Kisoroszi ingatlanforgalmi érték: útmutató a vásárláshoz és eladáshoz
Az ingatlan eladása vagy vásárlása életünk egyik legfontosabb, sorsdöntő lépése, amit körültekintően kell meghoznunk, hiszen minden hiba komoly anyagi veszteséget jelenthet.
Egy ingatlannak van piaci és forgalmi értéke, ha pedig lakáshitel is képbe kerül, akkor az úgynevezett hitelbiztosítéki értékkel is meg kell ismerkednünk. De mit jelentenek ezek, és miért van egyáltalán jelentőségük?
Amikor egy ingatlanhirdetésben árat látsz, akkor ez általában irányár, amit eleve úgy határozott meg az eladó, hogy abból 5-10%-ot engedni fog. Az eladók rendszerint nem szakmai alapon határozzák meg az irányárat, sőt egyes túlárazott ingatlanok esetében ez köszönőviszonyban sincs a realitásokkal. Ennek oka jellemzően az, hogy sokszor érzelmileg kötődnek a lakásukhoz, és mivel ez életük pénzügyi „főműve”, jellemzően túlbecsülik az értékét.
A piaci ár már kicsivel közelebb áll a realitáshoz, hiszen az eleve bekalkulált alkut nem tartalmazza, vagyis az eladó tulajdonképpen ekkora összeget szeretne kézhez kapni. Éppen ezért érdemes az úgynevezett forgalmi értékről is beszélni, ami a piaci árnál pontosabb, már csak azért is, mert ezt értékbecslő határozza meg.
A forgalmi érték az a becsült összeg, amelyért valós piaci környezetben, azaz megfelelő marketingtevékenységet követő független tranzakció keretében - ahol a felek kényszer nélkül járnak el - az adott ingatlan elkelhetne, arra eladási és vételi szándék (készség) mutatkozik; másképpen megfogalmazva: a forgalmi érték az ingatlan szabad forgalmú eladása esetén kapható vételárat jelenti.
Az olyan eladás során elért vételár nem tükrözi az ingatlan valós forgalmi értékét, amelynek kikötése nem volt független, kényszer nélküli. Ebben az esetben az ügyleti okirat nem bizonyítja az ingatlan vitatott forgalmi értékét, annak megállapítása szakkérdés.
Azt, hogy egy adásvétellel éppen ki járt jól, a vételár és a forgalmi érték viszonya határozza meg. Amennyiben a vételár a forgalmi értéknél magasabb, akkor az eladó jár jól, a vevő viszont jó eséllyel túlárazott ingatlant vásárolt.
A vételár és a forgalmi érték közötti túlzott különbség azonban akár galibát is okozhat, mégpedig az otthonteremtési támogatások - CSOK Plusz, Falusi CSOK - esetében. Ha ugyanis az értékbecslő által meghatározott becsült forgalmi érték és a vételár között 10%-ot meghaladó különbség van, akkor az igénylést a bank elutasítja.
De mi a helyzet akkor, ha valaki lakáshitelből vásárol meg egy ingatlant? Ekkor a bank minden esetben kirendel egy független értékbecslőt, aki a már korábban említett szempontok alapján meghatározza az ingatlan becsült forgalmi értékét.
A csökkentésre azért van szükség, mert a bankoknak ügyelniük kell arra, hogy a kihelyezett jelzáloghitel mögött mindig megfelelő ingatlanfedezet legyen, ezért olyan értékkel számolnak, amin jó eséllyel 3 hónapon belül eladható az adott ingatlan.
Egy átlagosnak számító ingatlan értékbecslése 50-60 ezer Ft költséget jelenthet, ám ezt akciósan a bankok egy része utólag jóváírja a hitel folyósítását követően.
Nem elég azonban, hogy a hitelbiztosítéki érték bőven alatta marad a forgalmi értéknek, a bankok ennek is legfeljebb 80-90%-át hitelezik meg, a többit önerőként magának az adósnak kell előteremtenie.
A jogosultsági feltételeknek megfelelő, első saját lakásukat vásárlók számára elég lehet 10% önerő is, máskülönben 20% az elvárás.
Az online értékbecslés elkészítése ingyenes és semmilyen kötelezettséggel nem jár.
A rendszer a megadott adatok alapján készíti el a becslést, ezért fontos, hogy minél pontosabb adatokat adj meg az ingatlannal kapcsolatban.
