Vasbeton pillérek építése: típusok, tervezés és kivitelezés

A vasbeton pillérek alapanyag a beton és az acél. A szerkezet jellemzőit minden esetben statikai tervezés során állapítják meg. A vasbeton pillérek a készítés technológiája alapján helyszínen készülők (monolit) vagy előregyártottak lehetnek. A pillérek teherbírását az alapanyagok (kövek, tégla, habarcs vagy acél) szilárdsága és a keresztmetszeti méretek határozzák meg. Ha a teherbírás a felsorolt tényezők változtatásával tovább már nem növelhető, akkor kedvezőbb az acélbetétek pillérekbe építése. Az igénybevételtől függően az acélbetétek helyzete keresztirányú vagy hosszirányú lehet.

Pillérek anyag szerint

A pilléreket két szempont szerint csoportosíthatjuk: a készítés technológiája és az alkalmazott anyagok alapján.

  • A készítés technológiája szerint lehetnek:
    1. helyszínen készített monolit szerkezetű pillérek
    2. előregyártott üzemben készülő pillérek
  • Az anyaguk szerint lehetnek:
    1. égetett agyag anyagú pillérek (tégla)
    2. kőanyagú pillérek
    3. vasbeton anyagú pillérek
    4. fa anyagú pillérek
    5. acél pillérek

Téglapillérek és kőpillérek

A kőből falazott pillérek a téglakötés szempontjából falvégekkel határolt rövid falszakaszok. A kötéshez háromnegyed téglák szükségesek, ami sok hulladékkal jár; nyers téglafelülethez ezért idomtéglát használnak. A pillérek teherbírását az alapanyagok (tégla, habarcs) szilárdsága és a keresztmetszeti méretek határozzák meg. A kőpilléreket ma már csak esztétikai jellegű, nem teherhordó szerkezeteknél alkalmazzuk (kerítéspillér vagy díszítésként használt pillérelem).

Helyzete a téglapilléreknek és a vasbeton visszatérő szerepének

A téglából (vagy kőből) falazott pillérek a téglakötés szempontjából falvégekkel határolt rövid falszakaszok. A kötéshez háromnegyed téglák szükségesek, ami sok hulladékkal jár; nyers téglafelülethez ezért idomtéglát használnak. Ha a teherbírás a felsorolt tényezők változtatásával tovább már nem növelhető, akkor kedvezőbb az acélbetétek pillérekbe építése. Az igénybevételtől függően az acélbetétek helyzete keresztirányú vagy hosszirányú lehet.

Alapok és talajra helyezés

Pontszerű alapokat kell készíteni az épületek pillérei és oszlopai alá. A vázas épületek pilléreit a legtöbb esetben önállóan alapozzuk, és csak abban az esetben érdemes vasbeton anyagú gerendás-talplemezes alapot alkalmazni, illetőleg két oszlopot vagy egy egész oszlopsort közös alapra állítani, ha aránylag sűrű a pillérállás. A pontszerű alapok anyaga lehet: tégla, terméskő, beton vagy vasbeton.

Nagy terhelésű pillérek és oszlopok alatt célszerű és gazdaságos kör alaprajzú talpat készíteni, mert így kb. 20%-kal kisebb igénybevételek keletkeznek. Ebben az esetben a talplemez minden egyes pontján két egymásra merőleges síkban működő hajlító nyomaték lép fel. A kör sugarára merőleges síkban Mr jelű gyűrűnyomaték, a kör sugarába eső síkban pedig Ms jelű sugárirányé nyomaték. Az Mr gyűrűfeszültségeket, az Ms pedig sugárirányú feszültségeket okoz.

A vasbeton pillérek alapozása és talajdinamika vizsgálata

Szerkezeti alapozás és zsaluzás

Az alaptest vagy az átmeneti test felső lapját a pillér vagy oszlop bázisalapjánál kb. 5 cm-rel nagyobbra kell készíteni, hogy az oszlop zsalu­zata, a padkára kényelmesen felállítható legyen. Az alaptest zsaluzásának módját szemlélteti a gégemelleti ábra. Magyarországon készültek előregyártóit vasbeton szoliter alapok is. Ezek legtöbbször kelyhes pillércsatlakozásra alkalmasan vannak kiképezve. A nagyobb méretű ilyen alapok több darabból állnak. Befogott kapcsolat esetében az alaptestbe kengyelekkel összefogott és az alaptest felső síkja felé 40d távolságnyira túlnyúló, mindkét végükön kampózott vasbetéteket helyezünk.

Csuklós kapcsolat a vasbeton alaptest és pillér között

Előregyártott vasbeton pillérzsaluzó elemek

Magyarországon készültek előregyártóit vasbeton szoliter alapok is. Ezek legtöbbször kelyhes pillércsatlakozásra alkalmasak. A Leier beton pillérzsaluzó elemek kiválóan alkalmasak kerítéspillérek létesítésére, valamint teherhordó pillérek kialakítására. A zsaluzó elemek gyors beépíthetőséget biztosítanak, és homogén natúr beton felületet adnak. A zsaluzó elemek lehetővé teszik az oszlopok formázását, és a belső teherhordó magot helyszíni vasbeton készíti.

Leier típusú pillérzsaluzó elemek a kerítésépítésben

Oszlopok és zsalukő

Az oszlopzsalukő ma már nemcsak négyzetes, hanem hengeres kialakításban is kapható, ezáltal látványos, klasszikus tartóelemek is kivitelezhetők kültéren és beltéren egyaránt. Ha oszlopzsalukővel dolgozunk, fontos az alapozás és a vasalás. Az acélszálak nélkül a szerkezet instabil lenne; a vasalás stabil kötést biztosít az alap és az oszlop között. Különösen kerítéskapuk esetében szükségesek a vasalások és pántok, amelyek folyamatos húzóhatást gyakorolnak az oszlopokra.

Betonoszlop építési folyamat | Hagyományos fa zsaluzat

Környezeti és praktikus megfontolások

A padlás és a földre kerülő oszlopoknál az alapozás alapelvei: az alap legyen legalább 80 cm mély, érje el a fagyhatárt. A vízszigetelés elengedhetetlen előfeltétele az oszlopzsalukő alatti föld és nedvesség elleni védelem érdekében. A vasalás és a megfelelő keresztező kapcsolatok biztosítják a hosszú élettartamot és a biztonságot.

Felkeltettük érdeklődését? A földszint feletti monolit födémet a külső Isoteq és belső zsalukő tartófalakon kívül még két monolit pillér is tartja. Ezek mérete 30x30 cm, amit tekintve nem építhető pillérzsaluzó elemekből (mivel a magméret kisebb, mint a falak). Marad tehát a zsaluzott pillér. Szerencsére a neten találtunk egy céget, akik műanyagból készült pillérzsalu elemeket adnak bérbe. A munka jelenlegi állása: az első pillér elkészült, hétfőn jön a második.

tags: #beton #piller #epitese

Népszerű bejegyzések: