Ideiglenes lakcím, állandó lakcím és tartózkodási hely bejelentése Magyarországon

Cikkünkben eláruljuk, mi a különbség az ideiglenes lakcím, az állandó lakcím és a sokat emlegetett tartózkodási hely között, melyik lakcím hol szerepel a lakcímkártyánkon és milyen ügyben melyik címünket használjuk. Azt is eláruljuk, hogyan jelenthető be az ideiglenes lakcím albérlet esetében és mik az ideiglenes lakcím jogi következményei. Fontos, hogy be legyen jelentve hivatalosan az a lakcímünk, ahol valójában lakunk, hiszen így vehetjük igénybe az olyan kedvezményeket és szolgáltatásokat, mint az állami egészségügy vagy a lakcímhez tartozó iskola.

Mi a különbség a lakcímek között?

A lakóhely azaz állandó lakcím olyan hely, ahol a törvény szerint valójában élünk. A bejelentett lakcímnek nem feltétlenül kell lakóépületnek lennie; lehet az akár egy raktárhelyiség vagy garázs is. Ezzel szemben az ideiglenes lakcím, más néven a tartózkodási hely az a cím, ahol legalább 3 hónapig tartózkodunk, ám ezt nem jelenti fel a tartózkodó személy állandó lakcímének feladását.

A köznyelvben gyakran összekeverik az ideiglenes lakcím bejelentését albérlet esetén és a valódi állandó lakcím kapcsolatát. A jogszabály szerint költözés esetén 3 napon belül be kell jelenteni az új lakcímet, és mindenkinél egy darab állandó lakcím és egy ideiglenes lakcím/vagy tartózkodási hely létezik.

Hogyan történik az ideiglenes lakcím bejelentése albérletben?

Az ideiglenes lakcím albérletbe történő bejelentése ugyanolyan egyszerűen lehetséges, mint a saját lakhelyünk bejelentése, egy lényeges különbséggel kiegészítve: a szállásadó/tulajdonos hozzájárulása is szükséges. Ha közokirattal vagy ügyvéd által ellenjegyzett (2 tanúval aláírt) okirattal igazoljuk, hogy jogosultak vagyunk az ingatlan használatára és a lakcím bejelentésére, nem kell a szállásadó aláírásáért folyamodnunk. Az ideiglenes lakcím bejelentéséhez elegendő egy darab tulajdonos írásos vagy személyes hozzájárulása.

Ha albérleti szerződést két tanú aláírta nevével és lakcímével, a szállásadó aláírása nem mindig szükséges, de bizonyos esetekben előfordulhat, hogy egyes tulajdonosok közreműködésére van szükség a bejelentéshez. A leggyakoribb és leggyorsabb megoldás: a szállásadó hozzájárulása elektronikus úton, például ügyfélkapun keresztül. Ebben az esetben nincs szükség a bejelentő lap aláírására.

Mit jelent az ideiglenes lakcím és mik a jogi következmények?

Az ideiglenes lakcím érvényessége általában egy évig tart; ezt követően meg kell újítani a bejelentést. A tartózkodási helyet az 5 éves időtartamon belül ismét be kell jelenteni, különben megszűnik. A magán- vagy közokirati igazolás, amely a lakás használatára feljogosít, nélkülözheti a szállásadó hozzájárulását a bejelentésnél, ha rendelkezésre áll ez az okirat. A bejelentés akkor is érvényes, ha a lakás több tulajdonosból áll, és elegendő egy tulajdonos írásbeli hozzájárulása, vagy az összes tulajdonos együttes nyilatkozata.

A lakcímbejelentésekhez szükséges dokumentumok között szerepel a lakcímbejelentő lap, amelyet célszerű az okmányirodából kikérni. A lap kitöltése kék tollal, nyomtatott nagybetűkkel történjen, és a bejelentő lap mindkét fél aláírását igényli: a bejelentkező és a szállásadó hozzájárulásának igazolását. Ha a szállásadó előzetes hozzájárulását elektronikus úton adja meg, akkor a papíralapú aláírás erre nem szükséges.

Hol és hogyan lehet lakcímkártyát igényelni?

