Az újévi szokások és a magyar kultúra
Az újévi szokások mélyen gyökereznek a néphagyományokban, és bár sokszor tudatában sincs az ember, jelen vannak az életünkben. A téli napforduló környékén ünnepelt újév, a karácsonytól vízkeresztig tartó ünnepkör szerves része. Az új esztendő köszöntése, az új kezdet szimbóluma, melynek gyökerei egészen a középkori karácsonyi újévig nyúlnak vissza, amikor január elsejére helyezték át az ünnepet.
Az emberek természetes módon vágynak arra, hogy az új esztendő jobb, más legyen, mint a múlt. Ez a vágy minden kultúrában kimutatható, és a magyar népszokások is ezt tükrözik. Az erdélyi kultúrában ezek a szokások gyakran közösségi jelleget öltöttek, ahol az emberek együtt énekeltek, vagy közös cselekvésben vettek részt. Ezeknek a rítusoknak nem elsősorban a szórakoztatás volt a célja, hanem az, hogy hogyan tehetnék jobbá a jövő időszakát.
A rossz elhárítása és a fény kultusza
A hagyományok szerint az új év kezdetén a rosszat, az ártó szellemeket el kell hárítani, el kell űzni őket. Ebben az időszakban ugyanis úgy tartották, hogy ezek a gonosz erők megjelenhetnek, és bajt okozhatnak. A zajkeltés, a kürtölés, a kolompolás, vagy manapság a petárdázás mind ezt a célt szolgálja.
Az új esztendő fényes és jobb mivoltát pedig fénnyel szokás jelezni, ezért is díszítjük fel az utcákat, tereket, házakat és lakásokat fényekkel. A tűzijáték, a tülkölés, a dudálás mind az ó- és újév találkozásánál leselkedő rosszat hivatott távol tartani. Sok szokás átértelmeződve ma is él a városokban és falvakon egyaránt, bár eredeti jelentésük néha elhalványul. A petárdázás például, ami hajdanán a gonosz elűzését szolgálta, ma már inkább csak szórakozásnak tűnik.
A városok kivilágítása a fénykultuszhoz kapcsolódik, ami szintén mélyen gyökerezik a hagyományainkban. Bár új szokások is megjelennek, az európai kultúrkörben ezek mind ugyanabba a gondolkodásmódba illeszkednek. Az erdélyi szokásokban a hagyományos elemek talán jobban megmaradtak, de folyamatosan alakulnak, változnak. Amíg megvan a közösségteremtő erejük, addig ezek a szokások fennmaradnak.
Hiedelmek és rítusok az újév első napján
A múltban az év első napján számos tilalomra kellett ügyelni. Nem volt szabad például pénzt kiadni, mert úgy tartották, hogy ami aznap történik, az meg is ismétlődik az év során. Emiatt az emberek nagy gondot fordítottak arra, hogy mit esznek, ki az első látogatójuk. Ez egyfajta mágikus szemlélet, amely szerint a különleges, vagy jeles napokon, mint amilyen az újév, bekövetkező események megismétlődnek.
Ebből a hiedelemből táplálkozott az újévi szokások egész gyűjteménye, a borsó- vagy lencseevéstől kezdve a ruhateregetéshez fűződő hiedelmekig. Ezek a szokások mind a bőség, a szerencse és a jó szerencse bevonzását célozták.
Erdélyi újévi szokások
Közép-Erdélyben számos érdekes és színes újévi szokás élt. Az egyik a fény kultuszával és a napfordulóval függött össze. A téli napforduló idején, amikor a nap újjáéled, újjászületik, a szászok, románok és magyarok közösen engedtek le tüzes kerekeket a hegyekről, különösen óév éjszakáján.
Ezzel a szokással a láng, a kerék lángja kötötte össze az óévet az újjá, biztosítva a folytonosságot. Amikor a szokás eredeti értelme elhalványult, játékká, ügyességpróbává vált. A Kis-Küküllő mentén, Csáváson például óránként engedték le a kerekeket, miközben az idősebbek énekelve búcsúztatták az óévet. A fiataloké volt a hegy, az időseké az éneklés.
