A homlokzati omlások okai és megelőzése
Távozniuk kell a lakóknak abból a VI. kerületi társasházból, amelynek a teteje részben leomlott hétfő reggel. A lakók elmondása szerint a Jókai utca 1. számú ház kiürítéséről a hatóságok azt követően döntöttek, hogy megállapították: omlásveszélyes.
Elértük telefonon a városrész polgármesterét, Soproni Tamást, aki azt mondta: eddig 19 lakó jelezte, hogy ideiglenes szállásra van szüksége. Őket egy Jókai téri hotelben helyezik el. Soproni hozzátette, hogy vannak üres önkormányzati lakásaik is, azokba is beköltözhetnek időlegesen az érintettek, ha arra van szükség, de bíznak abban, hogy rövid időn belül lakhatóvá tudják tenni a házat.
Az ügyben megkerestük a Főpolgármesteri Hivatalt is, amely azt közölte: felvették a kapcsolatot a mentési munkálatokat irányító katasztrófavédelemmel.
Mint ahogy az nlc is megírta, leomlott egy ház tetőszerkezete Budapest belvárosában, az Ó utca és Jókai utca sarkán. Lapunk információi szerint a baleset legsúlyosabban sérültje koponyasérüléseket szenvedett, és a közeli magánrendelőben dolgozó ápolók mentették ki a törmelék alól, míg a mentők megérkeztek. A szakember meggyőződése szerint a hanyag munkavégzés és az ellenőrzés hiánya miatt fajulhattak idáig a dolgok. Hozzátette: azok az információk is tévesek, miszerint a ház lakatlan volt, mivel embereket kellett evakuálni onnan, erről a saját szemével győződött meg.
Budapest, 2022. június 27. Tûzoltók a VI. kerületi Aradi és a Jókai utca keresztezõdésében található ötszintes épületnél dolgoznak, ahol homlokzati fal és tetõszerkezeti elemek dõltek az utcára és parkoló autókra 2022. június 27-én. Bár még folyik a nyomozás, az már valószínűsíthető, hogy nem az épület rossz általános állapota miatt következett be a hétfő reggeli tetőomlás a főváros VI. kerületében. Legalábbis erre utal, hogy a tetőtér-beépítés alatt álló Jókai utcai társasház ügyében - melyben az Operettszínház táncosa súlyosan megsérült - foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt folytat büntetőeljárást a rendőrség.
A tragédia ugyanakkor ismét ráirányította a figyelmet a magyarországi - ezen belül is a Budapest belvárosában található - ingatlanok állapotára. A fővárosban sajnos nem ismeretlenek azok a tragédiák, melyek régi, felújításra szoruló házakban történnek. Idén januárban egy Váci úti lakás erkélyének betonkorlátja szakadt ki a helyéről, a rajta tartózkodó nő lezuhant és azonnal szörnyethalt. Hasonló eset történt 2005-ben a Frankel Leó úton, akkor egy 73 éves nőt életveszélyes sérülésekkel vittek kórházba. Négy éve pedig a VIII. kerületi Nagyfuvaros utcában szakadt le egy ember alatt egy társasház hátsó lépcsőházának lépcsője, a férfi súlyosan megsérült.
A homlokzat szerepe és funkciói
Az épület védelmében betöltött feladata mellett a homlokzat egy további fontos és hasznos funkciót is betölt, amelyet az építtetőnek ajánlott megfontolnia: az optimális homlokzat csökkenti a energiafogyasztást, mert hőszigetelésként működik. Ezenkívül gondoskodik a kellemes lakásklímáról, javítja a tűzvédelmet, valamint véd a külső hangoktól és zajoktól. A kiválasztott homlokzatburkolat funkciója mellett a ház kinézetét és jellegét is meghatározza.
A homlokzat az épület külső burkolatának látható része, amelyet a háztulajdonos egyedileg alakíthat ki. A különböző anyagok, színek és formák sokasága nagy szabadságot enged a kialakításban, és egyéni ízlés szerinti alkalmazható. Egy vakolt homlokzattal például más hangsúlyok teremthetők, mint nagy formátumú alumínium homlokzati lemezekkel, vagy fa homlokzatprofilokkal. A nagy formátumok modern, indusztriális hatást adnak a lakóháznak, míg a kis formátumú termékekkel burkolt homlokzaton a finom részletek hangsúlyozhatók.
Homlokzatfelújítás és új épület esetén is különböző anyagok óriási választéka kapható a külső falak burkolásához.
