Befejezett építmény hatósági átadása: eljárások, hatósági bizonyítvány és szükséges dokumentumok
Az építkezések jogi befejezésének ideális módja a minőségileg megfelelő és tervek szerint elkészült épület, amely azonban csak akkor válik jogilag is valóssá, ha az állam azt el is ismeri a megfelelő hatósági eljárásokkal. Főszabály szerint egy elkészült épület tényleges használatához annak tudomásulvételét eredményező eljárást kell lefolytatni.
Jogszabályi háttér és áttekintés
Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról 2024. október 1.-jét követően a 281/2024 (IX.30). Korm. rendelet rendelkezik. A rendelet alapvetően 2024. október 1-jén lép hatályba, néhány pontja 2025. január 1-jén, 2025. április 1-jén, illetve 2025. október 1-jén fog majd hatályba lépni.
Hatályát vesztette 2024. szeptember 30. napján, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, továbbá a lakóépület egyszerű bejelentésről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet. Azzal, hogy a lakóépület egyszerű bejelentésről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatályát vesztette, az egyszerű bejelentési eljárás nem szűnt meg, hanem a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletbe került az új szabályozás integrálásra, konkrétan a rendelet IV. fejezet 16.§-a és V. fejezete „Egyszerű bejelentési eljárás” címszó alatt tartalmazza a vonatkozó új szabályozást.

Használatbavétel, hatósági bizonyítvány és befejezés jogi feltételei
Használatbavételi engedély alapján vehető használatba az az épület, amely rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, azzal, hogy a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetében nincs használatbavételi eljárás, az épület befejezését követően csupán hatósági bizonyítványt kell kérni.
Az engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési engedély hatályossága alatt - a használatbavétel előtt - nyújthatja be az építésügyi hatósághoz. Engedély hiányában az építményt nem szabad használni.
Az építkezések jogi befejezésének ideális módja a minőségileg megfelelő és tervek szerint elkészült épület, amely azonban csak akkor válik jogilag is valóssá, ha az állam azt el is ismeri a megfelelő hatósági eljárásokkal.
Mi szükséges a használatbavételi kérelemhez?
- Kérelem benyújtása: Az építtető akkor nyújtja be a kérelmet, amikor az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra készen áll.
- Több épület esetén: Ha egy telken több épületet is építesz, és ezek külön is használhatók, az egyes épületekre külön-külön is kérhetsz használatbavételi engedélyt.
- Szükséges dokumentumok: Új épület vagy épületbővítés esetén be kell nyújtani az ingatlan-nyilvántartási térképen bekövetkezett változásokat bemutató dokumentumokat és az épület energetikai tanúsítványát.
- Egyéb szükséges dokumentumok: Fővállalkozó kivitelező nyilatkozata, vagy építésügyi műszaki szakértő nyilatkozata szükséges, amely igazolja, hogy az épület biztonságosan használható.
Mi történik a használatbavételi eljárás során?
Hatósági vizsgálat: Az építésügyi hatóság ellenőrzi, hogy az épület megfelel-e az építési engedélyben meghatározott követelményeknek, és biztonságosan használható-e. Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg, és az építmény használatát csak akkor tilthatja meg, ha az általa észlelt hibák, hiányosságok, valamint a kikötések és feltételek teljesítésének hiánya az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát gátolja vagy akadályozza, valamint a meghatározott energetikai jellemzőknek nem felel meg, illetve ha az építési naplóval kapcsolatban releváns hiányosságok figyelhetők meg, valamint a terület sem került visszaadásra az építtetőnek.
Hatósági bizonyítvány: mikor és mire kérhető?
Az Építési törvény (1997. évi LXXVIII. törvény, Étv.) alapján az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából hatósági bizonyítványt állít ki. Az Eljárási kódex csak annyit rögzített, hogy adat, tény, állapot igazolása céljából az Étv. 34. § (5) bekezdése alapján az építésügyi hatóság az ügyfél kérelmére, vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatott eljárása esetén hatósági bizonyítványt állít ki.
