Balatonederics csónakkikötő építésének részletei és a vita háttere

A fejlesztő azt állítja, a létesítmény jót fog tenni az élővilágnak, az illetékes kormányhivatal szerint pedig a kikötőmeder megvalósítása esetén nem feltételezhető jelentős környezeti hatás.

Az egyesület fellebbezést nyújtott be.

Szigliget nyugati részén, a Balaton medrében fekvő, fokozottan védett terület miatt került szembe egymással a horgászparadicsomról álmodó beruházó és egy helyi civil egyesület.

Egy új kikötő építése áll a vita középpontjában, ugyanis az egyesület szerint természetromboló beruházásról van szó, míg a beruházó szerint rehabilitációról - írja a 24.hu.

Infografika: Natura 2000 területek és Balaton-felvidéki Nemzeti Park

A portál szerint a tervezett fejlesztés miatt egy Natura 2000-es területen kotornának.

A kikötő a Balaton-felvidéki Nemzeti Park legérzékenyebb zónájába, az ökológiai hálózat magterületébe is belevágna.

A tó medre állami tulajdonban van, a part menti terület viszont a beruházóé.

Az ellenállás fő oka, hogya kikötő nagyrészt a tómeder mára feltöltődött, fás-cserjés részén épülne.

Balatonlelle 1999-2000 /Archív VHS film a múltból/ Élő János

A Telex összefoglalója szerint a portál cikkéből az is kiderül, hogy a beruházó, Kovács Zoltán szerint a civilek alaptalanul védik a területet, hiszen „semmilyen olyan növényzet nincs ott, amit törvényi szabályozás védene.”

Szerinte egy régi csónakkikötő rehabilitációjáról lenne szó: „A kikötőmedence a régi nádüzem kikötőjének a helyén és területén, valamint az illegális feltöltés helyén valósul meg. A tervező helyszíni geodéziai felmérés alapján jelölte ki a tervezett medence területét úgy, hogy az a védett nádast meg se közelítse” - mondta a portálnak a beruházó.

A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal idén júliusban engedélyezte a beruházás első ütemét, amely ötven férőhelyes kikötő létesítésére vonatkozik a Tapolca-patakon keresztül megközelíthetően.

A hivatal szerint ennek nem lesz jelentős környezeti hatása.

Elutasították viszont a második ütemet, amely a régi nádüzemi csatorna helyreállítását célozta volna.

A hatóság indoklása szerint ez veszélyeztetné a magas természetvédelmi értéket képviselő nádasállományokat.

A beruházó a 24.hu-nak azt mondta, hogyha a jogszabályok majd engedik, megvalósítják a 106 kikötőhelyet, amire a hajózócsatorna kikotrásával lenne lehetőség.

A civil egyesület fellebbezést nyújtott be Dér Ádám környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz, mivel álláspontja szerint már az első ütem engedélyezése is több szempontból aggályos.

Több mint száz férőhelyes csónakkikötőt álmodott meg egy vállalkozó Szigliget nyugati részén, közvetlenül a Balaton medrében.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park legérzékenyebb zónájában építenének több száz férőhelyes csónakkikötőt.

Az ellenállás fő oka, hogy a kikötő nagyrészt a tómeder mára feltöltődött, fás-cserjés részén épülne.

A beruházótól hallható, hogy azonban a kijelölt területen nem található olyan növényzet, amely törvényi védelem alatt állna.

Kiemelte, a területet úgy jelölték ki, hogy az meg se közelítse a védett nádast.

Az EVD alapján a beruházás hosszú távon nem veszélyezteti az ott élő fajokat, legfeljebb időszakos terhelésre lehet számítani.

A Szigligeti Táj- és Településvédő Kör civil szervezet ezzel azonban egyáltalán nem ért egyet.

A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal júliusban engedélyezte az első ütemet - egy ötven férőhelyes kikötő kialakítását.

A civilek a fellebbezésben követelik az első ütem engedélyének visszavonását is.

Nincs szükség a településen ötven férőhelynél nagyobb csónakkikötőre Balassa Dániel, Szigliget polgármestere szerint sem, az első ütemben foglaltak megvalósításában azonban ő még nem lát kivetnivalót.

Szigligeten, a település védett öblébe építene egy beruházó egy új, több mint száz férőhelyes csónakkikötőt.

A helyi civilek kifogásolják a Natura 2000-es terület kotrását, de a fejlesztő és a kormányhivatal szerint is rendben van a kikötőmeder megvalósítása - írja a 24.hu.

A beruházást Szigliget nyugati részén, a Balaton medrében fekvő, fokozottan védett területen valósítanák meg.

A tervezett kikötőről azért alakult ki vita, mert egy helyi civil egyesület, a Szigligeti Táj- és Településvédő Kör szerint természetromboló beruházásról van szó.

A 24.hu azt írja, hogy kikötő a Balaton-felvidéki Nemzeti Park legérzékenyebb zónájába, az ökológiai hálózat magterületébe is belevágna.

A tó medre állami tulajdonban van, a part menti terület viszont a beruházóé.

A tervezett kikötő nagyrészt a tómeder mára feltöltődött, fás-cserjés részén épülne.

A beruházó, Kovács Zoltán szerint a civilek alaptalanul védik a területet, hiszen „semmilyen olyan növényzet nincs ott, amit törvényi szabályozás védene”.

Szerinte egy régi csónakkikötő rehabilitációjáról lenne szó: „A kikötőmedence a régi nádüzem kikötőjének a helyén és területén, valamint az illegális feltöltés helyén valósul meg. A tervező helyszíni geodéziai felmérés alapján jelölte ki a tervezett medence területét úgy, hogy az a védett nádast meg se közelítse” - mondta a lapnak a beruházó.

A Veszprém megyei kormányhivatal idén júliusban engedélyezte a beruházás első ütemét, amely egy ötven férőhelyes kikötő létesítésére vonatkozik.

A hivatal szerint ennek nem lesz jelentős környezeti hatása.

Ugyanakkor a projekt második ütemét, amely a régi nádüzem csatornájának újranyitását is tartalmazná, elutasították, mivel az veszélyeztetné a természetvédelmi szempontból értékes nádasokat.

A beruházással szemben fellebbezést nyújtottak be a Belügyminisztérium egyik helyettes államtitkárához, és a fellebbezésnek halasztó hatálya van, vagyis az építkezés egyelőre nem kezdődhet meg.

A beruházó ugyanakkor nem zárja ki, hogy a jövőben, ha a jogszabályok lehetővé teszik, a teljes, 106 férőhelyes kapacitást is kiépítik.

Szanyi Szilviának, Balatonfűzfő polgármesterének rengeteg olyan terv és fejlesztési ötlet van a tarsolyában, amivel élhetőbbé, szebbé és komfortosabbá tennék a települést az itt élők és a turisták számára.

Szanyi Szilvia kiemelte, városuk sok érdekességet tartogat.

Balatonfűzfőn 15 évvel ezelőtt létrejött egy turisztikai egyesület, a TDM Egyesület.

Ennek köszönhetően a Fövenyfürdő teljesen megújult, lett egy parti sétányuk, mely egyediségével tűnik ki.

Ennek egyik kiemelt része a stég, ismertebb nevén a Kilövő, melynek érdekes háttértörténete van.

A rendszerváltásig a városban gyártották a Budapest augusztus 20-i ünnepére szánt tűzijátékokat.

A fűzfőiek ilyenkor egész nyáron tűzijátékot néztek, mivel ott próbálták ki a pirotechnikai eszközöket.

A Nitrokémiai Zrt. területén van egy föld alatti erőmű, amit még az 1928-ban építettek.

Tavaly megterveztetett a város egy csónakkikötőt Tobrukban, ahol legalább 200 helyet szeretnének kialakítani.

A polgármester úgy látja, a csónakos társadalom kezd kiszorulni a Balaton területéről.

Már van egy kikötőjük, amelyben kb. 100 csónak található, és ehhez szeretnének több helyet hozzáépíteni.

Szeretnék fejleszteni a gyártelepi óvodát, teljes átalakításon gondolkodnak.

Szanyi Szilvia megjegyezte, utakat is szeretnének felújítani.

Az elmúlt 4-5 évben már több mint 20 utat újítottak fel, és a jövőben is szeretnék ezt folytatni.

A gyártelepen egy óriási fejlesztésbe kezdenek, ami a vízhálózat teljes felújítását jelenti.

Komoly vízisport-fejlesztés indul a déli parton: Balatonmáriafürdő új, nemzetközi szintű vitorlásközpontot építene, amely a helyiek és a turisták mellett a profi sportolóknak is új bázist jelenthet.

A beruházás nem csupán a meglévő csónakkikötő felújításáról szól: a tervek szerint új klubház, korszerű kiszolgálóépület és jóval nagyobb vitorláskikötő is épül.

Balog Mátyás polgármester szerint a fejlesztés egyszerre szolgálja a helyi közösséget, a vízitúrázókat és a versenysportot.

A településnek már van tapasztalata nagyobbobb vitorlásesemények lebonyolításában: korábban egy 90 hajós Európa Kupa-futam is komoly vendégforgalmat hozott a térségbe.

A mostani fejlesztést viszont már eleve úgy méretezik, hogy alkalmas legyen a nemzetközi mezőny fogadására is.

A projekt gazdasági haszna a helyiekhez is közvetlenül eljuthat.

A megállapodás szerint a kikötőhelyek bérleti díjának 15 százaléka az önkormányzatot illeti, így a település is részesedik a bevételekből.

Emellett a helyi gyerekek számára kedvezményes vitorlásedzéseket is terveznek, hogy minél többen kipróbálhassák a sportot.

tags: #balatonederics #csonakkikoto #epites

Népszerű bejegyzések: