Visszamenőleges számlázás és a bérbeadás jogi keretei a magyar Szja törvény 17. § (3a) bekezdésével összefüggésben
Az Szja tv. VI. fejezetében foglalt 17. § fontos részét képezi annak rendezésében, hogyan viszonyulnak egymáshoz az ingatlan bérbeadásából származó bevétel számlázási szabályai és a 17. § (3a) bekezdése. Cikkünkben arra keressük a választ, hogyan viszonyulnak ehhez a szabályok, és miként értelmezhetők visszamenőleges számlázási helyzetek.
A 17. § (3a) bekezdés tartalma és a releváns hatálybalépés
2019. január 1-jén hatályba lépett az Szja tv. 17. § (3a) bekezdése, amely az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezést fogalmaz meg. Érdekesség, hogy az ingatlan bérbeadást jogszerűen adószám nélkül folytató magánszemélyekre is ez a szabály vonatkozik, ám a rendelkezés nem vonatkozik az egyéni vállalkozóként folytató magánszemélyekre.
A visszamenőleges áthárítás és a költségek figyelembe vétele
A példák szerint a bérbeadó a számla alapján a közüzemi díjat áthárítja a bérlőre, amelyet a bérlő 2018-ban fizetett meg; az áthárított költség esedékessége 2018-ra esik, de a bérbeadó ezt 2019-ben hárítja tovább. A 2019. január 1-jétől hatályos 17. § (3a) bekezdése olyan esetekre is vonatkozóan értelmezhető, amikor az áthárított költség 2018-ban merült fel és 2019-ben kerül számításba. Ugyanakkor az Szja tv. 17. § (3a) bekezdése nem érinti olyan helyzeteket, amikor a költségek a bérlőnél jelentkeznek, mivel a szolgáltató és a bérlő között fennálló szerződéses kapcsolat ezt megnehezítheti.
Fontos konklúzió: ha a felek megállapodása szerint a bérleti díj magában foglalja a költségeket, és a bérbeadó a bérlőre áthárított költségek közüzemi díjait tartja nyilván, a 17. § (3a) nem mindig alkalmazható minden esetben. A jogértelmezés szerint abban az esetben sem következik a költségek áthárítása, ha a szolgáltató alanyi alapon, például fix összegű átalányt számláz és ezt hárítják tovább a bérlőre, mert akkor nem áll fenn a „közvetlenül az igénybevétellel arányos” feltétel.
Az ÁFA és a számlázási kapcsolódások
Az adóhatóság álláspontja szerint a számlázási szabályok és az Szja tv. 17. § (3a) között nincs közvetlen összefüggés; ezért nem lehet azt kijelenteni, hogy minden áthárított tétel kötelezően számlázandó. Ugyanakkor ha a bérbeadó a bérleti díjon felül igénybe vett szolgáltatások költségét áthárítja a bérlőre, akkor ezeknek a tételeknek számlázási kötelezettsége van, mert a jogi álláspont szerint az igénybevétellel arányos áthárítás situációja lehetővé teszi ezen összeg számlázását.
Ha a közös költség vagy felújítási alap is érintett
A közös költség vagy felújítási alapba fizetendő összegek esetében az Szja tv. 17. § (3a) bekezdése nem irányadó. Ez azt jelenti, hogy minden olyan tétel, amelynél a bérbeadó nem az általa igénybe vett szolgáltatás költségét hárítja át, nem tekinthető a 17. § (3a) szerinti visszamenőleges áthárításnak, és így nem szükséges rá a 17. § (3a) alkalmazása. Ugyanakkor a közös költség elszámolhatósága a bérleti díjra való áthárítás szempontjából védhető lehet, ha az adóhatóság szerint nem kerül a 17. § (3a) hatálya alá.
A társasházak és közös költségek kérdéskörében a jogi értelmezés szerint a társasházi közös költség áthárítása nem tartozik automatikusan a 17. § (3a) hatálya alá, de ettől függetlenül tételes megítélés szükséges a konkrét szerződéses feltételek és a közvetítő szolgáltatások függvényében.
Számlázási és fizetési gyakorlat a bérbeadásban
Az adózói gyakorlat szerint a bérbeadó adószámmal rendelkező magánszemélyként köteles lehet a számlákat kiállítani a bérlő felé. A számlázási kötelezettség szempontjából nem releváns, hogy az adott összeg a Szja tv. szerint bevételként figyelembe vehető-e, mert a számlázás kötelezettsége fennállhat.
Az adóhatóság álláspontja szerint az igénybevétellel arányos átterhelés akkor valósul meg, ha a bérbeadó ugyanazt az összeget terheli át a bérlőre, mint amelyet a szolgáltató a részére kiállított számlában feltüntet. Ez a kifejezés a számlázási módokra vonatkozik, és nem zárja ki, hogy a felek peres úton egyeztetik a díjak mértékét és a fizetési határidőket.
Fontos megjegyezni, hogy a bérbeadó akkor is számláztatja a költségeket, ha a 17. § (3a) szabályai nem alkalmazhatók egyes tételekre (például közösségi költségek vagy felújítási alap). Ekkor azonban a számlázás indokolt lehet a reáli szemlélet alapján, és a bérlő részéről kifizetendő összeg a bérleti díj részeként fogadható el.
Gyakorlati útmutató példákkal
- Ha a bérleti díj fix összegű, amely magában foglalja a rezsiköltségeket is, az Szja tv. 17. § (3a) szabályai nem feltétlenül alkalmazhatók minden esetben. Ebben az esetben a közüzemi díjak ténylegesen felmerült költségei szerint történő áthárítás lehet releváns, de a 17. § (3a) hatálya ebben a körben sem kizárt.
- Ha a bérbeadó a közüzemi díjakat pontosan számlázza a bérlő felé, és a díjak 2018-ban merültek fel, de 2019-ben kerülnek áthárításra, akkor az Szja tv. 17. § (3a) bekezdése értelmezhető úgy, hogy ilyen esetekben a visszamenőleges elszámolás lehetséges lehet, amennyiben megfelel a feltételeknek.
- Ha a bérleti díj tartalmazza a szolgáltatások költségét is, és nincs arányos terhelés, a 17. § (3a) alkalmazása nehézkes lehet, és az adóhatóság szerint ilyen esetben a költségek nem minősülnek visszamenőleges áthárításnak.
- Közös költségek és a társasházi költségek áthárítása esetén az Szja tv. 17. § (3a) nem releváns, és a megállapodás szerint történő felemelés vagy visszaemelés bírósági úton kerülhet rendezésre, figyelembe véve a piaci viszonyokat és az inflációt.
- Amennyiben a bérbeadó és a bérlő megállapodásában szerepel az inflációs hozzáigazítás, az önkormányzatokra vonatkozó egyoldalú emelés lehetőségeit a bírósági eljárásban is értékelik, és a bérlő részéről a részletekben történő kifizetés gyakran engedélyezett lehet.
Gyakori aggályok és jogi megoldások
- Jogtalan vagy jogellenes magatartás esetén a bérlő jogi védelemhez folyamodhat, például birtokvédelmet kérhet vagy személyiségi jogai megsértése miatt pert indíthat.
- Bérbeadó visszamenőleges emelése esetén a bérlő számára lehetőség van részletfizetésre, és a bíróság általában engedélyezi a törlesztést a tartozás rendezésére.
- A szerződés módosítása egyoldalúan csak írásban érvényes, és általában nem jogosítja fel az önkormányzatot vagy a vagyonkezelőt arra, hogy az új díjat számlázza.
- Ha az inflációs hozzigazítás egyértelműen a szerződésben rögzített, akkor a bérbeadó jogosult lehet az emelt díjat követelni, és ezt a peres eljárás során igazolni kell a piac viszonyai alapján.
Infografika és vizuális segédanyagok

Rövid összehasonlítás a kulcsfogalmakról
- Szja tv. 17. § (3a) bekezdése: szabályozza az önálló tevékenységből származó bevétel megállapítását és az ebből adódó áthárításokat; alkalmazhat bizonyos esetekben a költségek visszamenőleges áthárítására.
- Közüzemi díjak és egyéb költségek áthárítása: részletekben történő elszámolás és számlázás kérdése; a viszony a szerződéses feltételek és a jogszabályok függvénye.
- Közös költség és felújítási alap: Szja 17. § (3a) nem minden esetben releváns; az adóhatóság és bíróság külön vizsgálat alá esik.
tags: #berleti #dij #visszamenoleges #szamlazasa