A Szakmagyakorlási rendeletben található módosítás 2013. augusztus 1-tétől egyértelműsíti azt, hogy mire vonatkozóan kérhető a hatósági bizonyítvány, illetve az építésügyi hatóság mellett az építésfelügyeleti hatóság is hatáskört kapott.
| Hatóság | Mire adhat igazolást |
|---|---|
| Építésfelügyeleti hatóság | A telken építmény meglétére vagy hiányára |
| Építésügyi hatóság | A telken meglévő építmény vagy önálló rendeltetési egység jogszerűségére |
A hatályos előírások szerint kérelemre, vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatott eljárása esetén az Országos Építésügyi Nyilvántartásból (OÉNY) megismerhető adat, tény, állapot, vagy helyszíni szemle alapján a) a telken építmény meglétére vagy hiányára az építésfelügyeleti hatóság, b) a telken meglévő építmény vagy önálló rendeltetési egység jogszerűségére az építésügyi hatóság vonatkozó adat, tény igazolása céljából az Étv. 34. § (5) bekezdése alapján hatósági bizonyítványt állít ki.
Milyen kérdések merülnek fel a gyakorlatban?
- Ha az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány értelemszerűen tartalmazni fogja az építmény meglétére vonatkozó igazolást is, hiszen csak úgy lehet valaminek a jogszerűségét igazolni, hogy egyúttal a hatóság az építmény fennállásáról is nyilatkozik.
- Kérdés, hogy nem fog-e építésfelügyeleti hatóság által kiállított hatósági bizonyítványokat is megkövetelni a járási földhivatal, ha az Eljárási kódex szerint az épület meglétéről csak az építésfelügyeleti hatóság nyilatkozhat.
- Az Eljárási kódex kizárólag az építésügyi hatóságnak teszi lehetővé, hogy a hatósági bizonyítvány kiadásához szükséges dokumentumokat, és a személyes adatok kivételével az OÉNY által nem tartalmazott adatokat és dokumentumokat bekérje az ügyféltől. Ezek szerint az építésfelügyeleti hatóság hatósági bizonyítványa valószínűleg csak az OÉNY adataira fog támaszkodni.
- Azt a jogszabály nem tartalmazza, hogy az építésfelügyeleti hatóság köteles lenne helyszíni szemlét tartani, bár ha érdemi hatósági bizonyítványt szeretnének kiállítani, arra mindenképpen szükség lesz.
Egyszerű bejelentési eljárás és a hatósági szerepek (rövid áttekintés)
Az egyszerű bejelentési eljárás szabályai eltérőek attól függően, hogy új épület építésére, vagy meglévő épület bővítésére irányul. Az egyszerű bejelentéshez mellékelni kell az 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt, valamint bizonyos esetekben településképi véleményt vagy tervtanácsi véleményt.
Az egyszerű bejelentés tudomásulvételének megtagadása, építési tevékenység megkezdésének megtiltása. Fontos szabály, hogy az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység megkezdését, folytatását megtiltó határozat szóban nem közölhető. Az iratazonosítóval ellátott döntést - az értesítendők nevének és elérhetőségének feltüntetése mellett - közölni kell az ügyfelekkel, az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesterével, az állami főépítésszel vagy a területi építészeti tervtanáccsal, ha a tervezett építési tevékenységhez véleményt adott, valamint a területi szakmai kamarával, ha az építési tevékenység megkezdését vagy folytatását az építésügyi hatóság azért tiltja meg, mert a tervező nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal.
Az építésügyi hatóság az egyszerű bejelentést hallgatással tudomásul veszi, ha az előírt határ-időben az építési tevékenység megkezdését vagy folytatását nem tiltja meg. Ebben az esetben az építési tevékenység a bejelentés beérkezését követő első munkanaptól számított húsz elteltével megkezdhető. Az építési tevékenység az egyszerű bejelentés jogszerű hallgatással történő tudomásulvételének időpontjától számított négy éven belül kezdhető meg.
Az egyszerű mondat elemzése: jelzők (mennyiségjelző, minőségjelző, kijelölőjelző)
Az építésügyi hatóság vizsgálati köre: tervezők és vállalkozások jogosultsága
Az építésügyi hatóság az építési vagy bontási engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett egyebek mellett vizsgálja, hogy a tervezőként megjelölt személy (ideértve a társtervezőt, szakági tervezőt is) jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre.
