedés mértéke - a gyümölcsös kivételével - minden művelési ágban elmaradt a korábbi évekétől. A szántó átlagára 2023-hoz képest 5,3%-kal nőtt, a gyümölcsösé 6,1, a gyepé 3,3, a szőlőé és az erdőé egyaránt 2,6%-kal volt magasabb. Egy hektár szántó átlagosan 2,4 millió forintba került. A legdrágább művelési ág a szőlő volt: hektárjáért 3,5, míg a gyümölcsösért 3,2 millió forintot kellett fizetni. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja.
A vármegyék több mint felében nőtt az értékesített terület nagysága az előző évhez viszonyítva, leginkább Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Baranya vármegyében (60, 31 és 31%-kal). A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun vármegyében forgalmazták, ezután Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye következett (7100, 6800, 6000 és 5900 hektár). A többi vármegyében 2024-ben 5000 hektár alatt maradt a termőföldforgalom. Az értékesítés volumenének a vármegye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2024-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb, elérve a 1,5%-ot.
A vármegyei átlagárakat az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a vármegyék között, hanem a vármegyéken belül is nagyok az árkülönbségek. A járási szántóátlagárak Pest, Veszprém és Hajdú-Bihar vármegyében szóródtak a leginkább. Ezekben a vármegyékben a legolcsóbb és legdrágább járás szántóátlagára között több mint 2,5 millió forint volt a különbség. A legmagasabb járási szántóátlagárak Pest vármegyében voltak a Szentendrei (5,6 millió forint/hektár) és a Szigetszentmiklósi (5,2 millió forint/hektár) járásban.
A mikrokörzetek a mezőgazdasági tájkörzetrendszer legalsó szintjét képezik. 2024-ben is az ország egész területét lefedő 82 mikrokörzet közül a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúság szántóinak átlagára volt a legmagasabb (3,9 millió forint/hektár), ettől jóval elmaradtak ugyanebben a vármegyében a rosszabb adottságú Tiszamellék, Bihar-Sárrét, Nyírség-Erdőspuszták szántóinak átlagárai (2,1-2,7 millió forint/hektár). A szántó átlagárának emelkedése a 17,1-20,0, illetve a 20,1-23,0 aranykorona/hektár közötti átlagos földminőségű mikrokörzetekben volt a legmagasabb, 8,2 ill. 8,0%-os értékkel.
2024-ben a vármegyék több mint felében lassult a szántó átlagárának emelkedése. A drágulás mértéke csak Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében érte el a 10%-ot. 2024-ben a szántó értékesítési volumenének és árának együttes változása 24%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett, mint az előző évben.
Az egyes művelési ágak közül a szántó esetében a legjelentősebb a bérelt területek aránya (52%). A gyepterületek 39, a gyümölcsösök 24, a szőlőterületek 22%-át használják bérlők.
A földbérleti díjak 2024-ben újra emelkedtek az előző évi stagnálást követően. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja - az előző két év 12, majd 1,4%-os növekedése után - átlagosan 5,1%-kal haladta meg a 2023. évit. Országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 86 900 forint volt. A gyep bérleti díja 11, a gyümölcsösé 5,4, az erdőé 3,6, a szőlőé 2,7%-kal nőtt 2023-hoz mérten. 2024-ben a vármegyék több mint felében elérte az 5%-ot a szántó átlagos éves bérleti díjának emelkedése. Vas vármegyében 14, Nógrád vármegyében 11, Heves vármegyében 10%-kal haladta meg a szántó bérleti díja az előző évit.
A termőföldpiaci adatok forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa. Az adatok nem teljes körűek.
A közelmúltban elfogadott jogszabály-módosítás jelentősen átalakította a megvásárolt termőföldek hasznosítására vonatkozó szabályokat. A jogalkotó több enyhítést is bevezetett, amelyek eredményeként magánszemélyek esetén 2026-tól lehetőség nyílik befektetési célú termőföldvásárlásra is.
A termőföld tulajdonszerzés egyik alapfeltétele, hogy a vevő a tulajdonjog-átruházási szerződésben vállalja: a föld használatát másnak nem engedi át, hanem maga használja.
A 2014-ben érvénybe lépett földforgalmi szabályozás az ezt követően megvásárolt termőföldek használatának átengedését - így a haszonbérbe adást is - csak nagyon szűk körben tette lehetővé, például, ha a használat átengedése (haszonbérbe adás) földművesnek minősülő közeli hozzátartozó részére történt. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy aki termőföldet szerzett, azt később főszabály szerint nem tudta haszonbérletbe adni, hanem köteles volt (vagy lett volna) saját maga művelni.
A jogalkotó célja ezzel éppen a befektetési célú földvásárlások ellehetetlenítése volt annak érdekében, hogy a befektetők piacra lépésével járó árfelhajtó hatás elkerülhető legyen és így a piacon elérhető termőföldeket azok a gazdák vásárolhassák meg, akik azt ténylegesen meg is művelik.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény új rendelkezése értelmében most már nem számít a használat átengedésének, ha a földtulajdonos haszonbérleti szerződés keretében adja át a föld használatát.
A jogszabály felsorolja, hogy mi nem minősül a használat átengedésének: ha a tulajdonjogot szerző fél a föld használatát valamely érvényes jogcímen földművesnek minősülő közeli hozzátartozója, a legalább egy éve legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább egy éve legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben tag javára engedi át; társult erdőgazdálkodást folytat, az erdőnek minősülő földet erdőkezelésbe adja, vagy osztatlan közös tulajdonban álló erdőnek minősülő föld használati jogosultságát tulajdoni hányadot meghaladó mértékű többlethasználati megállapodással másik tulajdonostársnak engedi át; vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából valamely érvényes jogcímen engedi át a használatot más személy részére; gazdaságátadási szerződés keretében engedi át a használatot, a gazdaságátadási szerződés keretében átengedett használat időtartamának lejártát követően, vagy a használati jogviszonynak a gazdaságátadási szerződésben rögzített időtartamot megelőző megszűnése esetén engedi át a használatot, a rizstelephez tartozó föld használatát engedi át a rizstelep használója részére, vagy haszonbérleti szerződés keretében engedi át a használatot.
Ezzel az újonnan beiktatott rendelkezéssel megszűnt az a korábbi követelmény, amely kizárta a tényleges saját műveléstől eltérő célra történő földszerzést, a változtatás következményei alapjaiban érintik a magyar termőföldpiacot.
Fontos ugyanakkor, hogy a földforgalmi törvény egyéb - termőföldet terhelő - földszerzési korlátozásai változatlanul fennmaradnak.
Eszerint a termőföld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezhetik meg. Ha a szerző fél nem minősül földművesnek, a föld megszerzésére akkor van lehetőség, ha a birtokában lévő föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával sem haladja meg az 1 hektárt. Ez alól kivétel, ha a szerző fél a tulajdonjogot átruházó fél közeli hozzátartozója. Az 1 hektár terület nagyságot meghaladó mértékű földek szerzésére akkor van lehetőség, ha a szerző fél földművesnek minősül, azaz a földművesek hatósági nyilvántartásába bejegyezésre került.
A földműves nyilvántartásba történő bejegyzésüket elsősorban azok kérhetik, akik valamilyen mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkeznek, ilyen például a széleskörben népszerű, viszonylag könnyen teljesíthető aranykalászos gazda képzés.
A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének (a jogszabály módosítás eredményeként ennek a feltételnek most már a haszonbérbe adás is megfelel).
A föld megszerzőjének továbbá vállalni kell, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítja, azaz arra továbbra sincs lehetőség hogy a megszerzett föld a fenti határidőn belül mezőgazdasági művelés alól kivonásra kerüljön.
Megmaradtak a korábbi tulajdon és birtokmaximumra vonatkozó rendelkezések, azaz a szerző fél összes földtulajdona a 300 hektárt nem haladhatja meg (földszerzési maximum), illetve az általa birtokolt föld mértéke pedig az 1200 hektárt nem haladhatja meg (birtokmaximum).
A földszerzési maximum házastársi vagyonközösség megszüntetése, föld tulajdonjog csere, vagy törvényes öröklés útján túlléphető.
Továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok, vagyis a föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg: az államot, földet használó olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül, földet használó olyan földművest, aki helyben lakónak minősül, vagy földet használó olyan földművest akinek (település közigazgatási határait számítva) az életvitelszerű lakáshasználata helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja a földtől legfeljebb 20 km közlekedési távolságra van, az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül; az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül; az olyan földművest, akinek (település közigazgatási határait számítva) az életvitelszerű lakáshasználata helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja a földtől legfeljebb 20 km közlekedési távolságra van.
A törvény egyes, kiemelt célokra történő földvásárlások esetén a fentiekhez képest is preferenciákat fogalmaz meg, így bizonyos esetekben a sorrendben előbbre kerülnek például azok, akik a földet például ökológiai gazdálkodás folytatása vagy eredetmegjelöléssel ellátott áru előállítása céljából vásárolja meg, ezen felül egyes elővásárlási jogosult csoportokon belül előbbre kerülnek a családi mezőgazdasági társaságok, családi gazdaságok tagjai, illetve fiatal földművesek.
A szabályokból következik, hogy az adásvételi folyamatban széles kör léphet be elővásárlási jogosultként. Ezt a termőföld-ügylet előkészítése során mindenképpen célszerű figyelembe venni.
További, a befektetési célú földvásárlóknak kedvező módosítások érintik a megszerzésre kerülő termőföld haszonbérbeadását is. A haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása során a jogszabályban meghatározott személyeknek az ott meghatározott sorrendben - így például volt haszonbérlő, helyben lakó szomszéd vagy helyben lakónak minősülő földműves - előhaszonbérleti joga van. Az eddigi szabályzás szerint az előhaszonbérlet nem állt fenn, ha a haszonbérbe adásra közeli hozzátartozó részére került sor. A módosítás eredményeként a jövőben viszont már nemcsak a szűk családi körön belüli hozzátartozók esetén nem áll fenn az előhaszonbérlet, hanem távolabbi rokonoknál is. Így például nagynéni, nagybácsi vagy akár unokatestvér részére történő haszonbérbeadáskor sem szükséges a kifüggesztési eljárás lefolytatása.
Ennél is fontosabb változtatás, hogy az eddigi szabályozás szerint amennyiben a szerződés kifüggesztése során az előhaszonbérleti jogosult elfogadó nyilatkozatot tett, akkor a szerződés hatósági jóváhagyása esetén az előhaszonbérlővel jött létre a haszonbérleti szerződés, függetlenül a tulajdonos szándékától. Az új szabályozással ez úgy módosult, hogy amennyiben a hatóság a szerződés szerinti haszonbérlő helyett a kifüggesztés során elfogadó nyilatkozatot tevő előhaszonbérlő javára hozna jóváhagyó döntést, akkor a tulajdonos hozzájárulása hiányában a szerződés az előhaszonbérlővel sem jön létre. Azaz a jogszabály a tulajdonos részére végső soron itt egy korlátozott választási, elutasítási jogot ad, tehát nem kötelezi a tulajdonost arra, hogy olyan előhaszonbérlő részére adja bérbe a földet akivel nem kíván szerződéses kapcsolatba lépni.
Abban az esetben, ha tulajdonos nem járul hozzá, a haszonbérleti szerződés nem jön létre sem az eredeti haszonbérlővel, sem az előhaszonbérlővel, azaz a tulajdonosnak lehetősége van arra, hogy a földet haszonbérletre ismételten is meghirdesse, új haszonbérlőt keressen.
Összességében a termőföld megszerzése és haszonbérlet útján történő hasznosítása továbbra is szigorú szabályozás alá esik. Az előző évhez hasonlóan 2024-ben is mérsékelten emelkedett a termőföld országos átlagára. Az Agrotax Kft. elemzése szerint a kifüggesztéssel eladott földterületek hektáronkénti átlagára 2,431 millió forint volt, ami 8,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbnál (2023: 2,172 M Ft). A termőföldpiaci átlagár emelkedése a 2022-ig jellemző évi 10 százalékos átlagos drágulástól tavaly is elmaradt, és jelentős maradt a különbség egyes régiók között. Továbbra is Közép-Magyarországon (3,616 M Ft /ha) a legdrágább a termőföld, míg Észak-Magyarországon (1,86 M Ft/ha) a legalacsonyabb. A szántók hektáronkénti átlagára az előző évhez hasonlóan kismértékben, 3,4 százalékkal 2,501 millió forintra emelkedett (2023: 2,419 M Ft/ha).
A termőföldpiaci kínálatban már egyre ritkább jelenik meg magas minőségű és nagy földterület. A hazai földpiacot továbbra is az erős kereslet jellemzi, míg a kínálatban egyre nagyobb mértékben jelennek meg kisebb és alacsonyabb minőségű és emiatt olcsóbban eladott földek. A kínálat ilyen jellegű átalakulása látványosan először 2023-ban mérsékelte az országos átlagárat, de ez a tendencia tavaly is befolyásolta a piaci átlagárak alakulását.
Az elemzést 23 559 hektárnyi szántó, gyep, erdő, szőlő, gyümölcsös művelési ágba sorolt termőföld adásvételi árai alapján végezték el. A figyelembe vett termőföldek több mint 70 százaléka - 16 ezer hektárt meghaladó terület, 9946 kifüggesztés - szántó besorolás alá tartozott. Az adásvételek közel 16 százaléka, illetve az eladott összterület 18 százaléka erdő volt (4271 hektár). Ezt követte a gyep-rét-legelő művelési ág, amelyek a tranzakciók közel 10 százalékát, az eladott összterületnek pedig 8 százalékát adták. A tavalyi piaci forgalom 2 százalékát a gyümölcsösök, míg a szőlők közel 1 százalékát adták.
A termőföld átlagára 2,431 millió forint volt, ami 8,3 százalékos drágulást jelent az egy évvel korábbi 2,172 millió forinthoz képest. Az országos átlagtól jócskán eltérnek egyes vármegyék átlagárai. A legdrágább a termőföld Közép-Magyarországon 3,616 millió forintos hektárárral, ahol egymillió forinttal emelkedett egy év alatt az átlagár (2023-ban 2,6 millió forint/hektár volt). Észak-Magyarországon maradt a legalacsonyabban az átlagár 1,86 millió forint/hektár, de egy év alatt 5,6 százalékkal emelkedett (2023-ban 1,733 millió forint/hektár volt).
Vármegyei bontásban vizsgálva magas, átlagár alakult ki Hajdú-Biharban 2,915 millió, Tolnában 2,818 millió, Békésben 2,758 millió, Szabolcs-Szatmár-Beregben 2,65 millió, valamint Győr-Moson-Sopronban 2,572 millió forint/hektáros értékkel. A legalacsonyabb átlagár Nógrádban volt, ahol 1,448 forint/hektáros árat mértek.
A legkelendőbb művelési ágban, a szántóföldeknél továbbra is jellemző az erőteljesebb drágulás, míg a kisebb forgalmú erdő vagy gyümölcsösnél gyakran találkozunk extrém árakkal is.
A szántók országos átlagára 3,4 százalékkal, 2,501 millió forintra emelkedett tavaly. A legmagasabb átlagár továbbra is Hajdú-Bihart jellemezte, 3,305 millió forintos hektárárral, míg a legalacsonyabb ár Nógrádban alakult ki 1,573 millió forinttal. Kétmillió forint alatti átlagárat mért az Agrotax alakult ki Hevesben és Zalában: 1,918 millió, illetve 1,946 millió forintot.
Tavaly az átlagos értékesített területnagyság a szántóknál 1,67 hektár volt. A legnagyobb, 20 hektárt meghaladó parcellákért a szántók országos átlagáránál 18,2 százalékkal kellett a vevőknek magasabb árat adniuk. Azonban ezek a tranzakciók az országos összes eladásnak csupán 0,3 százalékát adták, míg az eladott földterület mintegy 5,7 százalékát. A legnagyobb forgalma az 1 és 5 hektár közötti szántóknak volt, amelyekért átlagosan 1,3 százalékkal kértek többet az előadók, mint a szántók országos átlagára. A tranzakciók 37,3 százalékát adták ezek a kifüggesztések, az értékesített szántók összterületének pedig közel felét.
Tavaly átlagosan 2,451 millió forintos hektáronkénti áron keltek el a gyepterületek. Ezt a művelési ágat jellemzi, hogy egyes régiókban az alacsony kínálat miatt akár extrém árak is kialakulhatnak, mint például Budapesten, illetve Pest vármegyében.
Az erdőkért átlagosan, hektáronként 1,332 millió forintot kellett adni, ami 19 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest.
A gyümölcsösök piacára is jellemző, hogy egyes területeknél a szűk kínálat miatt extrém árak is kialakulhatnak, ami nagyon torzíthatja az országos átlagárat. Ezektől eltekintve a gyümölcsös országos átlagára tavaly 3,892 millió forint volt hektáronként. A legmagasabb hektáronkénti átlagára Dél-Alföldön (5,746 millió forint), a legalacsonyabb pedig a Közép-Dunántúlon (2,398 millió forint) alakult ki. Kiugróan magas ár ismét Közép-Magyarországon volt megfigyelhető, ahol volt olyan tranzakció, amelyben 26,916 millió forint volt egy hektár ára.
Hosszú időtávra visszatekintve is gyengének számító termést szüreteltek tavaly a szőlészek. A klímaváltozással is küszködő gazdálkodók azzal is szembesülhettek, hogy az elmúlt szűk másfél évtizedben már csaknem tízezer hektár szőlőültetvény eltűnt. A szőlők országos hektáronkénti átlagára 3,661 millió forint volt, ami a 2023-as 3,668 millió forintoshoz képest csekély elmozdulást jelent.
Az Európai Unióban továbbra is rendkívül nagy eltérések tapasztalhatók a mezőgazdasági földek áraiban és bérleti díjaiban. Az Eurostat 2024-re vonatkozó adatai szerint nemcsak országonként, hanem régiónként is jelentős különbségek alakultak ki, ami alapvetően meghatározza a gazdálkodók lehetőségeit és versenyképességét.
2024-ben egy hektár szántó átlagos ára 15 224 euró volt az Európai Unióban, ami nagyjából 38-szorosa az egy hektárra jutó éves bérleti díjnak, amely átlagosan 403 eurót tett ki. Az arány jól mutatja, hogy bár a földtulajdon hosszú távú biztonságot adhat, a bérlés továbbra is kulcsszerepet játszik az európai mezőgazdaságban.
A 2024-es adatokkal rendelkező 23 tagállam közül az átlagos szántóár Lettországban volt a legalacsonyabb (4 825 €/ha), míg Máltán extrém magas, 201 263 €/ha értéket mértek. Málta kiugró helyzete a szűkös mezőgazdasági területkínálattal és az alternatív földhasználat miatti erős nyomással magyarázható.
Egy-egy országon belül a legnagyobb regionális eltéréseket Portugáliában, Spanyolországban, Ausztriában és Hollandiában látjuk. Egész Európa legdrágább szántóföldjeit a holland Flevoland régióban találjuk, hektáronként 187 109 euróért lehetne ezeket megszerezni.
Magyarország az alsó-közép mezőnyben, az EU-átlag alatt helyezkedik el a termőföldárak tekintetében. Nálunk nagyságrendileg 10-12 ezer euró/hektár áron szerezhető meg a termőföld, szemben a 15 ezer eurós uniós átlaggal. Tehát a magyar termőföld 20-30%-kal olcsóbb, mint az uniós átlag, de még drágább, mint Szlovákiában Horvátországban, Litvániában és Lettországban. Ebben szerepe van a földtörvény tulajdonszerzési korlátainak, mivel a nagy befektetők kevésbé tudják a tőkeerejüket érvényesíteni egy-egy regionális beruházásnál.
Ami a bérleményeket illeti, más a helyzet. Bár az uniós átlagtól ezen a téren is nagyjából 25 százalékos az elmaradásunk, de a földbérleti díjak terén már jó pár országot megelőzünk, köztük Franciaországot és Csehországot. Egy hektár mezőgazdasági föld átlagos bérleti díja 295 euró volt az EU-ban 2024-ben. A legmagasabb bérleti díjak Hollandiában (941 €/ha), Dániában és Görögországban voltak, míg a legalacsonyabbak Szlovákiában, Horvátországban és Máltán. Magyarországon az átlagos bérleti díj kb. 200-250 €/ha.
