Magyarország UNESCO Világörökségi Helyszínei és a Kezelési Terv Fontossága
A világörökségi helyszínek az emberiség kiemelkedő kulturális és természeti értékeit képviselik, melyeket az UNESCO az egész emberiség közös kincsének tekint. Magyarország büszkesége nyolc ilyen helyszín, melyek gazdag történelmét, egyedi tájait és épített örökségét hivatottak megőrizni a jövő nemzedékek számára. A 2024-es adatok szerint 168 ország 1223 helyszíne szerepel az UNESCO világörökségi listáján, ebből 952 kulturális, 231 természeti és 40 vegyes kategóriába tartozik. 56 helyszín veszélyeztetett, míg 49 több országhoz is kapcsolódik. Az élen Olaszország áll 60 helyszínnel, szorosan követi Kína 59-cel.
A Világörökségi Kezelési Terv Létrejöttének Okai és Céljai
Az UNESCO Világörökség Egyezmény 1972-ben jött létre, hogy védelmezze a kiemelkedő jelentőségű természeti és kulturális értékeket. Magyarország 1985-ben csatlakozott a nemzetközi szerződéshez. A világörökségi helyszínek kezelésének fontosságát felismerve, a magyar jogalkotás is kiemelt figyelmet fordít erre. A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (Vötv.) szabályozza a világörökségi kezelési terv elkészítését, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációt és a világörökségi várományos helyszínekkel kapcsolatos teendőket.
A kezelési terv elkészítésének célja a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékének megőrzése és fenntartható kezelése. Ez magában foglalja a megalapozó dokumentáció elkészítését, amely a helyszín természeti, kulturális és társadalmi jellemzőit, valamint a potenciális veszélyeztető tényezőket vizsgálja. A miniszter gondoskodik a kezelési terv elkészítéséről, szükség esetén a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, különösen akkor, ha a világörökségi terület országos jelentőségű védett természeti területet vagy Natura 2000 területet érint.
Ha a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti jellegű, és az érintett terület országos jelentőségű védett természeti terület, a kezelési terv dokumentációját a természetvédelmi kezelési tervek készítésére vonatkozó szabályok szerint kell előkészíteni.
A Kezelési Terv Készítésének Folyamata és Szakmai Elvárások
A kezelési terv készítésére jogi személlyel köthető vállalkozási szerződés. A szerződés feltétele, hogy a készítésben részt vevő tagok legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezzenek és megfelelő szakképzettséggel bírjanak. Ide tartozik többek között okleveles építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, tájépítészmérnök, kulturális örökség-menedzser, természetvédelmi mérnök vagy geográfus szakképzettség.
A kezelési terv készítője köteles bevonni az adott világörökségi terület jellegétől és a kezelés ágazataitól függően releváns szakértőket, mint például művészettörténészeket, restaurátorokat, történészeket, régészeket, néprajzkutatókat, közgazdászokat, valamint a helyi önkormányzatokat, nemzeti park igazgatóságokat és a világörökségi gondnokságot.
A kezelési terv tervezetéről széleskörű társadalmi egyeztetést kell folytatni helyi fórumok útján, 20 napos egyeztetési határidővel. Az összeférhetetlenség szabályai itt is érvényesek, így azok a személyek vagy szervezetek, amelyek részt vettek az elkészítésben, nem vehetnek részt az elbírálásban.
A kezelési terv elkészítésének határideje a szerződéskötéstől számított 110 nap, budapesti vagy több települést érintő helyszínek esetében 200 nap. A megalapozó dokumentációról a világörökségi testület 30 napon belül nyilvánít véleményt, ezt követően a kezelési terv készítője 30 napon belül módosítja a dokumentációt.
A kezelési terv tervezetét a miniszter közzéteszi a minisztérium honlapján, és elektronikus úton értesíti az érintett szerveket és személyeket. A véleményezési határidő 20 nap, ezt követően szükség esetén egyeztetésre kerül sor.
A miniszter a kezelési terv tervezetéről kikéri a világörökségi testület véleményét, majd a Kormány elé terjeszti elfogadásra. A világörökségi gondnokság a kezelési tervben foglaltak végrehajtása érdekében éves cselekvési programot, úgynevezett kezelési kézikönyvet készít, melyet évente a miniszternek kell jóváhagyásra megküldeni.
Magyarország Nyolc UNESCO Világörökségi Helyszíne
Magyarországon jelenleg nyolc UNESCO világörökségi helyszín található, melyek között egy természeti és hét kulturális emlék szerepel:
- Hollókő Ófalu és táji környezete: Az egyutcás falu megőrizte középkori jellegét, bemutatva egy hagyományos közép-európai falu életét a 20. századi agrárforradalom előtt.
- Budapest Duna-parti látképe a Budai Várnegyeddel: A világörökségi helyszín magában foglalja a Várnegyedet, a Duna két partját és az Andrássy utat, bemutatva a város építészeti és történelmi rétegeit.
- Az Andrássy út: Budapest egyik legimpozánsabb sugárútja, amely az Operaházzal, múzeumokkal és a Hősök terével együtt alkotja a világörökségi értéket.
- Pannonhalmi Bencés Főapátság: Az ezeréves múltra visszatekintő apátság a kereszténység egyik legfontosabb magyarországi központja volt, épületegyüttese különböző építészeti stílusokat ötvöz.
- Hortobágyi Nemzeti Park: Európa legnagyobb egybefüggő természetes füves térsége, amely a hagyományos állattartást és legeltetést, valamint ősi magyar állatfajtákat mutat be.
- Pécsi Ókeresztény Sírkamrák: A 4. századi ókeresztény közösség temetője a mai Pécs belvárosában található, bemutatva a korabeli temetkezési szokásokat és művészetet.
- Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj: A híres tokaji borvidék szőlősök, gazdaságok és pincék rendszerével illusztrálja a bor készítésének folyamatát, és a térség egyedi kultúráját.
- Fertő-táj (Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj): Magyarország és Ausztria közös világörökségi helyszíne, amely a tó természeti értékeit, valamint a környező települések és az Esterházy-kastély kulturális örökségét öleli fel.
A világörökségi listára való felkerüléshez legalább egynek a 10 kritérium közül teljesülnie kell. A portálon megtalálható, hogy az adott helyszín esetében mely kritériumok teljesülnek, így például a Hortobágyi Nemzeti Park a IV. és V. kritériumot is teljesíti.
A Világörökségi Helyszínekhez Kapcsolódó Jogszabályok és Elővásárlási Jog
A világörökségi helyszínen található ingatlanok tekintetében 2017. december 28-át követően a magyar államot elővásárlási jog illeti meg, bizonyos kivételekkel. Ez a rendelkezés a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvénybe (Vötv.) került bele. Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó részletes eljárási szabályokat a 455/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet tartalmazza.
Az ingatlant értékesíteni kívánó személynek az elővásárlási jog gyakorlására felhívó nyilatkozatot az illetékes kormányhivatalhoz kell postáznia. A miniszter az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatot a megkeresés érkeztetését követő nyolc napon belül teszi meg. Ha a miniszter nem nyilatkozik, azt az elővásárlási jog gyakorlásáról való lemondásnak kell tekinteni.
Különböző jogcímekre alapított elővásárlási jogok esetén először a világörökségi területet érintő elővásárlási jogról kell nyilatkozni. Ha ugyanazon ingatlan tekintetében a kulturális vagy természetvédelmi törvény alapján is fennáll az államot megillető elővásárlási jog, akkor csak a Vötv. szerinti megkeresést kell lefolytatni.
Várományos Helyszínek és Szellemi Kulturális Örökség
Magyarországon számos helyszín található a várományosi listán, amelyek esélyesek a világörökségi cím elnyerésére. Ezek között szerepel a Tájházhálózat, Esztergom középkori erődítménye, a Visegrádi királyi székhely, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok, az Erődrendszer a Duna és a Vág összefolyásánál, valamint a Szlovákiával közösen az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai.
Természeti kategóriában az Ipolytarnóci ősélőhely és a Hévíztől Tihanyig terjedő táj esélyes a jövőben az UNESCO védelemre.
A szellemi és kulturális örökségek körébe tartoznak a nem tárgyiasult, védelemre szoruló örökségelemek. A magyar elemek a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény listáján a következők: a mohácsi busójárás, a matyó népművészet, a kékfestés, a magyar vonós zenekari hagyomány, a lipicai lótenyésztés, a csárdás tánc és a kézműves üvegkészítés hagyománya.
UNESCO Világörökségi helyszínek, amelyek lenyűgözőek lesznek | A világ csodái
A világörökségi helyszínek bemutatása egy új webportálon is elérhető, melyet az Építési és Beruházási Minisztérium megbízásából a Lechner Tudásközpont fejlesztett. A honlap minden egyes helyszínről szöveges ismertetőt, térképet, valamint gazdag fotóanyagot közöl, emellett megtalálhatóak a kiemelkedő egyetemes értékek leírásai és a helyszínekre vonatkozó felterjesztési dokumentációk, UNESCO döntések és hazai jogszabályok.
tags: #vilagorokseg #helyrajzi #szamok