A cégként is végezhető tervezési tevékenységre tekintettel 2013. augusztus 1-jétől a hatóság általi vizsgálat kiterjed arra is, hogy a vállalkozás (a cég) jogosult-e a tervezési tevékenységre. Az Eljárási kódex a vállalkozás jogosultságának vizsgálatát biztosítja, azonban a Szakmagyakorlási rendelet a vállalkozás fogalma helyett a cég fogalmát használja. A 2014. január 1-jétől hatályos szakasz szerint cég alatt gazdasági társaságot, költségvetési szervet, egyéni vállalkozót és egyéni céget kell majd érteni.
Az építésügyi hatóság - a természetes személyek mellett - 2013. augusztus 1-jétől azon vállalkozásokat is 100.000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja, akik vállalkozás nyilvántartási jelölés nélkül végeznek építési engedélyhez vagy bontási engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet.
Hasznos gyakorlati tudnivalók és határidők
- Az építési ügyek intézési határideje (kivéve az egyszerű bejelentéssel történő meglévő lakóépület bővítésének az esetét) általában 25 nap, kivéve, ha szakkérdés vizsgálatára van szükség, akkor 35 nap.
- Ha az egyszerű bejelentés építési engedélyezési eljárássá alakul, az ügyintézési határidő 30 nap - ha nincs szükség szakkérdés vizsgálatára - , és 40 nap, ha igen.
- Az eljárás hallgatással is lezárható az építésügyi hatóság részéről, ha a hatóság nem tiltja meg az építést az előírt időn belül. Ez esetben az építés a bejelentés beérkezését követő első munkanaptól számított húsz nap elteltével megkezdhető.
- Az építési munkát az egyszerű bejelentés tudomásulvételétől számított négy éven belül el kell kezdeni. Ha az építkezés négy éven belül megkezdődik (amit az elektronikus építési napló megnyitásával kell igazolni), akkor a munkálatok további hat évig folytathatók.
Fennmaradási engedély és építésfelügyeleti eljárások
Az építésügyi hatósági kötelezésre irányuló eljárása hivatalból indul, a fennmaradási engedélyezési eljárást a hatóság kizárólag az építtető vagy a tulajdonos kérelmére alapítottan folytatható le. A két eljárás célja tehát elkülönül, az első az általános jogszerű építési tevékenység ellenőrzése hivatalból, míg a fennmaradási engedélyre irányuló eljárás a szabálytalanul végzett építési tevékenység orvoslására szolgáló jogintézmény. Fennmaradási engedély kizárólag a hatályos jogszabályoknak megfelelően létesített vagy azok alapján szabályossá alakított építmények esetében adható ki.
Általánosságban az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárásokat folytat le, és amennyiben megállapítja, hogy szabálytalan építési tevékenységet végeztek, két lehetőség között választhat. Amennyiben megállapítható, hogy az épület fennmaradásának feltételei fennállnak, úgy végzésben értesíti az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély feltételeiről, valamint jogkövetkezményeiről, és felhívja a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek benyújtására, ellenkező esetben a bontásról intézkedik a hatóság.
Gyakori kérdések és gyakorlati tanácsok
- Bárki kezdeményezheti az ügyintézési eljárást a Kormányablak hivatalos oldalán vagy az e-építési portál ÉTDR felületén.
- Az építési engedély kérelemhez szükséges adatok és mellékletek között szerepel a digitális építészeti és műszaki dokumentáció, településképi vélemények, valamint az eljárási díj befizetését igazoló dokumentumok.
- Az építtető dönthet úgy is, hogy az egyszerű bejelentés helyett építési engedélyt kér a projekthez.
- Az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó mellékletek és a településképi eljárások pontos feltételei jogszabályi változásokkal módosulhatnak; ezért érdemes a tervezés és a befejezés előtt aktuális jogszabályi állapotot ellenőrizni.
Záró megjegyzés: A fenti - nem teljeskörű - ismertetőt a társadalmi véleményre bocsátott jogszabálytervezetekből gyűjtöttük össze, azzal a céllal, hogy megkönnyítsük ezen építésügyi jogszabály változásokkal érintett időkben az eligazodást az építtetőknek. Ha kérdéseid vannak, vagy építészeti tervezésre van szükséged, fordulj hozzánk bizalommal!
tags: #befejezett #epitmeny #hatosagi #atadasa
