Budapesti "városi házak": építkezések a két világháború között
Bár Óbuda város, sőt önmagában is nagyváros, logikailag minden háza városinak nevezhető. Ennek ellenére a kerület két különböző helyén is találhatók úgynevezett „városi házak”. Ezek azonban, bár a nevük egyezik, nemcsak az első, de a második ránézésre sem testvérek.
Sokaknak meglepő lehet, de a két világháború között is épültek kvázi lakótelepek. Az első világháború és Trianon után nagy léptékűvé vált a budapesti lakáshiány. A pesti Mária Valéria-telephez hasonló nyomornegyedek mellett a Felvidékről és Erdélyből menekült tízezrek laktak akár évtizedekig rendező pályaudvarokon, barakkokban, forgalomból kivont vagonokban.
Ráadásul, ahogy a Budapest100 rendezvénysorozat is szemléltette, teljesen kihűlt a nagy budapesti bérházépítési láz, így egyre gyakrabban felmerült, hogy az államnak nagyobb szerepet kellene vállalnia. Ebben az időben Európa más városaiban is kiemelt feladattá vált a bérlakásépítés.
A fővárosi kislakás-építési program
1927-ben Budapesten a főváros vezetése öt bankintézetet bízott meg összesen 2800 lakás építésével - erről az 1282/1925. számú rendeletben döntöttek. 1926 és 1928 között a fővárosi kislakás-építési programjában 12 különböző helyen, összesen 33 épület készült el. Más csoportosítás szerint a program négy éve alatt összesen 57 lakóépület épült fel 887 lakással - ezek közül egyébként az Óbuda-újlaki városi házak voltak a legjobb minőségben kivitelezett házak.
A kivitelezés Liber Endre tanácsnok vezetésével kezdődött el, és ahogyan korábban a Bárczy István-féle építési programban, az építészek ezúttal is megválasztották a tervezendő épületek stílusát. A korszellemnek megfelelően az épületek többsége valamilyen neoeklektikus, neoklasszicista, magyar art deco stílusban készült el, de a programban résztvevő leghíresebb építész, Medgyaszay István népies/modern/art deco stílusa ma is könnyen felismerhető.
Az M1-M7 felé kanyarodva például rengetegen autóznak el a BAH csomópont felüljáróján - na, annak bal oldalán áll a Budaörsi út 4-18. alatti kis lakótelep, aminek házait Medgyaszay István tervezte. Ezek voltak - 1926-ban - az először átadott városi háztömbök. Az öt bérházból álló telep házfalait a székely népéletből vett jelenetek díszítették, a magyaros-népies motívumokból mára csak az egyik épület hátsó, Schweidel utcai bejárata körül láthatók a falképek.
Medgyaszay később Újbudán több helyen is tervezett, a program vége felé, 1927-1929 között pedig hasonlóan híres, a lakáspiacon is keresett telepet tervezett a 12. kerületi önkormányzat mögé: ez a Kiss János altábornagy u. 55-59.
A Bécsi úti városi házak
Épültek városi házak Ferencvárosban, Angyalföldön, de most kanyarodjunk vissza Óbudára. A két helyszín közül a Bécsi út - Doberdó út - Végvár utca - Nagyszombat utca által határolt területen lévő öt, kislakásos bérháztömb a híresebb.
Újlak akkor még falusias külterületnek számított, viszont a Bécsi út túloldalán 1932-ben itt fedezték fel a római kori Duna-vidék egyik legnagyobb építményét, Aquincum katonai városának amfiteátrumát. Miközben a hatalmas földmunkával járó régészeti kutatások és feltárások már korábban is folytak a környéken, megépült a városi házak karakteres kis lakótelepe.
Felépítését az Angol-Magyar Bank finanszírozta és a bank építési vállalata, a Stabil Építési Rt. kivitelezte. Tervezői Hikisch Rezső és ifj. Paulheim Ferenc műépítészek voltak.
A Bécsi út forgalmából ide fölkeveredni ma is valódi időugrás: monumentalitás, tekintélyes méretekben, de visszafogott art decós díszítettség, mintha egy nagy bécsi Hof (a szocdem irányítású Bécs, már említett, akár több mint 700 lakásos óriás háztömbje) kistestvére költözött volna Óbudára.
Az épületek egy lejtős területen, a régi újlaki mészégető területén, és az Újlaki sváb temető szomszédságában épültek. A felszámolt temetőből egy 200 éves vörös márvány feszület a Kecske utca terére, a Városi Házak központi helyére került.
A házak a lejtő emelkedését követve eredetileg három-négy-, illetve ötemeletesek voltak, de azóta, részben a tetőterek beépítésével, még magasabbak lettek. Az öt épületben 59 egy- és 178 kétszobás lakás épült, 124 kétszobáshoz fürdőszobát is építettek, 95 háromszobás lett, a négy díszlakás pedig négy szobát kapott.
Az építész, Hikisch Rezső nem vált olyan híressé, mint Medgyaszay, de így is meglehetősen változatos pályát futott be. Régi építész családból származott, a budapesti Felső Ipariskola után a drezdai művészeti akadémián tanult, később Münchenben, egy éven át egy bajor építész irodájában dolgozott. 1902-ben tért vissza végleg Budapestre. Önálló irodát indított, 1913-ban az ő tervei szerint épült fel az Astoria szálló, 1924-ben a Lukács Gyógyfürdő átalakítási munkálataiban vett részt, később Pásztor János szobrászművésszel ő tervezte a Hősi emlékművet Székesfehérvárra, a székesegyház altemploma előtti térre, majd 1928-ban Kisfaludi Strobl Zsigmonddal Nyíregyházára.
Végvár utca, háttérben az átjáró a Kecske utcához vezet. A Doberdó utca felől felsétálva hosszan követhetjük a főépület íves formáját - már a Kecske utcában haladunk. A mára kissé megkopott épületek ablakai fölött szalag- és timpanonmotívumok, az óriás homlokzatokat hol a legyező formájú lépcsőház, hol az erkélyek vagy a félköríves lodzsabeugrók próbálják oldani. Meghatók viszont a bejáratokat övező robosztus jón oszlopok és a mindenhol végigfutó, szögletesen görögös szegélydísz, a meander.
Makovecz Imre és az újbudai emlékek
Ha továbbhaladunk, a Kecske utca hirtelen Makovecz Imre utcává változik. 2018 óta van ez így, ugyanis Makovecz a Kecske utca 25. szám alatt működtette legendás irodáját, amikor önálló építészirodát alapított a Makona Tervező Kisszövetkezet vezetőjeként. Itt, a ház előtt került sor a legendás találkozásra, amikor 2006-ban a világhírű építész, Frank O. Gehry, a bilbaói Guggenheim múzeum tervezője Budapesten járva Makovecz Imrét és a Kecske utcai irodát kereste fel, ahol az egyik híres mester az utcán köszöntötte a másik híres mestert.
Az utcában egyébként főleg egy-, kétszintes falusias-kertvárosi házak állnak, de a régi Óbudára emlékeztet a Kecske/Makovecz utca 6. És ha már erre tartunk, nem állom meg, hogy ne hívjam fel a figyelmet a két óbudai telep történelmi környezetére is.
A Raktár utcai városi házak
De érkezzünk meg végre a Raktár utcai városi házakhoz is. Ezek 1928-ban épültek fel az óbudai Raktár, Kunigunda, Veder utcák találkozásánál - és némileg szerényebb formában.
A körülkerített - később szépen parkosított - területen öt épület áll, különböző alaprajzi elrendezéssel, és apró formai finomságokkal, mint például homlokzatok kapu- és saroktengelyeinek hátraugratása.
Tervezői: Sebestyén Artur (korábban a Gellért Szálló és Fürdő egyik tervezője volt), ifj. Paulheim Ferenc ( a Tattersal tervezője), Neuschloss Kornél ( az Állatkert főbejáratát és az Elefántházat tervezte), továbbá Gyenes Lajos.
Az építkezést az Angol-Magyar Bank egyik érdekeltsége, a CYKLOP Építő és Ingatlanforgalmi Rt. vezette, de sokkal érdekesebb a környék: az építkezés idején találták meg ugyanis az óbudai Cella trichorát, egy i. sz. 360 körül épült ókeresztény sírkápolna alapjait az egykori Aquincumban.
A Raktár utcai városi házak építési telke ugyanis az egykori aquincumi katonaváros északnyugati régiójába esett, ahol a 3. század végéig lakóházak álltak. A 4-5. századból származó ókeresztény sírkápolna az egyik legrégebbi, kereszténységgel kapcsolatos építmény a főváros területén.
A kápolna három karéja a Szentháromságot jelképezte, a három ív pedig a hit, a remény és a szeretet három isteni erényének szoros összefonódását. Az ókeresztény építészetben gyakori volt ez a háromkaréjos tér: a kápolnában a három karéj tulajdonképpen az épület egy-egy fülkéje volt. Az aquincumi Cella trichora a 4. század hatvanas éveiben, vélhetően I. Valentinianus császár uralkodása idején épült, ekkor a keresztény vallás már hivatalossá vált.
Több telek megvásárlására szóló megállapodást írt alá az Atenor, melyek során Budapest III. kerületében, a Bécsi út 68-80. A minimum 15 000 négyzetméterre szóló építési engedélyért való kérelmet hamarosan beadják, hogy 2019 negyedik negyedében megkezdődhessenek az építkezési munkálatok.A projekt eredményeként egy 'A+' kategóriás irodaház jön létre földalatti garázsszinttel, belső kerttel és teraszokkal kiegészítve. A telek mintegy 300 méterre van az Új Udvar bevásárlóközponttól, 400...
tags: #becsi #ut #epitkezes #makona