Tulajdoni lap illeték törvény – részletes útmutató a földhivatali eljárásokhoz és díjakhoz
A települések ingatlan-nyilvántartásának kereteit, a jogok és tények bejegyzésének rendjét, valamint a ranghely eljárási szabályait az ingatlan-nyilvántartási törvény (Inytv.) és kapcsolódó rendeletek határozzák meg. Ebben a cikkben a crowndrafthoz és a konkrét jogszabályokhoz kapcsolódó kulcsfontosságú pontokat foglaljuk össze, különös tekintettel a tulajdoni lap, bejegyzések és az illetékek viszonyára, valamint a díjtételekre vonatkozó információkra.
Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei és a tulajdoni lap szerkezete
Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és tényeket, továbbá azok jogosultjait a tulajdoni lapra kell bejegyezni. A településen fekvő összes ingatlant az egyértelmű azonosíthatóság érdekében számozni kell (helyrajzi szám). A tulajdoni lap több részből áll: az I. rész az ingatlan adatait, a II. rész az ingatlanhoz kapcsolódó tényeket, a III. rész a bejegyzések és feljegyzések tárgyát képezi, beleértve az érkezési időket és az iktatási számokat.
Egyes ingatlanok sajátos nyilvántartási szempontjaira figyelemmel a tulajdoni lapot egymással összetartozó tulajdoni törzslapként és tulajdoni különlapként is vezethetik. A nyilvántartás nyilvános: bárki megismerheti a benne szereplő adatokat. A bejegyzések tartalmazzák a beadványok érkezési idejét, iktatószámát, a bejegyeztetni kívánt jogot vagy tényt, valamint azok jogosultjait. Ha a jogosult a bejegyzés időpontjában kiskorú vagy gondnokság alatt áll, ezt is fel kell tüntetni.
Jogok és tények bejegyzése, ranghely és eljárási alapelvek
Jogok és tények bejegyzése kizárólag kérelemre, bírósági elrendelésre vagy hatósági felhívásra hivatalból folytatható, ha a törvény másként nem rendelkezik. A ranghely kezdetét azonos időpontban érkezett beadványokra a bejáró iktatásának időpontja adja meg. A ranghely változtatásához az érintettek közokiratra, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba foglalt hozzájárulása szükséges, amelyben a jogok névaláírásának valódiságát bíró vagy közjegyző tanúsítja. A bejegyzések ranghelye minden érdekelt hozzájárulásával változtatható meg; a ranghely megváltoztatásáról az ingatlan-nyilvántartási hatóság határozattal dönt.
Az ingatlan adatainak és a hozzá kapcsolódó jogok bejegyzése a tulajdonjog bejegyzésének hatályát is meghatározza. A ranghely és a rangsor megváltoztatása akkor lehetséges, ha az érintettek közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy olyan magánokiratban adják meg hozzájárulásukat, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát bíró vagy közjegyző tanúsítja.
Az eljárási keretek és a bejegyzési rend
- A bejegyzési eljárás jogok és tények bejegyzésére irányuló eljárás - ha e törvény másként nem rendelkezik - kizárólag kérelemre, bírósági elrendelésre vagy hatósági felhívásra hivatalból folytatható.
- A ranghely kezdetének meghatározása az azonos időpontban érkezett beadványok esetén az iktatási időpont alapján történik; a ranghely módosítása csak minden érintett hozzájárulásával és közokiratba, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba foglalt hozzájárulással érvényes.
- A beadványok rangsora megváltoztatható, ha minden érdekelt fél egyetért; a rangsor megváltoztatásáról az ingatlan-nyilvántartási hatóság határozattal dönt.
Az ingatlan-nyilvántartási hatóság feladatai és a bejegyzések kezdete
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a jogok és tények bejegyzése kizárólag a jogszabályban meghatározott feltételek szerint történhet. A bejegyzés hatályát a bejegyzési kérelem, a bírósági elrendelés vagy a hatósági felhívás időpontja alapján kell meghatározni, mindaddig, amíg az ingatlanügyi hatóság döntést nem hoz a bejegyzésről. A kérelem visszavonható vagy módosítható a bejegyzéssel közvetlenül érintett személyek közös nyilatkozatával az időpontig, amely a bejegyzés hatályát kezdeményezi.
Az eljárások között különösen fontos az elektronikus igazgatási szolgáltatások díjainak és az ingatlan-nyilvántartási díjaknak a megfelelő megfizetése. 2025-ös díjak alapján az általános bejegyzési díj 10 600 Ft/ingatlan, jelzálog bejegyzése és módosítása 20 000 Ft/ingatlan, társasház-alapítás bejegyzése 10 600 Ft/albetét (de legfeljebb 160 000 Ft). Egyes soron kívüli eljárások díja is szerepel, és az aktuális díjcsomag tartalmazza a változó becsült költségeket is.
