A földhivatal címének meghatározása Magyarországon
Az ingatlan-nyilvántartás egy közhiteles nyilvántartás, amely településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának törvényben meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és más, jogi szempontból lényeges tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás jelenlegi rendszerét 1973-tól alakították ki, amikor a telekkönyv és az állami földnyilvántartást összevonták. Korábban Magyarországon két külön nyilvántartást vezettek: a bíróság a telekkönyvet, amely a forgalomképes ingatlanokat tartalmazta, míg a földhivatalok az állami földnyilvántartást vezették, amely főként a külterületi földekkel kapcsolatos adatokat rögzítette.
Az ingatlan-nyilvántartás vezetését jelenleg a földhivatalok végzik. A földhivatalok hivatalos elnevezése 2015. április 1-jétől változott. Az ingatlan-nyilvántartást településenként vezetik, de megyei jogú városokban kerületenként is lehet, illetve a fővárosban az egyes kerületek ingatlan-nyilvántartását összevontan is vezethetik.
Az ingatlan-nyilvántartás felépítése és tartalma
Az egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázis olvasható formában megjeleníthető tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések adatbázisából, az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból, valamint az okirattárból és az analóg, illetve digitális archív térképi adatok adatbázisából áll. Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell bejegyezni, feljegyezni, illetve azon átvezetni.
A tulajdoni lap három részből áll:
- I. rész: Az ingatlan elhelyezkedését és számszerű adatait rögzíti (cím, fekvés, rendeltetés, helyrajzi szám, terület stb.).
- II. rész: Az ingatlanra vonatkozó alapvető jogot, a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét, tulajdonos esetében a tulajdoni hányadát, tulajdonszerzés módját tartalmazza.
- III. rész: Az egyéb jogokat és jogilag jelentős tényeket tartalmazza. Ezek az ingatlanra vonatkozó terhek, korlátozások (pl. jelzálogjog, telki szolgalom, haszonélvezet stb.) vagy a jogosult jogainak korlátozása (pl. elidegenítési és terhelési tilalom, vételi jog stb.).
Az ingatlan-nyilvántartás célja és jelentősége
Az ingatlan-nyilvántartás olyan közhiteles nyilvántartás, amely az ingatlanok tulajdoni viszonyairól, valamint az ingatlanokon fennálló jogokról és terhekről ad tájékoztatást. Az ingatlan-nyilvántartás - ha törvény kivételt nem tesz - a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy ezek fennállásáról nem tudott.
A földhivatal minden egyes tulajdoni lapra kerülő bejegyzésről határozatot hoz, és a határozatot tértivevényesen megküldi az ingatlantulajdonosnak a földhivatalnál bejelentett lakcímére. Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett tényekkel és jogokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.
A földhivatal címének meghatározása
A földhivatal címének meghatározásához az illetékességi szabályokat kell figyelembe venni. A 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklete határozza meg, hogy melyik járási hivatal illetékes egy adott ügyben. Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala felelős Budapest I., II., III., VIII., IX., X., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII., XXIII. kerületeinek ügyeiért, míg a XIV. Kerületi Hivatal a IV., V., VI., VII., XIII., XIV., XV., XVI., XVII. kerületekért.
Föld keletkezésének magyarázata elemi részecskékkel | Dr. Völgyesi Lajos | EP 8
Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély, jóváhagyás vagy igazolás, az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő változás átvezetéséhez pedig jogszabályban meghatározott, ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges.
Az ingatlan-nyilvántartás története
A XIX. század második felében Magyarországon kétféle földnyilvántartási rendszert hoztak létre: az ingatlan-nyilvántartást (telekkönyvezés) és az 1849-ben bevezetett földadó-kataszteri nyilvántartást. Az előbbi az Igazságügyi Minisztérium, az utóbbi a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott. Az 1875. évi, a földadó szabályozásáról szóló VII. törvénycikk általános adókataszter felállítását rendelte el, amelynek számos jellegzetessége a mai ingatlan-nyilvántartásokban is fellelhető.
Az 1972. évi 31. tvr. hatálybalépése óta az egységes ingatlan-nyilvántartás a földmérési alaptérkép és a tulajdoni lap közti összhangra épül. Az ingatlan-nyilvántartás szerkesztése a térképmű elkészítésével kezdődik.
Az ingatlan-nyilvántartás jogi háttere
Az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó szabályokat döntően a 2013. évi V. törvény (Ptk.), az 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) és a végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.) rendelet tartalmazza. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jog bejegyzésére, tény feljegyzésére csak az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben meghatározott módon van lehetőség.
Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van csak helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog, vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzett jogosulttól származó bejegyzési engedélyt. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és feljegyezhető tények körét a már említett tv. tételesen felsorolja.
tags: #foldhivatal #cim #meghatarozasa