Lakcímkártyát bármelyik járási (kerületi) hivatalnál, kormányablaknál vagy a települési önkormányzat jegyzőjénél igényelhetsz, függetlenül attól, hol laksz. Az első lakcímkártya kiállítása ingyenes évente, később viszont díjköteles a kiállítás 3000 forintba kerül, kivéve a 18 év alattiakat. Az új lakcímkártya kiállításához szükséges a lakcímbejelentő lap és személyazonosító okmányok (személyi igazolvány, útlevél vagy jogosítvány), valamint a régi lakcímkártya, ha van.

Ki minősül szállásadónak és milyen formában adható a hozzájárulás?

Szállásadó az ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője vagy bérlője lehet. A szállásadó hozzájárulását az ügyfélkapun keresztül elektronikus úton is megadhatja, vagy személyesen is be tud menni a hivatalba. Ha az ingatlannak több szállásadója van, elegendő az összes szállásadó írásbeli nyilatkozata a bejelentéshez.

A bérlő csak akkor járulhat hozzá szállásadóként a bejelentéshez, ha bérlői minőségét közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja (például közjegyzői okirat, ügyvéd által ellenjegyzett vagy két tanú által aláírt szerződés). Ha viszont a bejelentkező már rendelkezik érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal, amely a lakás használatára feljogosítja, akkor a szállásadó hozzájárulása nélkül is bejelentkezhet.

Hajléktalanok és településszintű cím

Ha valaki hajléktalan, és nincs ideiglenes szállása, a települést vagy fővárosban a kerületet kell megjelölni lakóhelyként, és a nyilvántartásban a “lakcím nélküli” bejegyzés jelenik meg. A hajléktalanszálláson huzamosabb ideig tartózkodó személytől a szálláshely vezetője a tizedik napot követő 24 órán belül bejelentést kérhet. Bizonyos esetekben a településszintű cím hátrányokkal járhat az ellátásokhoz való hozzáférésben, mert az intézmények a szolgáltatásokat a valós lakcímhez kötve nyújtják.

Bizonyos gyakori kérdések és gyakorlati tippek

  1. Hol lehet lakcímkártyát igényelni? - Járási (kerületi) hivatal, kormányablak vagy önkormányzati jegyző.
  2. Mi történik, ha megszűnik a bérleti szerződés? - A bérlő lakcíme nem automatikusan szűnik meg; a régi cím kijelentése külön intézkedés lehet.
  3. Hogyan lehet külföldről lakcímkártyát igényelni? - Az eljárást a megfelelő kormányablakon keresztül lehet intézni, általában szükség a jogosultságot igazoló okiratokra.
  4. Miért fontos a lakcímkártya? - Biztosítja a jogszabályos hozzáférést az egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és egyéb szolgáltatásokhoz.

Az ideiglenes lakcím bejelentése és az állandó lakóhely megadása olyan ingatlanban is történhet, amely nem a saját tulajdonunkban van (rokon háza, albérlet stb.). A lakcímbejelentés során a 14 éven felüli kiskorúak tartózkodási helyét a törvényes képviselőjük bejelenti, gyermekek esetében a szülő vagy gyám lehet a képviselő.

Fontos tudnivalók a jogszabályi háttérről

A magyar jogszabály szerint a lakóhely és a tartózkodási hely bejelentése minden állampolgár számára kötelező. A tartózkodási helyet öt éven belül meg kell újítani, ha az a törvény által előírt feltételeket teljesíti. A lakcímbejelentés során a jegyző vagy kormányablak dönthet úgy, hogy a bejelentés fiktívnek minősül, ha a bejelentő nem rendelkezik a szükséges jogosultságokat igazoló okiratokkal, vagy a lakás használatát nem igazolja megfelelően. Ilyen esetekben a lakcímképfelvétel érvénytelenítésre kerülhet, és a hivatal fiktív jelzéssel látja el a nyilvántartást mindaddig, amíg a valós címet be nem jelentik.

Infografika a lakcím-típusokról és bejelentési határidőkről

tags: #bejelentkezesi #engedely #lakhatasra

Népszerű bejegyzések: