Beruházás a Március 15-e téren — kilátópontok, felújítás és közterületi megújulás Belvárosban

Várhatóan karácsonyra készül el a lifttel elérhető kilátópont a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom tornyaiban. Idén januárban kezdődött a beruházás, amelynek során megújult a templom mindkét tornya. Ezen kívül beépítenek egy liftet is, amellyel könnyen és gyorsan elérhetők lesznek a kilátópontok szintjei. A torony szintjein kiállítást is kialakítanak majd. A két tornyot összekötő úton, az emeleti homlokzat mögött egy sétányt is kialakítanak, ahol át lehet majd sétálni az északi toronyba. Ez egy fémből készített sétaút. Az északi toronyban szintén kilátópont lesz, ahonnan teljes panoráma nyílik a Dunára és a budai oldal felé, de a belvárost is megcsodálhatjuk felülről. A beruházás az év végén fejeződik be, így a templom felkészülten fogja várni a 2020-as budapesti eseményeket.

Belvárosi múlttal és templomtörténettel gazdag helyszín

A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom területén már a II. világháború után kezdődött a régészeti és restaurációs munka, és a templom falai között Szent Gellért püspököt temették el 1046-ban. Itt volt Árpád-házi Szent Erzsébet eljegyzése 1211-ben. A templom falai között kétszer választottak királyt, és a templom előtti téren tett uralkodói esküt I. Betöltötte idején is. A plébánián 1841-ben kötött házasságot Kossuth Lajos, és itt emlékezett meg a magyar nép az 1860. április 30-án az elhunyt Széchenyi Istvánról. 1858-1871. Budapest V. Március 15. Pest legrégebbi templomában évek óta tart a műemléki helyreállítás.

A 2014 és 2016 között elvégzett régészeti feltárás után és az altemplom kialakítását követően az elmúlt évben restaurálták a Mátyás-oratóriumot, megújult a két reneszánsz pasztofórium és a sekrestye. Ilyen volt a száz évvel ezelőtti embervédelmi kiállítás a Városligetben. Királyi hercegek vállalták a fővédnökséget, a korszak ismert tudósai szervezték a szakmai programokat a városligeti Iparcsarnokban és a külön erre az alkalomra emelt pavilonokban. „Az Ember” címmel 1926 nyarán megrendezett Embervédelmi Kiállítás az egészségügy, a rendvédelem, az oktatás- és a nevelésügy legújabb tudományos vívmányait vonultatta fel.

A Március 15. tér: térkialakítás és közlekedési kapcsolatok

A déli térfélen mindezt megfejelte a 250 autót befogadó mélygarázs gondolata, és sokáig élt a tér és az alsó rakpart közötti, felszín alatti forgalmi összeköttetés koncepciója is, ami a Duna-korzó egyenes folytatását tette volna lehetővé déli irányban. Ahogy a Belváros közterületi projektjei időben, térben kezdték megtalálni helyüket a „kalapban”, a déli térrész beavatkozása időben hátracsúszott, az északi térrész átépítése önálló projektté vált. A Március 15. tér a Belváros forgalomcsillapításának kulcsprojektjévé lép elő. A déli rész felújítása során megújult a kerékpáros és gyalogos közlekedés, lényegesen nagyobb gyalogos alapterületet és felületeket hoztak létre. A tervezés célja az volt, hogy a korzó átvezetést biztosítson az észak-déli tengelyen, miközben megőrizze a dunai panorámát.

A tér burkolata mészkő és lángolt gránit, a hosszú padok mögött pedig különböző hosszúságú és színű faburkolatú ülőfelületek találhatók. A térkialakítás középpontjában a Duna motívuma és a római kultúrszál található, amely a történelmi emlékeket idézi meg. A térszerkezetben a víz motívuma és a római történet érdemi elemekként jelennek meg, míg a Pannónia térképezése a föld alatti történelmi rétegeket is kiemeli.

Infografika és vizualizációk

Kilátópontok a tornyokban: lift és sétaút vizuális tervrajz

10 legjobb utazási térkép animációs sablon

Részletek a tervezésről és a közterek megújulásáról

A tér további berendezési tárgyai köré a víz motívuma és a római kultúrszál csavarodnak. A lefedett római rom apropóján a Duna-korzótól a templom előtti résfolyókáig követhető végig. A Limes alaprajzával díszített burkolatú kőtömbök szegélyezik a területet. A templom előterét finoman leválasztják a korzó gyalogosáramlásáról, hátfalán pedig a kőfelületbe gravírozva mutatják be a templom építésének-bővülésének folyamatát. A tér gyalogosáramlásának fő irányait a feszes Burkolat és a lábformázott padsorok vezetik.

Az északi oldalon a süllyesztett, intim térrészben a „fűszerkert” még modern, kedves átirat is lehet, de a felüljáró felőli oldalon a vaskerítés disszonáns elem, amely fokozatosan integrálódik a tér egésze felé. A tér minden elemének célja a közösségi és személyes tér közti fesztáv átjárhatóságának megőrzése, miközben a történelmi emlékeket is megőrzik.