Az átszellőztetett függönyhomlokzat előnyei
Az átszellőztetett függönyhomlokzat (németül vorgehängte hinterlüftete Fassade, innen a VHF rövidítés) ugyan bonyolultan hangzik, és új találmányt enged sejtetni, azonban évszázadok óta bevált és fenntartható rendszer, amely a zord éghajlatú hegyi régiókból eredeztethető. Egy átszellőztetett, többrétegű külső falszerkezetről van szó. A homlokzatburkolatot nem közvetlenül a házfalra, hanem egy alépítményre rögzítik. A szerkezeti síkon az időjárás ellen védő réteget, azaz a homlokzatburkolatot elválasztják a homlokzat hővédelmétől, ezáltal jön létre az átszellőzés. Ez az átszellőzési sík szabályozza a nedvességháztartást. A konstrukciónak köszönhetően ezek a homlokzatok jóval kevésbé vannak kitéve a nedvesség okozta károknak, mint az átszellőzés nélküli homlokzati rendszerek.
Az átszellőztetett függönyhomlokzat négy részből áll: a tartószerkezetből, a hőszigetelésből, az alépítményből és a függönyhomlokzat-burkolatból. A tartószerkezet (falazat, favázszerkezet stb.) viseli a súly legnagyobb részét, és eközben a hőszigeteléshez is hozzájárul. A hőszigetelést a tartószerkezeten a látható homlokzatburkolat mögött helyezik el. Legtöbbször ásványi anyagokból, például üveggyapotból vagy kőzetgyapotból áll. Ha ökológiai szempontok szerint kíván építkezni, és súlyt fektet a fenntarthatóságra, akkor számos alternatív hőszigetelő anyag közül választhat, mint például a kender vagy a parafa. A szigetelőanyag vastagsága változó, és mindenekelőtt a kívánt hőszigetelési értéktől függ. Ügyelni kell arra, hogy minden építőanyag más hőszigetelési értékkel rendelkezik. A kívánt célérték végső soron a vastagságtól és a mindenkori homlokzati anyaggal alkotott kombinációtól függően érhető el.
A hőszigetelés fő feladata a lakótér és a külső tér közötti hőáramlás minimálisra csökkentése, illetve a hőhidak keletkezésének megelőzése. Ez azt jelenti, hogy a fűtési energia nem veszhet kárba, és a fal télen nem hűlhet le. Kellő hőszigetelés hiányában azonban hőhidak keletkezhetnek. Az átszellőztetett függönyhomlokzat különleges szerkezete védi a hőszigetelést a külső időjárási hatásokkal szemben. Emellett hatékonyan véd a külső hangoktól és zajoktól.
Az U-érték (hőátbocsátási tényező) a hőszigeteléssel kapcsolatos legfontosabb jellemző. Megadja, hogy mekkora hőteljesítmény áramlik át egy négyzetméter szerkezeti elemen, ha az épület belső és külső felülete közötti állandó hőmérséklet-különbség egy Celsius-fok vagy egy kelvin.
Az alépítmény az összekötő kapocs a szerkezet és homlokzatburkolat között. A rendszernek ezen a síkján megy végbe az átszellőzés. A homlokzatprofilokat a hőszigeteléstől kellő távolságban helyezik el az alépítményen, a két alkotóelemet szerkezetileg elválasztva, ezáltal légrés keletkezik. A két alkotóelem közötti rés szabályozza az építészeti tömeg nedvességháztartását. Az alépítmény készülhet fából vagy alumíniumból, vagy a két alapanyag kombinációjából.
A hőszigetelés minimálisra csökkenti a belső és a külső tér közötti hőáramlást. Nyáron a forró levegő nem tud felhalmozódni a homlokzat mögött, mert az átszellőzés hatására felemelkedik, szabályosan „elszállítódik”, és ezáltal a hőmérséklet optimálisan kiegyenlítődik. Ez télen-nyáron, egész évben kellemes és kiegyensúlyozott belső klímát eredményez. Ezenkívül az átszellőzéssel elszállítható a lakótérben például főzés, fürdés, zuhanyzás vagy mosás következtében keletkező vízgőz. Az átszellőztetett függönyhomlokzat ráadásul a zajterhelést is csökkenti, azaz hanggátlást kínál. Ezenkívül a felépítmény minden rendszerkomponense kiválasztható úgy, hogy az építési jogi előírásoknak megfelelően teljesítse a tűzvédelmi követelményeket, és így optimális tűzvédelmet biztosítson.