A komplex értékbecslés sokkal részletesebb, hozamszámítással alátámasztott elemzést ad.
Már csak egy lépés van hátra, mielőtt elkészül és megjelenik az értékbecslés.
Nem az a kérdés, hogy el tudod-e adni a saját ingatlanod - mert biztos vagyok benne, hogy igen.
Sok ingatlan rendelkezik olyan egyedi tulajdonságokkal, amelyek jelentősen növelhetik az értékét - például panorámás kilátás, egyedi belsőépítészeti megoldások vagy különlegesen igényes felújítás.
Ezeket azonban nehéz pontosan számszerűsíteni, ezért az online kalkulátorunk elsősorban a strukturált adatokra - alapterület, szobaszám, elhelyezkedés, épület típusa stb. - támaszkodik.
Az ingatlanpiacon egyetlen ingatlan sem teljesen összehasonlítható egy másikkal.
Éppen ezért az online értékbecslő modellünk nem egyetlen konkrét árat ad meg, hanem egy becsült értéktartományt, azaz egy becslési sávot.
A hirdetések adatminősége: A modell a hirdetési adatokból tanul.
A megadott adatok pontossága: A saját ingatlanod adatainak precíz megadása kulcsfontosságú.
Az ingatlan egyedisége: Egyedi, luxus vagy ritka elrendezésű ingatlanok esetén nehezebb hasonló példát találni, ezért ilyenkor a becslési sáv szélesebb lehet.
Annak érdekében, hogy becslésünk mindig a lehető legjobban tükrözze az aktuális piaci viszonyokat, modellünket heti rendszerességgel frissítjük.
Tekintsd a becslést egy kiváló adatokon alapuló kiindulópontnak és tájékozódási eszköznek az ingatlanod hirdetési árának meghatározásához.
Állapítsd meg házad vagy társasházi lakásod aktuális értékét 3 egyszerű lépésben ingatlanérték-kalkulátorunk segítségével!
Mivel ingatlanod jelenlegi értékének meghatározása nagy jelentőséggel bír, függetlenül attól, hogy eladni, felújítani, befektetni, pénzügyi vagy tervezési célra szeretnéd felhasználni.
Hogyan keresnek az emberek ár alapján?
Minél nagyobb és drágább egy ingatlan, annál kevesebb a keresés.
Ez a statisztika világosan bemutatja, hogy az értékbecslő kalkulátor miért árazza a nagyobb alapterületű ingatlanokat alacsonyabb négyzetméterárra.
Egy ártárgyalás során sem fogsz zavarba jönni, mert tudod, mit kaphatsz az ingatlanodért.
A vevő izgul helyetted.
Magabiztosan tudsz majd tárgyalni, ha ismered a pontos árat.
Az irányítás a tiéd lesz.
Az eladási idő minimalizálása.
Ha az ár megfelelő, a piacon töltött idő minimalizálódik.
Nem kell hónapokig fizetned a hirdetéseket, és szabadidődben sem kell a lakást mutogatnod.
Berendezzük a lakásodat úgy, hogy az ingatlan értékét 8-15%-kal növelje.
A munkáért pedig csak az eladás után kell fizetned.
Nézd meg a vevők, milyen állapotú lakást keresnek, %-os arányban kifejezve.
az elmúlt 10 év ingatlanpiac árainak változása (ezer Ft / négyzetméter).
Hirdetitek már egy ideje, de még sincs elég érdeklődő, és nincs meg a vevő.
Lehet, hogy nem az árral, hanem a hirdetéssel van a baj.
Az összetett értékbecslés elkészítése akár 1 percet is igénybe vehet.
Kisoroszi településen az ingatlanok az országos átlagnál 55%-kal, míg a megyeinél 59%-kal olcsóbbak.
A településen 440 lakóépület található, amelyekből 62 db 50m²-nél kisebb alapterületű, 267 db 50-99m² alapterületű, 111 db pedig 100m²-nél nagyobb.
Egy lakás átlagos alapterülete 82m².
Összesen 387 épületben élnek ma életvitelszerűen, és 51 épületben nem élnek, tehát a nem lakott lakások aránya 11,6%.
A magántulajdonban lévő lakások száma 432, önkormányzati tulajdonú lakás pedig 3 van.
Az ingatlanok 374 esetben saját használatúak, 12 esetben bérbe van adva, azaz 3,1% a bérlakás.
Kisoroszi összes lakóházából 434 egylakásos, 3 2-3 lakásos, 4-10 lakásos, épületben pedig 11-nél több lakás van.
Kisoroszi településen 451 férfi és 476 nő lakott 2011-ben, tehát összességében 927.
10 évvel előtte még 749, előtte 10 évvel pedig 598 ember lakott a településen.
Kisoroszi 927 lakosából 360 megházasodott, 102 özvegy, 97 vált el és 226 hajadon vagy nőtlen.
A településen 143 diplomás, 243 érettségizett, 201 általános iskolai végzettséggel rendelkező lakos van.
20 lakos az 1. évfolyamot sem végezte el.
A foglalkoztatottak száma 346, 39 lakos munkanélküli, 317 inaktív kereső, míg 225 fő eltartott.
A nemzetiségek aránya 2,4%, összesen 28 lakos.
A vallási összetételt tekintve a településen 338 katolikus, 185 református, 7 evangélikus van a településen.
9 lakos más vallási közösséghez tartozik, 86 nem tartozik vallási közösséghez, 26 ateista, 273 esetében pedig nincs válasz.
Kisoroszi 927 lakosából 186 még nem felnőttkorú, 216 20 évesnél idősebb de 39-nél fiatalabb, 264 40 és 59 év közötti, 224 60-79 év közötti, 37 80 évesnél idősebb lakos.
Jakabfalvy Dóra: Már a lakásvásárlás gondolata előtt érdemes elkezdeni megtakarítani
A település olyan földrajzi egység, ahol emberek laknak, dolgoznak és közösségi életet élnek.
Jellemzően épített környezet (például házak, utcák, közintézmények) és infrastruktúra (víz, áram, utak) alkotja.
A tégla lakások téglaépítésű ingatlanok, amelyek a leggyakrabban városi környezetben találhatók.
A tégla lakások általában társasházakban vagy kisebb lakóépületekben helyezkednek el, és széles választékban elérhetők, az egy szobás lakásoktól a nagyobb, több szobás lakásokig.
A panel lakások előregyártott betonpanelekből épülnek, amelyek gyárilag készülnek, majd a helyszínen gyorsan összeszerelik őket.
A csúsztatott zsalus építési technológiája során a betonszerkezeteket zsaluzással alakítják ki, ahol a falakat a helyszínen öntik.
A családi ház egy önálló ingatlan, amely saját kertrésszel és területtel rendelkezik.
Ezek a házak általában egy vagy két szintesek, és teljes privát szférát biztosítanak a lakók számára.
Az ikerházak két, egy közös fallal rendelkező házból állnak, amelyek általában szimmetrikusan helyezkednek el.
Ezek az ingatlanok költséghatékony alternatívát kínálnak a családi házakkal szemben, miközben megőrzik a közvetlen környezeti kapcsolatok előnyeit.
A sorház több, egymás mellett elhelyezkedő házból áll, amelyek osztott telekhatárokkal rendelkeznek.
A sorházak általában kisebb méretűek, mint az önálló családi házak, de kínálnak hasonló előnyöket, mint például saját udvar vagy terasz.
Az alapterületbe a tulajdoni lap szerinti lakható területet írd csak be.
Ha abban erről nem szerepel információ, akkor a legalább 190 cm belmagasságú, huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, fűthető helyiségek területét írd ide.
A szobák közé azokat a legalább 6 m² alapterületű, természetes fényű, fűthető, falakkal elhatárolt lakóhelyiségeket soroljuk, amelyek megfelelnek ennek a meghatározásnak.
Minden ingatlannál de főleg új építésű ingatlanoknál különösen fontos az építés éve.
Az emeleti szintek az épület földszint feletti részeit jelentik.
Az emeletek számát és elrendezését az épület típusától függően különböző tényezők befolyásolják.
Gyantán itt találhatók a bejárati ajtók, üzletek, garázsok, vagy közös helyiségek (pl. lépcsőház, közlekedő).
A tetőtér az épület legfelső része, amely általában a tető alatt helyezkedik el.
Ezt a szintet gyakran lakóterületté alakítják, így ott lehetnek szobák, stúdiók vagy tárolóhelyiségek.
A tetőtér kialakítása lehet lakható (pl. tetőtéri lakás) vagy nem lakható (pl. tároló).
Az ingatlan frontja az utcára néz.
Az ingatlan a belső udvarra néz.
Az ingatlan saját kertjére néz, ami általában nagyobb privát szférát biztosít.
Az ingatlan olyan kilátással rendelkezik, amely széles látószöget biztosít, például hegyekre, vízpartokra vagy városi látképekre.
Az ingatlanok komfortfokozata fontos szerepet játszik a lakások besorolásában és árazásában.
Luxus komfort; általában minden lakószobához saját fürdőszoba és/vagy WC tartozik, illetve az ingatlan gyakran egyedi stílusban és magas minőségben kivitelezett.
A hitelbiztosítéki érték nem azonos a forgalmi értékkel.
Egy ingatlan piaci értéke a értékbecslés időpontjában számított ár, melyet legfőképpen az adott ingatlanra vonatkozó kereslet és a kínálat, az épület elhelyezkedése, állapota, építési éve határoz meg (az értéket több tényező befolyásolja).
A forgalmi érték az a piaci ár, amennyiért az ingatlan az adott pillanatban eladható.
A hitelbiztosítéki érték a forgalmi értéknek általában 70-90%-a, amely bankonként változó.
Ezen az értéken veszi fedezetként figyelembe a bank az ingatlant.
A hitelbiztosítéki érték a bankok által is jóváhagyott, az értékbecslő által megállapított azon minimális összeget jelenti, amiért az ingatlan gyorsan értékesíthető abban az esetben, ha az adós nem fizeti a lakáshitel törlesztő részletét.
Általában ezt úgy határozzák meg, mintha az adott ingatlant 3 hónapon belül értékesíteni kellene, úgy, hogy a bank a meghatározott összeget biztosan megkapja érte.
A hitelbiztosítéki értéket több néven ismerhetjük, mint például a menekülési érték, likvidációs érték, HBÉ vagy HB érték.
A hitelbiztosítéki érték az értékbecslő által kerül meghatározásra.
Amennyiben az ingatlan megyei jogú városban vagy megyeszékhelyen helyezkedik el a levonás átlagban 10%-ot tesz ki.
A maximálisan felvehető lakáshitel összege a legtöbb bank belső szabályzata szerint az ingatlan hitelbiztosítéki értéke alapján kerül kiszámításra, de vannak bankok, akik a forgalmi értéket veszik alapul.
Ebben a kettősségben egy biztos támpont szerencsére mégis van.
A 2015 elején életbe léptetett adósságfék rendelet kimondja, hogy az ingatlant a becsült forgalmi érték maximum 80%-áig lehet jelzálogjoggal terhelni.
A jelzáloghitel típusa (lakáscélú vagy szabad felhasználású) is jelentős hatással van a maximálisan felvehető hitel összegére.
A lakáscélú jelzáloghiteleknél akár a hitelbiztosítéki érték (HBÉ) akár a forgalmi érték alapján határozzák meg a maximálisan felvehető hitel mértékét, az általában magasabb, mint a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetén.
Az ingatlan érték kategóriáktól (hitelbiztosítéki vs, forgalmi) ugyan független, de az adható hitel nagyságát komolyan befolyásoló tényező a fent már említett 2015 januárjától bevezetésre került adósságfék rendelet másik fékező hatása.
Az értékbecslésnek, ezen belül a hitelbiztosítéki érték (HBÉ) megállapításának díja van, ami lakóingatlan esetében kb.
Kisoroszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2017. Kisoroszi Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye, A helyi önkormányzatok alcím 32. cikk (1) a) pontjában foglalt jogkörében valamint A helyi adókról szóló 1990. évi C. I. (2) Adómentes az (1) bekezdés b./ - c./ pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznútársaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési , oktatási intézmény abban az évben, amelyet megelőző évben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.
3. § (1) Ha a magánszemély kommunális beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljából befizetést teljesít az adóalany adólevonási jogát a Htv-ben meghatározott feltételekkel továbbra is érvényesíti, ha a) az adólevonási joga az 1996. év január 1. napja előtt nyílt meg, b) az 1996. január 1. napja előtt kivitelezési szerződéssel megkezdett beruházását 1996. évben fejezte be, c) az 1996. január 1.
II. 4. § (1) Adóköteles a) az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmények), valamint a kommunális adó hatálya alá nem tartozó (külön álló garázs, nyári konyha, csónakház, szauna ház, műhely) építmény.
5. § (1) Az adó alanya (2. §) az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa.
Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.
6. § (1) Mentes az adó alól: a) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési, oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, b) a szükséglakás, c) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény, d) a lakáshoz és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek, e) Lakás céljára szolgáló építmény, amelyben állandó lakcímbejelentés alapján életvitelszerűen tartózkodnak, e) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl.
(2) Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (a továbbiakban: műemléképület) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben levő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) az 1990. évi C. tv. 13/A. § (2)-(6) bekezdéseiben meghatározottak szerint a felújításra 2008.
(3) Azon üdülő tulajdonos adóalanyok számára, akik hitelesen igazolják a hulladék szállítási díj befizetését, azzal megegyező összeg - kedvezményként - törlésre kerül számukra az aktuális időszakra vonatkozó hulladékszállítási díj befizetését követő I. félévre esedékes építményadó összegéből, a Rendelet elfogadásának évében a II. félévre esedékes építményadó összegéből.
a) A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az „igazolás hulladékszállítási díj befizetéséről” szóló nyomtatvány, kitöltve benyújtásra kerüljön a Tahitótfalui Közös Önkormányzati Hivatalhoz (2021 Tahitótfalu, Kossuth Lajos u. 4.) legkésőbb a befizetést követő év január 15.-ig, a Rendelet elfogadásának évében május 31.-ig.
7. § (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik.
(3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján.
8. § 1.
9. § 1.
(2) Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa.
Mentes az adó alól a Htv.-ben meghatározottak szerint : a) mezőgazdasági művelés alatt ( igazoltan) álló telek.
II. 15. § A 10. § szerinti adókötelezettség alól mentes a ( Htv. 31. §-ban felsorolt törvényi mentességek): a) a 18. életévét be nem töltött magánszemély, b) az egészségügyi, szociális intézményben ellátott magánszemély, c) a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá d) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója (Ptk. 685. 16. § Az adó alapja: a 10.
18. § (1) A 10.
III. (3) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot.
22. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével , az alvállalkozók teljesítésének értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani.
(2) Az adóelőleg alapja állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint a 2000.
(4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében.
25. § A vállalkozók az adófizetési kötelezettségüket Az adózás rendjéről szóló, 2003. évi XCIII.
IV. 26. § (1) Kisoroszi Község illetékességi területén kommunális adó szempontjából adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész ( építmény ), a) lakás ( amely egymástól elválasztott és külön bejárattal rendelkezik) céljára szolgáló építmény.
(2) Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év első napján a 26.
(4) Több tulajdonos esetében a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok, amennyiben állandó lakcímbejelentéssel rendelkeznek az adott ingatlanban.
(6) A magánszemély kommunális adója egy darab építményre terjed ki.
27. § Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a Htv. 25.
V. (4) Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van.
(6) Műemléképítmény: A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7.
(15) Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a) A személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b) Az egyéni vállalkozásról szóló 1990.V.
(21) Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a Diákhitel Központ Részvénytársaság, továbbá a helyi és a helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást nyújtók, ideértve a vízi-közműtársulatot is.
VI. 31. § (1) Jelen rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Kisoroszi Község Önkormányzatának a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 5/2011. (IV.30.) számú a helyi iparűzési adóról szóló 9/2004.(VIII.19.) számú, az idegenforgalmi adóról szóló 11/2004.(VIII.19.) számú valamint az építményadóról szóló 10/2004.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (XI.
Kisoroszi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A.
I. 1. 1. § (1) E rendelet mellékletei: a) 1. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek b) 2. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke c) 3.
2. 2. § (1) E rendelet alkalmazása során: 1. Áttört kerítés: az a kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-ban vagy annál kisebb mértékben korlátozott.
2. Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.
3. Egyéb grafikai elem: A vállalkozással kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, ábra, felirat.
4. Épületszélesség: Az épület utcai - saroktelek esetén a rövidebbik - homlokzatának szélessége.
Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyek az utcai homlokvonal sarokpontjain, a homlokvonal síkjára állított - a telek mélysége felé eső - 45 fokos egyeneseken kívül esnek.
5. Helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: építészmérnök, településmérnök, statikus, műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy által készített szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vagy terület vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.
6. Hirdetmény: Minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely kereskedelmi, szolgáltatási és fogyasztási tevékenységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe és ami a lakosság számára információt közvetít.
7. Közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
8. Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, vagy két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
9. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
10. Pasztel szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek a szín mellett csak fehértartalma van, fekete nincs.