A regionális különbségek Spanyolországban kiugróak, de már hazánkban is nagyobbak, mint a földárak terén. Ez azt jelenti, hogy a földbérleti piac "szabadabban" követi azokat a regionális eltéréseket, amelyek a helyi adottságokból adódnak. A hazai bérleti díjak sajátos módon nemcsak a föld minőségét vagy a piactól való távolságát tükrözik, hanem azt is, hogy mekkora támogatást lehet vele érvényesíteni az adott térségben.
A KSH 2024-es adatai szerint a száraz Békés, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun a hat legdrágább megye közé tartoznak 101 és 94 ezer forintos átlagos bérleti díjjal. (Az éves áremelkedési ütem 4-5%-os.) A földtulajdonosok ugyanis a lejáró szerződések újrakötésekor erőteljesen figyelembe veszik azt is, hogy a föld használója agrár-környezetgazdálkodási (AKG), illetve egyéb kifizetésre jogosult-e. Az alföldi térségek pedig nagy arányban lefedik azt az 1,6 millió hektárt, amelyhez 160-220 ezer forintos hektáronkénti AKG-kifizetés kapcsolódik.
Mivel cégek nem tulajdonolhatnak földet hazánkban (a cégben részt vevő magánszemélyek viszont fejenként 300 hektárt), így hazánkban a földbérleti piacon mutatkozik igazi verseny, aminek csak az szab gátat, hogy a szerződésekben szereplő összegnek "a helyben szokásos piaci értéket" kell tükröznie.
A termőföld hektáronkénti piaci átlagára 2020-ban már 1,727 millió forint volt, ami 7,3 százalékos drágulás az előző évhez képest (1,602 millió Ft/ha) az Agrotax Kft. legfrissebb elemzése szerint. A termőföld drágulása évtizedek óta tart, és tavaly már a szántókért átlagosan 1,891 millió forintot kellett a vevőknek adniuk. A haszonbérleti díjak is emelkedtek, a szántónál az éves átlagos hektáronkénti díj 75 003 forint volt, ami 4 százalékkal több, mint egy éve.
Az idén indult az eddigi legnagyobb földbírtokszerkezet rendezés, az osztatlan területek felszámolása, amely mintegy 3-3,5 millió személyt, valamint 2,4 millió hektárnyi területet érint, és az eddig ismert eljárásrendje, ármechanizmusa konfliktusveszélyt is tartogat.
2020-ban a földek átlagosan 1,727 M Ft/hektár áron keltek el Magyországon, ami 7,3 százalékos drágulás az egy évvel korábbihoz képest (1,602 M Ft/ha). A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbbet, 2 millió forint feletti átlagárat a Dél-Alföldön (2,021 M Ft/hektár) kértek a földért. Budapest (2,854 M Ft/hektár) után a megyei sorrendben legdrágább Hajdú-Bihar (2.351 M Ft/hektár), Békés (2,279 M Ft/hektár) és Tolna (2,073 M Ft/hektár) megye.
A gyep hektáronkénti ára tavaly 1,436 millió forintra emelkedett, ami 8,2%-kal több mint előző évben (1,327 M Ft/ha). 2020-ban az erdőkért átlagosan 977 ezer forintos hektáronkénti árat kellett fizetni, 9,8 százalékkal többet, mint egy éve (889 ezer Ft/ha).
Egy millió forint feletti átlagárak Közép-Magyarországot (1,172 M Ft/hektár), illetve Észak-Alföldet (1,005 M Ft/hektár) jellemezték. Tavaly a fél hektárnál nagyobb, hektáronként 10 millió forintnál alacsonyabb áron gazdát cserélt, gyümölcsös művelési ágban sorolt földrészletek átlagára 2,385 millió forint volt. A fél hektárnál magasabb területű, 10 millió forintos fajlagos ár alatt értékesített szőlő parcellák 2,649 millió forintos átlagáron cseréltek gazdát.
2020-ban a szántók éves átlagos hektáronkénti haszonbérleti díja 75 003 forintvolt, ami 4 százalékos drágulás az előző évhez képest (72 097 forint/hektár/év).
A most életbe lépett jogszabály inkább a keresleti oldalt erősíti, hiszen ez egyedülálló lehetőség a vásárlók számára.
A Wall Street veszélyes új megszállottsága a termőföldekkel
tags: #termofold #befektetes #legnagyobb #haszon #1 #hektar