A speciális szerkezet védi a hőszigetelést az esőtől, a nedvességtől és a széltől. Ezenkívül a hőszigetelő anyag védi a lakóteret nyáron a felmelegedéstől, télen pedig a lehűléstől. Ebből kifolyólag az ép hőszigetelés a hideg évszakban hőtárolóként szolgál, mert bent tartja a meleget, ezáltal csökkenti a fűtési költségeket.
A kompozit hőszigetelő rendszer és annak problémái
A két nappal ezelőtti Jókai utcai tetőomlás maradványai már konténerbe vannak gyűjtve.
A kompozit hőszigetelő rendszer az épület külső falainak hőszigetelésére szolgál. A szigetelőanyagot ragasztják, dübelekkel vagy sínrendszeren közvetlenül a teherhordó szerkezeten rögzítik, majd felviszik rá a vakolathordozó réteget és a felületi réteget, például fedővakolatot vagy felületképző anyagot.
A kompozit hőszigetelő rendszereket új épületeknél és felújításoknál egyaránt használják, és gyakran amiatt választják őket, mert jó alapvető megoldást nyújtanak korlátozott költségvetés esetén, főként olyan hőszigetelő anyagokkal kombinálva, mint az EPS és az XPS. A hőszigetelő anyagok alkalmazása azonban környezetvédelmi okokból kérdéses, mert az anyagok előállításához kőolaj szükséges, amely csak korlátozottan áll rendelkezésre.
A kompozit hőszigetelő rendszerrel összefüggő fő problémákat a nedvesség okozza. Így például az apró repedések vagy kivitelezési hibák folytán a homlokzatba behatoló nedvesség később már nem tud könnyen távozni. Ezenkívül a hőszigetelésben előforduló nedvesség esetenként jelentősen csökkentheti a rendszer hőszigetelő hatását. A falazatban lévő nedvesség miatt ráadásul fennáll a gombásodás veszélye az épület belsejében. Ez egészségügyi problémákkal járhat, illetve a ház és a falak bonyolult szárítását, szanálását és felújítását teheti szükségessé. További hátrány, hogy a páralecsapódás miatt a ház fokozottan mohásodhat és algásodhat, aminek megakadályozására gyakran gyomirtó szereket adagolnak a homlokzatfestékekhez és vakolatokhoz. Ezeket a gyomirtó szereket azonban az eső és a harmat gyorsan kimossa, és a talajba szivárognak, ami egészségügyi és környezeti kockázattal járhat, valamint - főként a kedvezőtlen időjárási hatásoknak kitett oldalon - a homlokzat felületének csúnya elszíneződéséhez vezethet.
Régebbi épületek szanálásakor vagy felújításakor ezenkívül vegye figyelembe azt is, hogy a kompozit hőszigetelő rendszer felhelyezése előtt minden lehetséges díszítést el kell távolítani a sík homlokzati felület érdekében. További problémát jelenthetnek a rovarok és kis állatok, például madarak vagy egerek, amelyek behatolnak a homlokzat külső rétegén keresztül, majd a homlokzatburkolat mögött fészket raknak, és kárt okoznak. A külső fal időjárástól védett helyein hálót építő pókok is sötét foltokat és csúnya nyomokat hagyhatnak a vakolt homlokzaton.
A felelősség kérdése
Saját tulajdon, saját felelősség. Amikor egy-egy leromlott állapotú házban tragédia történik, sokan az önkormányzatokat vádolják, amiért nem akadályozták meg az omlást, vagy nem tettek semmit a felújítás érdekében. Azt már kevesen tudják, hogy magántulajdonban lévő lakások, így a belvárosi társasházak esetében is a tulajdonosok és a lakóközösség kötelessége, hogy ne alakuljon ki életveszélyes helyzet az épületben.
„A budapesti bérházak fő problémája, hogy a kilencvenes években a lakók ugyan nagyon örültek neki, hogy olcsó áron megvehették lakásaikat az államtól, abba azonban nem gondoltak bele, hogy innentől az állaggondozás, a felújítás is az ő felelősségük” - mondta a hvg.hu-nak egy, a belvárosi lakásállományra rálátó szakértő.
Budapesten nagyon gyakori, hogy egy-egy bérházban több százan is laknak, és közülük sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy - ha a háznak nincs megtakarítása - célbefizetéssel állják az esetleges felújítás költségeit. Ilyenkor szokott előkerülni a tetőtér eladásának gondolata, hiszen sok befektető a vétellel együtt vállalja az ingatlan teljes felújítását is. Ennek azonban a félbehagyott építkezéstől a balesetekig hatalmas a kockázata, már ha egyáltalán a társasház lakói meg tudnak egyezni a közös tulajdonú padlástér eladásáról.
A KSH 2018-as jelentéséből például az is kiderül, hogy a lakásfelújítások legfőbb akadálya a pénzhiány, de rögtön utána következik a listán, hogy nincs, aki megszervezze a felújítást, vagy a lakók nem tudnak megegyezni. A Habitat for Humanity lakáspiaci jelentése arra is felhívja a figyelmet, rendkívül fontos lenne, hogy megfelelő támogatási lehetőségek álljanak a lakosság rendelkezésére. A pénzügyi támogatáson kívül az ehhez szükséges - műszaki, jogi, adminisztrációval kapcsolatos - információk eljuttatását is biztosítani kell. Mióta azonban a kormány egyre több pénzt elvett az önkormányzatoktól, sokszor a felújítási, veszélyhelyzeti elhárításra kiírt pályázatokra sincs pénz.
A legtöbb ház állapota pénzügyi támogatás, vagy esetleges befektető híján így folyamatosan romlik, még akkor is, ha a törvény kimondja: a társasháznak karbantartási kötelezettsége van, vagyis biztosítania kell az üzembiztos és biztonságos működést. Ha egy lakáson belül - vagy éppen az ahhoz tartozó terasszal - történik baj, az a lakás tulajdonosát terheli, a társasház közös területén pedig a lakóközösséget, bizonyos esetekben a közös képviselőt.
A homlokzati felújítás lehetőségei
A PREFA alumínium átszellőztetett függönyhomlokzatok egyrészt szerkezetükből adódóan, másrészt gazdag szín- és termékválasztékuknak köszönhetően számos kialakítási lehetőséget kínálnak. Így például harmonikus vagy kontrasztos színkombinációk alkothatók meg különféle mintákkal, és a különböző méretű homlokzati lemezek és fektetési rendszerek kombinálásával egyedülálló hangsúlyok teremthetők.
Ha szeretné kreatívan, megtöréssel kiemelni az épület külső falának egy részét, akkor az optikailag kiemelni kívánt részt burkolhatja rugalmasan használható alumíniummal. A PREFA homlokzati termékek mindegyike saját optikai tulajdonságokkal rendelkezik, és eltérően használható. A nagy formátumú alumínium kompozit lapok vízszintesen, függőlegesen, valamint átlósan igazítva a homlokzatra erősíthetők, ezenkívül CNC-marással kívánság szerint egyedi részletekkel és mintákkal láthatók el. Ezenkívül az alumínium kompozit lapok és Siding elemek hézagkialakításánál is különféle opciók állnak rendelkezésre. A hézagok méretétől és típusától függően más és más hatást lehet elérni. A különböző színű hézagokkal például optikai hangsúlyok teremthetők a fém homlokzaton.
A PREFA Siding elemek különböző szerkezeti szélességben kombinálhatók, és felszerelhetők a házfalra merőlegesen, vízszintesen vagy ferdén, a jól bevált nútféderes rendszerben. Az alumínium kompozit lapok különösen kreatív vonalvezetéseket és fektetési mintákat tesznek lehetővé a ház homlokzatán. Ennek köszönhetően a modern építészetben vagy nagyobb építési objektumok és cégek körében különösen népszerűek.
A kis formátumú PREFA termékekkel (falburkoló zsindely, falburkoló rombusz és FX.12 homlokzati panel) semmi sem szab határt a kreativitásnak. A 20×20-as, 29×29-es és 44×44-es méretben kapható PREFA falburkoló rombuszokkal például egyedi, pikkelyes kinézetű homlokzat hozható létre.
A Siding.X és FX.12 homlokzati panelek szokatlan élhajlításaival az épület különösen elegáns és modern kinézetűvé tehető. A beeső fénytől, a napszaktól és a környezettől függően az épület homlokzata más és szokatlan formavilágot nyer, ami egyedivé tesz minden objektumot.
Arra az esetre is kaphatók megfelelő színű PREFA termékek, ha kő vagy beton hatású burkolattal szeretné ellátni az épület homlokzatát. A PREFA alumínium homlokzatok ideálisan kombinálhatók más anyagokkal. A Spar fiókot Welsben PREFA kompozit lemezzel burkolták ezüst-arany színben. ÖAMTC Telfsben, hátsó szellőzéses homlokzatburkolattal. A Fill cégépület egyedi homlokzatát csiszolt alumínium díszíti.
