A Polgári Peres Eljárások Lényeges Szabályai Magyarországon
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény megteremtette az alapját egy olyan szabályozásnak, amely a magyar perjogi hagyományokra és az európai jogfejlődés vívmányaira épít. Ez a törvény a felek felelős pervitelén és a bíróság aktív pervezetésén alapul, biztosítva a koncentrált per feltételeit. Célja a polgárok szolgálata, a közjó és a józan ész szerinti jogalkalmazás, valamint a magánjogi jogviták tisztességes rendezése és az anyagi jogok hatékony érvényre juttatása.
Az Országgyűlés a magyar perjogi hagyományokra és az európai jogfejlődés vívmányaira építő, a felek felelős pervitelén és a bíróság aktív pervezetésén alapuló, a koncentrált per feltételeit biztosító szabályozás megteremtése céljából, a polgárok szolgálatát biztosító, a közjónak és a józan észnek megfelelő jogalkalmazás eszméjétől vezérelve, a magánjogi jogviták tisztességes eljárás elvén nyugvó rendezése és az anyagi jogok hatékony érvényre juttatása érdekében alkotta meg ezt a törvényt.
A Polgári Per Főbb Jellemzői és Szabályai
A Per Indítása és Alapelvei
Bence nagy bajban van, mert kölcsönadta egy ismerősének a motorját, és nem kapta vissza. Már mindent megpróbált, de hiába. Mivel Bence nem akar jogi képviselőt, személyesen fog eljárni a perben. Ezt megteheti, hiszen járásbíróság tárgyalhatja az ügyét. Az eljárás keresetlevéllel indul. Benyújthatja elektronikusan, vagy bedobhatja a bíróságon lévő gyűjtőládába. Hogy melyik bíróság illetékes, az elsősorban attól függ, hol lakik az alperes.
A keresetlevél beadásakor Bencének meg kell fizetnie az eljárás illetékét. Ha Bence személyesen nem tud elmenni a bíróságra, felesége is intézheti az ügyét. A bíróság megvizsgálja, hogy a keresetlevél megfelel-e a jogszabályoknak és szükség esetén hiánypótlást kér. Bence felsorolja és csatolja a bizonyítékait is. A szerződés melléklete idegen nyelvű, ezért magyar nyelvű fordítást is hozott. Bencének azt is meg kell jelölnie, hogy milyen döntést szeretne a bíróságtól.
A bírósági perek egyik legfontosabb része a bizonyítási eljárás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a peres eljárások nem is lehetnek sikeresek a felek álláspontjának megalapozott bizonyítása nélkül. A jogviták vonatkozásában tehát általánosan elmondható, hogy kulcsfontosságú a bizonyítékok kellő időben történő rögzítése.
A bizonyítási eljárásban is érvényesülő perjogi alapelvek: a rendelkezési elv, a tárgyalási elv, a szóbeliség, a közvetlenség és a nyilvánosság elve. Ezek a polgári peres eljárás egészét átható princípiumok.
A Bizonyítás Lényege és Története
A polgári perbeli bizonyítás a leglényegesebb ismérveit tekintve napjainkra nem jutott sokkal messzebb római jogi előzményeinél, habár az európai jogtörténet folyamán számos vargabetűt írt le és vadhajtást növesztett. A tipikus bizonyítási eszközök már kétezer éve is a tanúk, az okiratok, a szemle és az eskü voltak, bizonyító erejük, mérlegelésük nem volt szabályokhoz kötött. A római per tisztán szóbeli volt, a bizonyítékokat az ítélő bíróság közvetlenül vizsgálta meg.
Ezzel szemben a germán jogok nem tették lehetővé a megengedett főbizonyítással szembeni ellenbizonyítást, így a bizonyító fél bizonyításának engedélyezése esetén a bizonyítás kockázatainak nem volt kitéve, annál inkább sem, mert a legfontosabb bizonyítási mód az eskü letétele volt. Ez a szemlélet a saját tényeit legjobban ismerő becsületes ember jelleméhez fűzött bizalomból eredt. A bizalom azonban nem járt automatikusan mindenkinek. A becsületességről való meggyőződéshez eskütársakra is szükség volt. Ők nem a vitás tényre vonatkozó tanúvallomást tettek, hanem azt bizonyították, hogy az eskütevő felet a hamis eskü tételére képtelennek tartják. A becsületességgel szembeni bizalom foka a peres fél társadalmi állásához mérten különbözött. A feudális jogban mind az eskütevők, mind az eskütársai hitelét rendi állásuk szabta meg, és ezért a kereset tárgyának értékéhez képest több vagy kevesebb eskütárs kellett az esküt tevő és az eskütárs társadalmi rangja szerint.
A kánoni perjog visszaszorította az irracionális bizonyítási módokat. Viszont egyfelől írásbelivé tette a pert, ezáltal az nemcsak rendkívüli módon elhúzódott, de az ítélőbíró(i tanács) részben vagy egészben el is szakadt a bizonyítástól. A nyilvánosság és a felek kizárásával (titokban) ügyhallgató vette fel a bizonyítást, aki lehetett az ítélőbírói tanács tagja, de lehetett más is, s a jegyzőkönyveket utóbb olvasták fel a bíróság előtt. Másfelől kötötté vált a bizonyítás. Előre meghatározott volt a bizonyítási eszközök alkalmazhatósága, megkívánt számaránya, súlya, értéke. Ezzel a bírói önkény érvényesülését igyekeztek korlátozni, miközben a bizonyítékok mérlegelése életidegenné vált.
A modern polgári per kialakulásának kezdetei a XVII-XVIII. századra nyúlnak vissza. A francia perjog már a XVII. század derekán visszatért a szóbeliséghez, majd a XVIII. század végén megszüntette a kötött bizonyítási rendszert. A XIX. század második felében a német perjog a bizonyítást a felek rendelkezési hatalma alá helyezte. A liberális perben szembenálló felek perbeli esélyegyenlőtlenségének ellensúlyozására a XIX. század végi osztrák polgári perrendtartás a bíró pozícióját megerősítette a bizonyítás kereteinek, irányának meghatározásában és foganatosításában. A szocialista perjogok ezt a bírói szerepkört a végletekig felerősítették, a felek perbeli szerepvállalását a háttérbe szorítva a bizonyítási eljárásban a hivatalbóliság elvét tették általánossá. A szocialista államberendezkedés európai megszüntetése óta a volt szocialista országok a korábbi liberális-szociális perjogi modellhez visszatérés útjait keresik, közöttük Magyarország is. Hazánkban ennek legújabb jogalkotási eredménye a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény.
A Bizonyítás Fogalma és Alkotóelemei
A bizonyítás fogalmi megközelítésének két útja ismeretes a polgári perjogtudományban: az egyik a bizonyítás általánosabb, logikai aspektusát, a másik a specifikusabb, eljárási szempontját emeli ki. A logikai irányzat a kifejezés jelentéstartalmából az állítás helyességének, valósághűségének a kimutatását ragadja meg, azt a mozzanatot, amikor a bíróság az elé tárt jelenbeli bizonyító tényekből a feltárandó múltbeli bizonyítandó tényekre következtet, és megállapítja a bizonyításra szoruló tényállítás tényszerűségét vagy annak hiányát. Ez az elmélet a bírót helyezi a bizonyítás centrumába.
A processzuális irányzat arra a tevékenységsorozatra koncentrál, amellyel a felek kívánják a bírót a bizonyító eszközeik előterjesztése útján meggyőzni a saját tényállításuk tényszerűségéről. Ennek az elméletnek a hívei a bírót nem a bizonyítás alanyának, hanem a címzettjének tekintik.
A definíció értelmezési kerete a polgári per. A polgári perek kisebb halmazt alkotnak, mint a polgári eljárások, melyek az előbbieket is magukba foglalják. A peren kívüli polgári eljárásokban (a nemperes eljárásokban) azonban a bizonyítás vagy erősen korlátozottan érvényesül, vagy sehogy. A polgári perek két jellegadó, szerkezetformáló jellemzője a szóbeliség és a kontradikció (a szembenálló felek kölcsönös meghallgatásának biztosítottsága).
A bizonyítás definícióban rejlő fő fogalmi elemei a következők: A bizonyítási cselekményeket végző bíróság és a peres felek (valamint ez utóbbiakkal egy tekintet alá eső más perbeli személyek) a bizonyítás alanyai. Bizonyításra azok a tényállítások (hivatalbóli bizonyítás esetén azok a törvényi tényállási elemek) szorulnak, amelyek valós voltának (megvalósulásának) bizonyítás nélküli megállapítását nem teszi lehetővé a törvény. Ezek a bizonyítás tárgyai. A bizonyítás tárgyairól a bíróság a bizonyítékok észlelése alapján szerez meggyőződést. A bizonyítékok olyan ténybeli információk, adatok (az ún. bizonyító tények), amelyekből közvetlenül (kivételesen közvetve) logikai következtetéseket lehet levonni a bizonyítás tárgyaira (az úgynevezett bizonyítandó „tények”-re) nézve. A bizonyítékok a bizonyítás eredményei (produktumai). A bizonyító tényeket a bizonyítási eszközök hordozzák. A bizonyítási eszközök „használatával”, alkalmazásával ismeri meg a bíróság a bizonyítékokat. A bizonyítási eszközök természetükhöz igazodóan különbözőképpen „használhatók”. Ezek a különböző használati formák, módszerek a bizonyítási módok.
A Bizonyítási Eljárás Szabályai és Szabadsága
A bíróság hatáskörének megállapításánál a per tárgyának az értékére a keresetlevél beadásának időpontja irányadó. A bíróság a hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe.
A bíróság a hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe. A nem természetes személyek elleni perekben az általános illetékességet a nem természetes személy székhelye mellett az a hely is megalapozza, ahol a jogvitában érintett ügyben eljáró, képviseletére hivatott szerv, illetve szervezeti egység a működését kifejti. Székhelynek - kétség esetén - az ügyintézés helyét kell tekinteni.
A bíróság illetékességének megállapításánál a keresetlevél beadásának időpontja irányadó. A bíróság az illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe.
A bíróság tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben az elnök tárgyaláson kívül megtehet minden intézkedést, és az ítélet kivételével meghozhat minden olyan határozatot, amelyet törvény a bíróság hatáskörébe utal.
A bírósági titkár jogosult továbbá bizonyítási eljárás megkeresett bíróságként történő lefolytatására.
A bíró a bíróság elnökének köteles - a kizárási ok megjelölésével - haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn.
A kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakaszában - az eljárást befejező határozat meghozataláig - van helye.
Ha a bíró a rá vonatkozó kizárási okot maga jelenti be, vagy a fél által bejelentett kizárási ok fennálltát elismeri, más bíró, illetve tanács kijelölése iránt a bíróság elnöke intézkedik.
Az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elintézéséig a perben nem járhat el. Minden más esetben az érintett bíró továbbra is eljárhat ugyan, de a 12. § a)-e) pontja szerinti kizárás esetén, a bejelentés elintézéséig az érdemi határozat hozatalában nem vehet részt.
A bíróság szabadon választ a bizonyításfelvétel különböző eljárási rendjei között. Ezek: a bizonyításfelvétel általános szabályai (Pp. 277-278. §), valamint a különös szabályai, közöttük az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás, a kiküldött bíró útján történő bizonyításfelvétel, valamint a megkeresett bíróság útján történő bizonyításfelvétel.
A bíróság szabadon határozza meg a bizonyítási cselekmények körét és sorrendjét. Ez a pervezetési szabadság kiterjed a már meghozott döntés megváltoztatására is.
A bíróság szabadon választja meg a bizonyítandó tény bizonyítására legalkalmasabb bizonyítási módokat.
A bizonyítási eszköz megválasztásának szabadságát korlátozza a jogsértő bizonyítási eszközök felhasználásának - kivételeket megengedő - általános tilalma.
A bíróság mérlegelési tevékenysége kiterjed a bizonyítás minden mozzanatára, jelen van az előzőekben említett bizonyítási szabadságok gyakorlásánál is, hiszen mérlegel a bíróság akkor, amikor állást foglal a felajánlott bizonyítási eszköz bizonyításra való alkalmasságáról és elrendeli a felkínált bizonyítás felvételét, vagy állást foglal a bizonyítási eszköz/bizonyíték felhasználásának megengedhetőségéről és befogadja, a per anyagává teszi a bizonyítékot.
Előzetes Bizonyítás és Közjegyzői Szerepe
A közjegyző az egyszerű és gyors jogérvényesítés elősegítése, valamint a bírósági eljárások megkönnyítése érdekében a bizonyítékok rögzítése céljából szakértőt rendelhet ki, vagy előzetes bizonyítást folytathat le. A közjegyző ügyfelei így álláspontjukat a közjegyzői eljárások keretében rögzített bizonyítékokkal támaszthatják alá, melyek a későbbi perben felhasználhatóak. A közjegyzői eljárások így elősegíthetik egy későbbi peres eljárás gyors és sikeres befejezését.