Soron kívüli eljárások és részletes díjszabás
2024 júliusától több díjtétel változott az 1/2024. (I. 30.) KTM rendelet alapján. A soron kívüli eljárások díja például 16 000 Ft, ha 5 vagy kevesebb ingatlan érintett, 80 000 Ft 6-15 ingatlan esetén, illetve 8 000 Ft/ingatlan a hatodik és azon felüli ingatlanok után. A társasház-alapítás bejegyzésének díja szintén 10 600 Ft/érintett albetét, max 160 000 Ft. A hiteles tulajdoni lapért 4 800 Ft, papíralapú hiteles másolatért pedig 10 000 Ft fizetendő. A változási vázrajz vizsgálatának díja 10 600 Ft maradt, az új vagy megszűnt vagy változott építményenként pedig 2 000 Ft jár.

Az egyes földrészleteket érintő közös jogbejegyzések vagy tényfeljegyzések esetén a változási vázrajz vizsgálati díja első földrészlet után 1 500 Ft, minden további földrészlet után 500 Ft igazgatási szolgáltatási díjat jelent. A közigazgatási és földhivatali díjak egységesítése céljából 2024. október 1-től egyesített telekalakítási eljárások indítása már nem lehetséges. A díjak aránya és módosításai a jogszabályi változások következtében 2026-ban stabilak maradtak.
Elektronikus szolgáltatások és díjfizetés
Az elektronikus adatszolgáltatás díja a tulajdoni lapok online kiadásáért fizetett díjat jelenti. A díjat a földhivatal saját bevételeként kell számolni. A díjak megfizetése történhet átutalással is, amelynek során a megnevezett kincstári tranzakciós kódot és az ingatlan helyrajzi számát fel kell tüntetni. Bizonyos ügyekben díjmentesség áll fenn, például állami szervek vagy egyes közösségi és közigazgatási feladatokat ellátó szervek részére, illetve lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó eljárások esetén a díjmentesség szabályai speciálisak.
A díjmentesség feltételeiről és a díjak részletes feltételeiről a jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni; a díjmentesség megszüntetése esetén a díjat a jogszerűen megérkezett igénybevétel napján kell rendezni. A számítás és a díjkalkuláció a jogszabályokban rögzített elvek szerint történik, és minden érdekeltet érinthet.
Különleges esetek és külföldi okiratok
Külföldön kiállított magánokirat esetén a hitelesítési és záradékolási követelmények összetettek lehetnek, és szükség lehet diplomáciai hitelesítésre vagy Apostille záradékra, illetve a külképviseleti hatóság által történő felülhitelesítésre. Az ilyen okiratok felhasználhatóságáról és a bejegyzések hatályosításáról az igazságügyi miniszter állásfoglalása alapján döntenek. A külföldön kiállított közokirat használatára vonatkozó szabályok szigorúak, és szükség van a megfelelő hitelesítések meglétére.
Gyakorlati példák és tanácsok
- Ha több földrészletet érintő jog bejegyzésre van szükség, készítsen elő részletes változási vázrajzot és győződjön meg róla, hogy az első földrészlet után minden további részletet figyelembe vesznek az eljárásban.
- Az eljárást megelőzően győződjön meg arról, hogy a beadvány és mellékletei teljesek és hiánytalanok, mivel a hiánypótlás késedelmet okozhat és az eljárás elhúzódhat.
- A díjak folyamatában legyen tisztában azzal, hogy soron kívüli eljárás esetén a díjfizetés kötelezettsége a kérelmet előterjesztő felcímzett félre hárul, kivéve ha a bejegyzés más jogi eljárás részeként zajlik.
Összegzés és következő lépések
A tulajdoni lap és az ingatlan-nyilvántartási eljárások alapelvei, a ranghely és a bejegyzési folyamat összetett rendszert alkotnak. A díjak és az igazgatási szolgáltatási díjak folyamatosan változhatnak a jogszabályi környezet függvényében, ezért érdemes közvetlenül az aktuális rendeletekben és hatósági tájékoztatókban tájékozódni. A sikeres bejegyzés érdekében fontos a teljes és pontos okiratok benyújtása, a megfelelő alakiság és a határidők betartása, valamint a díjak tudatos kalkulációja.
tags: #tulajdoni #lap #illeteke #torveny