A PREFA termékek sok építtető, kivitelező és építész által értékelt további előnye, hogy a minőségi és nemes anyag a nagy színválasztéknak köszönhetően kimondottan jól illenek más anyagokhoz és építőanyagokhoz, például a fához, vagy az üveghez. Építészeti szempontból ezáltal számos kombináció lehetséges, így az építtető, a tervező és a homlokzatépítő számos kialakítási lehetőség közül választhat. A PREFA hatalmas színválasztékában bizonyosan megtalálja azt a homlokzatszínt, amely optimálisan illik a már meglévő vagy új ablakokhoz, ajtókhoz és a ház egyéb részleteihez, és harmonizál azokkal.
A különböző felületekkel különleges hangsúlyokat teremthet - ha éppen ezt szeretné. Ezenkívül a PREFA komplett rendszerével a ház legkülönfélébb alkotórészei - a lábazati burkolattól az oromfalburkolatig és az ereszkinyúlásig - kialakíthatók a kívánt termékkel a megfelelő színben.
Maga a tető-vízelvezetés (ereszcsatorna, lefolyócsövek stb.) ízlés szerint lehet színben az épület összképéhez illő, és ezáltal szinte láthatatlan, vagy lehet tudatosan elütő színű, és az épület építészeti jegyeit hangsúlyozó. A PREFA vízelvezető rendszer tartalmaz szögletes és kör keresztmetszetű alumínium esőcsatornákat, amelyek tetszés szerint kiválaszthatók. A PREFA komplett rendszer alkotóelemei ideálisan kapcsolódnak egymáshoz - a tetőtől a tető-vízelvezetésen át egészen a homlokzatig és minden tartozékig.
A homlokzat a PREFA burkolatnak köszönhetően nemcsak egyedi kinézetet kap, hanem a lehető legjobb védelmet is biztosítja az időjárási hatásokkal szemben. Mint látja, kreativitásának szinte semmi nem szab határt az új homlokzat felületének PREFA homlokzati rendszerekkel történő kialakításában!
A PREFA alumínium homlokzati rendszerek átszellőztetett függönyhomlokzatként készülnek. Noha ma már sokan messze nem csupán hobbi szinten „barkácsolnak” saját házukon, a PREFA homlokzati megoldásokat kizárólag képzett szakemberek és szakiparosok szerelhetik. Ez a PREFA homlokzati megoldásokra ugyanúgy érvényes, mint a PREFA tetőrendszerekre.
A PREFA szellőztetett homlokzat számos előnyt kínál. A homlokzat az időjárási hatásoknak különösen kitett épületelemek közé tartozik, ezért a falburkolaton olyan szennyeződések keletkezhetnek, amelyek befolyásolják a megjelenést és a funkciót. A vakolt és fa homlokzatok ebben a tekintetben különösen érzékenyek, ebből kifolyólag rendszeres karbantartást igényelnek a nagyobb sérülések időbeni elkerüléséhez. Annak ellenére, hogy a PREFA alumínium falburkolatok ezen a téren nagyon jól védettek, rendszeres ellenőrzés és ápolás ajánlott az esetleges szennyeződések eltávolításához. A szennyezett PREFA homlokzatok és tetők a lehető legegyszerűbben megtisztíthatók a tisztítási utasítások alapján.
Az igényekre szabható alumíniumburkolat nagyon jó védelmet nyújt az esővel és a viharral szemben. Zárt hézagok esetén védi a szigetelőanyagot az időjárási hatásoktól. Ha mégis csapadékvíz hatolna be a homlokzatburkolat mögé, akkor az átszellőző térben újra kiszárad, és nem tud eljutni a hőszigetelő rétegig. Az alumínium külső falburkolatok ebből kifolyólag kiválóan alkalmasak lakóházak időjárásnak kitett oldalának a védelmére.
Ideális esetben az eresztúlnyúlás feladata, hogy a ház homlokzatburkolatát a lehető legjobban védje az időjárási hatásokkal szemben. A modern építési formák esetén, amelyeknél nagyon kicsi, vagy nincs eresztúlnyúlás, ez a védelem gyakran már nincs meg kellő mértékben. A fa elemek nagyon népszerűek a homlokzatkialakításban, mert különlegessé teszik az építmény hangulatát. Ha valaki fa homlokzatot szeretne, de a viharvert fa látványa vagy a fa rendszeres festése nélkül, annak érdemes fa hatású alumínium homlokzatot választania. A könnyen kezelhető, fa hatású alumínium homlokzatburkolathoz különösen alkalmasak a dió, silver tölgy erezett vagy világos tölgy fa színű PREFA Siding elemek. A minél valósághűbb fa hatás elérése érdekében az elemek között hézagot kell hagyni. Oromfalburkolatok esetén a fa hatású Siding elemeket gyakran függőlegesen és hézaggal rakják, ami természetesen az adott régiótól és az építtetők ízlésétől is függ. Ezenkívül a Siding elemek színben tökéletesen egyező és könnyen kezelhető ereszburkolatként is ideálisak. További hasznos előny az alumínium alkalmazkodóképessége: a meglévő redőnyök, ablakok, oromfalak, garázskapuk és társaik nem jelentenek problémát a homlokzatfelújításkor, mert a homlokzat problémamentesen a meglévő elemekhez igazítható.
Hungarocell Felújítási Program 2.0
Azt, hogy Budapesten pontosan hány ingatlan szorul sürgős felújításra, szinte lehetetlen megmondani, mert nincs erről pontos statisztika. A társasházak lakásainak jelentős részét a kilencvenes években értékesítették a lakóknak, ezért például a Fővárosi Önkormányzatnál is csak azt tudják nyilvántartani, hogy az ő tulajdonukban álló - önkormányzati - lakások milyen állapotban vannak.
A pontos számokhoz jutást az sem segíti, hogy lakásépítési adatok közlésére először az 1920-as években találunk példát, az összefüggő idősorok azonban csak az 1950-es évekig nyúlnak vissza a mai adatközlésekben - derül ki Székely Gáborné tanulmányából, mely a Statisztikai Szemlében jelent meg két éve.
Néhány általános adat a budapesti lakásállományról ennek ellenére így is elérhető. Az Otthontérkép 2015-ben hozott nyilvánosságra egy - azóta már nem elérhető - térképet, mely országos bontásban részletezi az ingatlanok átlagkorát, az 1990 után, valamint az 1946 előtt épült lakóingatlanok arányát. Az Urbanista gyűjtése szerint ebből az derült ki, hogy az átlag magyar lakás közel 50 éve épült.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint a legtöbb ingatlan 1946 előtt, valamint az 1970-1980-as évek alatt épült az országban. A több mint 65 éves ingatlanok, melyek nagyságrendileg a második világháború végéig épültek meg, a lakóingatlan-állomány 20%-át teszik ki.
Budapesten a belső kerületekben a legöregebbek a lakóingatlanok, a rekordot Belváros-Lipótváros tartja, ahol átlag 85 évesek a bérházak.
Az Index 2020-as cikkéből pedig az derült ki, hogy a teljes magyarországi lakásállomány kevesebb mint 10 százalékát adják száz évnél idősebb lakások.
Az épület korából persze nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen egy 100 éves épület is lehet tökéletesen felújított - ilyenre is több példa van a budapesti belvárosban - és „mindössze” 40-50 éves, silány anyagokból épült lakások is lehetnek már nagyon rossz állapotban.
Baleset- vagy életveszély fennállása esetén a közös képviselő is elrendelhet közvetlen, azonnali veszélyelhárítást. Ilyenkor vagy a társasház megtakarítását lehet felhasználni, vagy célbefizetéssel kell megoldani az anyagiakat.
A lakók természetesen jelezhetik az életveszélyes állapotokat a Katasztrófavédelemnek is, ebben az esetben ők kimennek megvizsgálni a bejelentést - mondta a lapunknak Mukics Dániel, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Ha a tűzbiztonságot veszélyeztető állapotot találnak, akkor ők intézkednek, ha azonban a probléma nem ezzel kapcsolatos, akkor az illetékes kormányhivatalt értesítik, és ők fognak intézkedni - tette hozzá.
Azt a hvg.hu-nak Budapest Főváros Kormányhivatala is megerősítette, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján a tulajdonos köteles az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban meghatározott esetekben és módon időszakonként felülvizsgáltatni, és a jó műszaki állapothoz szükséges munkálatokat elvégeztetni.
Ha ezek elmaradnak, és az épület állapota veszélyes az emberéletre, egészségre, közbiztonságra vagy az állékonyságra, akkor az építésügyi hatóság hivatalból „jókarbantartási kötelezési eljárást” folytat le.
tags: #belso #homlokzat #omlas