II. 3. 3. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetése iránti eljárást bárki kezdeményezheti a jegyzőnél írásban.
(4) Amennyiben a helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését kezdeményező javaslat nem tartalmazza a jelen rendeletben meghatározott kellékeket, a polgármester a kezdeményezőt 30 naptári napos határidővel hiánypótlásra hívja fel.
(7) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, az értékvizsgálat vagy szakvélemény közzétételével egyidejűleg, az önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell a 3.
(10) A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület: a) a helyi védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat vagy szakvélemény és b) a 3.
(12) A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntés esetén írásban értesíteni kell a 3.
4. 4. § (1) Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan - az e célra rendszeresített, egységes táblával jelölheti meg.
(3) A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartása jelen rendelet 2.
5. 5. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak a 2. mellékletben meghatározott értékek, melyek az 1.
(7) Helyi egyedi védelem alatt álló épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezeknek az épületeknek a mai igényeknek megfelelő használatát.
(9) Helyi egyedi védelem alatt álló épületet tornácát, amennyiben van, meg kell őrizni.
III. 6. 6. § A településképi arculati kézikönyvben eltérő karakterű területként megállapított településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1.
7. 8. 9. (2) Igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épületek kivételével lapostetős épület nem építhető.
(6) Az épületek homlokzata vakolt - festett felületű lehet, a lábazat tégla- vagy legalább 10 cm vastag kő burkolatú lehet.
(9) Az utcai homlokzaton kizárólag fa szerkezetű nyílászárók alkalmazhatók.
(11) Az utcai homlokzat ablakainak megválasztásakor az alábbi előírásokat kell betartani: a) az ablak vízszintes oldalhossza mérete 90-105 cm, b) az ablak függőleges oldalhossz mérete 135-145 cm lehet, úgyhogy a két oldalhossz arány 1:1,3 és 1:1,4 közé essen.
(13) Tömör és áttört kerítés is létesíthető.
a) A tömör kerítés kizárólag falazott szerkezetű lehet, melynek felületképzése csak vakolt - festett felület, tégla- vagy legalább 10 cm vastag kő burkolat lehet.
b) Az áttört kerítés anyaga kizárólag fa, vakolt falazat, terméskő vagy fém lehet, de fémlemez a kerítéseken nem alkalmazható.
10. 11. 12. 13. § (1) Lapostetős épület nem létesíthető.
Magastetős épület tetőhajlásszöge 35-45o-os lehet.
14. 15. (8) A település területén az építési tevékenység idejének végzése alatt építési reklámháló kihelyezése megengedett, amennyiben az építési napló bejegyzés igazolja a tevékenység megkezdését.
16. IV. 17. 18. 19. § (1) A településképi véleményezés során - a külön jogszabályban meghatározottakon túl - vizsgálni kell, hogy a) a tervezett építési tevékenység megfelel-e a jelen rendelet szerinti településképi követelményeknek, b) a tervezett építési tevékenység megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének, c) a tervezett építési tevékenység figyelembe veszi-e a terep adottságait és annak megfelelő épülettömeget alkalmaz-e, d) a tervezett építési tevékenység nem jár-e a meglévő terep indokolatlan mértékű átalakításával, e) a tervezett építési tevékenység megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult és az átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit, f) a tervezett építési tevékenység figyelembe veszi-e a település egyéb területeiről való rálátási viszonyokat, g) a tervezett építési tevékenység nem sérti-e a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak jogos érdekeit, h) több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén ha) biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és hb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
20. 20. § (1) Amennyiben az építtető nem a helyi Önkormányzat, településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az Ófalu területén tervezett vagy helyi egyedi védelem alatt álló épületet érintő építési tevékenység megkezdése előtt, ha az: a) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik; b) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén; c) Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén; d) Nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén; e) Nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, de legalább 20 m2 alapterületet, vagy 3,5 m épületmagasságot elérő, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása esetén; f) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t; g) Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. 21. (6) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentéstől számított 16.
22. 23. 24. (3) Vissza nem térítendő támogatás nyerhető el pályázati úton az (1) bekezdésben meghatározottakhoz az Önkormányzat Képviselő-testülete döntése szerint.
(4) Az elnyert támogatásról szerződést kell kötni.
V. 25. § (1) Jelen rendelet 2018.
tags: #belterulet #forgalmi #ertek #kisoroszi