Kiemelten fontosak a közjegyzői eljárások akkor, ha egyes tényeket a későbbiekben már nem, vagy csak nagyon körülményesen lehetne igazolni. Előzetes bizonyítás önálló közjegyzői eljárásban történő lefolytatására akkor van lehetőség, ha valószínűnek mutatkozik, hogy a bizonyítás a polgári per folyamán, illetőleg annak későbbi szakában már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna, illetve valószínűsíthető, hogy a bizonyítás előzetes lefolytatása a per ésszerű időn belül történő lefolytatását, illetőleg befejezését elősegíti.
Előzetes bizonyításnak van helye akkor is, ha valamely dolog hiányaiért a felet szavatosság terheli, illetőleg ha a kérelmezőnek a bizonyíték beszerzéséhez - különösen jelentős tény vagy állapot megállapításához - jogi érdeke fűződik. Fontos kiemelni, hogy nincs helye előzetes bizonyításnak, ha az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás van folyamatban.
Az építőiparban gyakori a hibás vagy késedelmes teljesítés, illetve a szavatossági probléma, amely vitát, valamint - egyezség hiányában - gyakran hosszadalmas és költséges pereskedést jelent. A közjegyzők fontos szerepet játszhatnak abban, hogy egy építőipari vitában per nélkül egyezzenek meg a felek. Előzetes bizonyítás keretében a közjegyző elvégezheti mindazon bizonyítási eljárásokat, amelyeket a bíróság is, azaz tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat, okiratot tekinthet meg, vagy igazságügyi szakértőt rendelhet ki.
Az eljárás azért lehet fontos a kérelmezőnek, mert bizonyítékokat szerezhet be egy későbbi (peres) eljárás esetére, vagy éppen egy szükségtelen eljárást előzhet meg vele. Különösen olyan esetekben lehet jelentősége, ahol a bizonyítékok megsemmisülhetnek, megrongálódhatnak vagy eltűnhetnek. Mivel utólag nem mindig lehet megállapítani egy-egy probléma okát, ezért a felek gyakran már a kivitelezés ideje alatt próbálnak bizonyítékot szerezni a maguk álláspontjának alátámasztására.
A közjegyző ugyan nem dönt az adott jogvitákban, de azáltal, hogy előzetes bizonyítást rendel el, az így nyert bizonyítékot a kérelmező a bíróság előtt peres eljárásban felhasználhatja. Ezek egy bírósági eljárásban akár döntő jelentőségűek lehetnek, de meg is előzhetik a pereskedést, elérve egy méltányos megegyezést. (Valamint fontos megjegyezni, hogy közjegyzői előzetes bizonyítás esetén - ha az ügyben mégis per indul - a felperes jelentős illetékkedvezményben részesül.)
A Peres Eljárás Költségei és Kedvezmények
Az Illetéktörvény 2025. január 28-tól módosul, és változik az elsőfokú polgári peres eljárás illetékének a mértéke. A módosítás előtt az illeték mértéke egységesen a pertárgyérték 6 %-a volt, de legalább 15.000 Ft és legfeljebb 1.500.000 Ft. A módosítást követően 300.000 Ft-os pertárgyértékig egységesen 18.000 Ft illetéket kell fizetni. 300.000 Ft felett az illeték mértéke a pertárgyértéktől függő 8 sávban, eltérően van meghatározva. A fizetendő illeték egy fix összeg plusz az adott illetéksáv alsó értékhatárát meghaladó összeg meghatározott százaléka.
Bence kölcsönadta a motorját, de ismerőse nem adja neki vissza. Szeretné visszakapni, ezért pert indít. Az illetéket a per tárgyának értékéből kell kiszámolni, ez Bence esetében a motor értéke, azaz egymillió forint. A kereseti illeték az így megállapított pertárgyérték összegének figyelembevételével 18.000 forint, valamint a pertárgyérték 300.000 Ft-ot meghaladó részének (700.000 Ft) 4.5 %-a.
Aki rászorul, költségkedvezményt is kérhet, ez lehet költségmentesség, vagy költségfeljegyzési jog. Költségmentesség esetén nem kell az illetéket vagy a per egyéb költségét megfizetni. A per végén azonban a költségmentes fél is köteles megfizetni a pernyertes ellenérdekelt fél költségeit. Mentességet az kaphat, akinek nincs vagyona, havi nettó jövedelme pedig nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét. A bíróság e feltételek hiányában is adhat kivételesen költségmentességet, ha a fél létfenntartása veszélyeztetett. A költségmentességet nyomtatványon lehet igényelni, mely a bíróság honlapjáról is letölthető.
Költségfeljegyzési jog esetén nem kell előre megfizetni a költségeket.
Digitális Megoldások a Bírósági Ügyintézésben
Bencének peres ügye van, a bírósági ügyintézését pedig több digitális újítás könnyíti meg. Először a pertartam kalkulátor segít neki abban, hogy megtudja, egy adott bíróságon várhatóan mennyi idő alatt születhet döntés az ügyében. Bence akár kényelmesen, a számítógépéről is folytathatja az ügyintézést. A beadványait elektronikus űrlapon az Ügyfélkapun keresztül nyújthatja be.
Bence a felvetődő költségeket is rendezheti elektronikusan. Ehhez a Bírósági Fizetési Portált kell felkeresnie, ahol bankkártyával is fizethet. Bence kényelmét az E-akta is garantálja. Ez a papír alapú akta modern változata, amellyel Bence bárhol és bármikor online nézhet bele az ügye irataiba. Így nem kell szabadnapot kivennie és a bíróságra utaznia azért, hogy megtekintse a dokumentumokat.
Ha Bence pere során tanúkat hallgatnak meg, akkor erre is létezik gyors megoldás. A tanúknak nem kell személyesen megjelenniük a bíróságon, hanem távmeghallgatással egy másik városból, vagy akár külföldről is meghallgathatók. Ezzel Bence is spórolhat, mivel a tanúnak így kisebb lesz a költsége, amit Bence előlegez meg.
Bence bírósághoz szeretne fordulni. A nyomtatvány kitöltéséhez segítségre lenne szüksége, ezért felkeresik a bírósági ügyfélsegítőt. Ügyfélsegítő minden járásbíróságon működik. Amennyiben a bírósággal elektronikusan tartja a kapcsolatot, az illetéket elektronikus úton is megfizetheti, a Bírósági Fizetési Portálon keresztül, ahol kártyával, vagy átutalással is fizethet. Az ügyfélsegítő jogi tanácsot nem ad.
Bence egy folyamatban lévő ügyben is érintett. Információra van szüksége, és az iratokba is betekintene. Ezt az ügyfélközpontban, vagy a kezelőirodában teheti meg. Az ügyfélközpontban komplex szolgáltatást vehet igénybe. A bírósági szervezet ügyfélközpont-hálózata folyamatosan bővül. Az ügyfeleknek nagy könnyebbséget jelent, hogy bármelyik ügyfélközpontot felkereshetik majd, és nem csak arra a bíróságra mehetnek, ahol az őket érintő eljárás zajlik.
A Polgári Peres Eljárásokban Érvényesülő Illeték Mértéke
2025. január 28. napi hatállyal jelentősen módosult a peres eljárásokban érvényesülő illeték mértéke. A peres eljárások illetékének alapja a pertárgy értéke, mértéke pedig január 27. napjáig egységesen 6% volt (de legalább 15.000 Ft, legfeljebb 1.500.000 Ft).
Mindezek fényében a mediáció mint alternatív vitarendezési mód, különösen vonzó lehetőséget kínál. A mediáció gyorsabb, költséghatékonyabb és rugalmasabb megoldást jelent, amely lehetőséget biztosít a felek számára, hogy a bírósági eljárásokkal ellentétben közvetlenül, barátságos és bizalmas környezetben rendezzék a nézeteltéréseiket. Kiemelendő, hogy továbbra is illetékkedvezményben részesülnek a felek, ha a peres eljárást megelőzően közvetítői eljárásban vesznek részt: ebben az esetben főszabály szerint az eljárás illetékének a közvetítő általános forgalmi adóval növelt díjával (de legfeljebb 50 000 forinttal) csökkentett összegét, de legalább az egyébként fizetendő illeték 50%-át kell megfizetni.
| Pertárgyérték | Illeték mértéke |
|---|---|
| 300.000 Ft-ig | 18.000 Ft |
| 300.000 Ft felett | Fix összeg + a 300.000 Ft-ot meghaladó rész 4.5%-a |
Illetékfizetés esetén annak a bíróságnak a készpénz-átutalási megbízását („sárga csekkjét”) kell használni, amely előtt az eljárási illeték lerovása szükséges. Aki rászorul, költségkedvezményt is kérhet, ez lehet költségmentesség, vagy költségfeljegyzési jog.
tags: #birosagi #perben #volt #elozetes #bizonyitas #illetek