Egy másik szokás a marosszéki Mezőségen és Erdély más vidékein is elterjedt volt: a kamasz fiúk ostorokkal csattogtak, hogy a bőséget hozzák be a házakba. Hangosan kiabálták: „hé, csádé ide, bimbó, ráró!”, mintha szimbolikusan állatokat hajtanának be minden gazdához. A gyergyói falvakban pedig búzát hintettek el a házakban, ami az új év köszöntését jelentette. A búzaszemek a szerencsét szimbolizálták, és azt tartották jónak, akinek a búzaszemeit még húsvétkor is megtalálták. Ezek a szokások a bőségkívánás drámai formái voltak.
A szászok lakta vidékeken, mint Nagyenyed, Dicsőszentmárton és Szászrégen környéki falvakban, az aranycsitkó ajándékozása volt jellemző. Újév hajnalán egy szimbolikus alak, az aranyos csitkó, egy állatalakba öltözött személy vitte az ajándékokat a gyermekeknek. Egy fejszét bebugyoláltak, tollseprűből két fület ragasztottak rá, majd kopogtak, zörögtek, nyihogtak, és bedobálták a dióból, mogyoróból, almából álló ajándékokat. A gazda tudta, miről van szó, az ajtó nyitva volt. Az ajándékozókkal - koma, keresztapa, nagytata - a házigazda is elbeszélgetett, és elmesélték, hogy itt járt az aranyos csitkó. Ez egy szép történet, amely ma is él több faluban.
Szilveszter éjszakáján a bőségre nézve nagyon fontos volt az első víz. Aki újév éjszakáján vizet merített a csorgóból vagy a kútból, az a bőségét és szerencséjét merítette ki, mert azt aranyos víznek tartották. Ennek gyakorlata sokfelé elterjedt volt. Marosvásárhelyen a leányok kutakból merítettek vizet, és igyekeztek minél hamarabb hazavinni, mert úgy gondolták, hogy így egészségesek és boldogok lesznek.
Az újévi ünnepségek lenyűgöző eredete
Az INFOBEL SA által nyújtott információk kizárólag tájékoztató jellegűek. Az itt található feltételek és kikötések ("Jelen Feltételek") az INFOBEL SA felelősségének korlátozását foglalják magukban. Az INFOBEL SA törekszik a Jelen Webhelyek Tartalmának pontosságának és megbízhatóságának biztosítására. Az INFOBEL SA nem vállal felelősséget a Jelen Webhelyek által elnavigált oldalak tartalmáért, de nem tudja garantálni, hogy a fent említett linkeken keresztül elérhető információk pontosak vagy teljesek. Az INFOBEL SA nem felelős a szerzői jogok vagy más szellemi tulajdonjogok megsértéséért, az áruként való eladhatóságért vagy bármilyen különös célra való alkalmasságért. A Jelen Webhelyek Tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. Ön csak személyes, nem kereskedelmi vagy oktatási célra használhatja vagy reprodukálhatja a Tartalomban szereplő információkat. A Tartalom publikálása vagy továbbítása szigorúan tilos a szerzői jog tulajdonosának írásbeli engedélye nélkül.
A Jelen Webhelyek tartalmazhatnak sütiket. A süti egy kis fájl, amelyet a szerverünk küld, és amely a számítógép merevlemezén tárolódik. Ezek az információk a látogatással kapcsolatosak lehetnek, például a használt nyelv, a megjelenítési mód (mobil vagy számítógép) és a felhasználó földrajzi helye. Tároljuk azokat a felhasználói azonosítókat is, akiknek fiókjuk van és belépnek. Sütijeink elsősorban a Jelen Webhely működésének lehetővé tételére és statisztikák készítésére szolgálnak. Az INFOBEL SA szolgáltatásainak nyújtása érdekében más entitások is használhatnak sütiket a Jelen Webhelyen. Az ilyen entitások listája kérésre elküldhető minden természetes személynek, aki igazolni tudja személyazonosságát.
A Jelen Feltételek az INFOBEL SA és Ön között jönnek létre a Jelen Webhely használatával kapcsolatban, és belga törvények szabályozzák. Az INFOBEL SA azon kötelezettségének elmulasztása, hogy ragaszkodjon a jelen dokumentum minden pontjának szigorú betartásához, vagy ennek biztosításához, semmilyen módon nem jelenti az bármely pont vagy jog bárminemű lemondását. Ha a jelen pontok valamelyikét egy illetékes bíróság érvénytelennek, joghatálytalannak vagy egyébként végrehajthatatlannak nyilvánítja, ez nem érinti a többi pontot. Az illetékes belga bíróságok Brüsszelben vannak.
tags: #csulakne #ildiko #ingatlan