Békéscsaba szabályozási terv részletes bemutatása
A cikk részletesen bemutatja a helyi szabályozási terv (HÉSZ) mellékleteiben és függelékeiben foglaltakat, kiemelve a különböző övezetekre vonatkozó előírásokat, a telekhatárok és beépítési paraméterek összefüggéseit, valamint az övezetek közötti kapcsolódási szabályokat. Továbbá összegzi az OTÉK és a helyi rendeletek közötti összhang fontosságát a telekalakítás és beépítés során, hogy a városképi egység megőrzése és a zöldfelületek védelme biztosított legyen. Az anyag összegzően érinti a zártsorú és oldalhatáron álló beépítés illeszkedését, a telekek legkisebb és legnagyobb méreteit, valamint a környezeti terhelésre vonatkozó korlátozásokat is.
A mellékletek és függelékek főbb tematikái
A HÉSZ mellékletei és függelékei a következő főbb témákat érintik:
- Értelmező rendelkezések és fogalom-meghatározások (1. melléklet)
- A HÉSZ-ben és a SZT-ben alkalmazott övezetek felsorolása (2. melléklet)
- Az övezetek területén elhelyezhető építmények és melléképítmények (3. melléklet)
- Az építési telkek zöldfelületi arányának számításának követelményei (4. melléklet)
- A gazdasági területeken és a lakó- üdülő területeken betartandó beépítési paraméterek (6-7. melléklet)
- A vegyes és különleges területekre vonatkozó beépítési paraméterek (8-9. melléklet)
- A függelékek a kulturális és természeti értékek védelmével kapcsolatos előírásokat is tartalmazzák (2. és 3. függelék)
Az OTÉK és egyéb országos rendeletek hatályos szabályait a helyi előírásokkal összhangban alkalmazzák, például az 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet vonatkozó passzusait az övezetek területén elhelyezhető építményekre vonatkozóan, és a zöldfelületi arány számítását is azok szerint végzik.
A SZT kötelező elemei és a beépítési paraméterek összefüggése
A SZT (Szabályozási Terv) kötelező elemei között megtalálható a belterületi határvonal és a szabályozási vonal pontos meghatározása, amely a földmérési térképen is azonosítható. Emellett a terv lehetővé teszi a telekhatár eltérések korrigálását a beépítésre szánt területen, amennyiben a korrekció mértéke nem haladja meg a kisebbik telek területének 25%-át. A kettős övezeti jellel átalakuló területek megnevezése és besorolása is a tervezési szabályokat szolgálja, hogy a településszerkezeti terv szerinti övezeti besorolás pontos legyen.
Az építési telkek zöldfelületi arányának számítási és a beépítési paraméterek betartása kiemelt szerepet kap a tömbök és telkek szabályozásában. A tömbtelken belüli beépítésnél a legnagyobb beépítettség és a zöldfelületi mutatók teljesítése mellett a telekterületek arányosítása történik, és a meglévő úszótelek elhelyezésére is meghatározott feltételek vonatkoznak.
Az építési telkek legkisebb és legnagyobb méretei, illeszkedés a településképre
Az illeszkedés általános szabályai lehetővé teszik, hogy a kialakult állapot és a környezeti adottságok alapján történjen az új építés vagy bővítés. Zártsorú beépítés esetén például a telkek mélysége meghatározott korlátok között maradjon, és a hátsókert mérete a tényleges építménymagasság arányában kerül megállapításra. Oldalhatáron álló beépítés esetén a beépítés módja az adott övezeti előírások keretei között választható, ha az a telekszélesség és a közterületi viszonyok figyelemmegyelésével megvalósítható.
Tömbökre és úszótelekre vonatkozó különleges előírások
Az úszótelek kijelölése és beépítése csak akkor megengedett, ha a tömbtelken belüli teljes beépítés nem haladja meg a HÉSZ-ben előírt legnagyobb beépítettséget és egyéb beépítési paramétereket. Ugyanakkor a meglévő épületek bővítése 200 m2 beépített területig megengedett lehet az általános mezőgazdasági területeken és kert mezőgazdasági területeken, a megfelelő előírásokat figyelembe véve. Meglévő épületek esetében a homlokzati és oldalhatárokra vonatkozó illeszkedési szabályok kidolgozottak, hogy a városi sziluett és az utcakép harmonikus legyen.
Az illeszkedés részletes szabályai zártsorú és oldalhatáron álló beépítés esetén
A zártsorú beépítésnél a mélység általában a szomszédos telkek átlagos mélységét vagy legfeljebb 18 m lehet, és a hátsókert felé eső rész szélességét az adott telekszélesség 40%-ánál nem szabad meghaladni. A Műemléki környezetekben és helyi értékvédelmi területeken a beépítésnél zártsorú mintát is megengedhetik, ha az illeszkedés követelményei teljesülnek. Az oldalhatáron álló beépítésnél az előkert, oldal- és hátsókert mérete a kialakult állapot figyelembevételével kerül meghatározásra, és bizonyos esetekben a homlokzat nyílás nélküli kivitelezése 3,0 m-re csökkenthető.
Az illeszkedés általános szabályai között kiemelt helyet kap az, hogy ahol a meglévő övezeti előírások oldalhatáron álló beépítést írnak elő, de a kialakult állapot ezt nem teszi lehetővé, zártsorú beépítés létesítése megengedett lehet a fennálló környezet megőrzése érdekében. Továbbá a telekhatárok és településszerkezeti elemek közötti összhang biztosítása érdekében előírás, hogy a telepant szem előtt tartva a szomszédos telkek és közterületek arányai összhangban legyenek.
Speciális esetek és kivételek
Nagyobb környezeti terhelést okozó ipari létesítmények bővítése és átalakítása csak akkor engedélyezhető, ha a létesítmény körül védőterületet alakít ki a beruházó a szakhatóságok előírásai szerint. Továbbá a tűzvédelmi és egyéb előírások szem előtt tartásával történő megvalósítás szükséges a biztonságos környezet érdekében.
A szabályozási terv kidolgozása során kiemelten figyelembe veszik a távközlési és közlekedési hálózatokat, a földmérési térképeken feltüntetett elemeket, a védett területeket és a kulturális értékeket. Ennek célja a beépítés és a városkép harmonikus megőrzése, valamint a zöldfelületek és közterületek optimális arányának biztosítása.
Ha egy telek méretei és beépítettsége a hatályos előírásoknak nem felel meg, a telektípus és a beépítési paraméterek módosítása a szabályozási terv lapon jelölt közterületi határrendezéstől eltekintve nem történhet meg. Ebben az esetben a telek csak akkor építhető be, ha a vonatkozó előírások betarthatók, és a beépítés a terv szerint alakulhat.
tags: #bekescsaba #szabalyozasi #terv