Fürst Sándor Autóbuszgarázs története és mai szerepe a BKV-nál

A téma a budapesti autóbuszforgalom egyik korai fejlesztési állomásához, a Hamzsabégi úti autóbuszgarázshoz kapcsolódik, amelynek építését és üzemeltetését mélyrehatóan összefoglaltuk a következőkből.

Kezdetek és elgondolások

Az autóbuszközlekedés fejlesztésének koncepciója már az 1920-as évek közepén megfogalmazódott Budapesten, amely szerint mind a pesti, mind a budai oldalon 50-50 jármű tárolására alkalmas forgalmi telep létesítését tartották szükségesnek. A budai oldalon az Alkotás és a Hantos utca sarkán jelöltek ki területeket. A külföldi tapasztalatok alapján nagyobb, 120-140 autóbuszt befogadó telepek bizonyultak gazdaságosnak, ezért a főváros vezető testülete 1928-ban készített ilyen irányú javaslatokat.

A 1930-as évek második felében a vonalhálózat bővülése és az új járművek forgalomba lépése szükségessé tette a Duna jobb partján autóbuszgarázs megtervezését. A BSzKRt. 1937. decemberi igazgatósági ülésén öt terület lehetőségeit vizsgálták, végül úgy döntöttek, hogy a Hamzsabégi úton építik fel a budai autóbuszgarázst. A 6 200 négyszögölnyi területen 20 000 köbméter föld feltöltésével 1939-ben kezdődött meg az építkezés, amelyet honvédelmi érdekeket szolgálóvá minősítettek.

Építés, tervezés és korai időszak

A beruházást a hadigazdaság igényeihez igazították: a tervet a BM módosította, így az 180 autóbusz elhelyezésére is képes garázst kívántak létrehozni. 1941 végére elkészült a nagycsarnok és a javító műhely vasbeton vázszerkezete, amely akkoriban sajátos tetőzete miatt világviszonylatban is figyelemre méltó volt. A garázs része lett a központi fűtéses rendszernek, tolópaddal és vágányzattal ellátva. Ugyanekkor elkészült az üzemanyagtöltő és a porta épülete, míg az emeletes műhely befejező munkái folytak.

A háborús anyaghiány miatt a telep végső funkciója részben raktározási feladattá alakult, és a hadi üzemmé minősített telepekről származó anyagok, illetve a selejtezett villamoskocsik átmeneti tárolását is itt oldották meg. A csarnokban a csökkentett tevékenység ellenére is megmaradt a vágányozási lehetőség: kiágazó vágányt terveztek a területére, központi fűtéssel és vágányokkal ellátva.

Beindulás és első évei

A II. világháború befejezése után a fővárosi autóbusz-közlekedés újra fejlődésnek indult, és 1948-ban a növekvő járműállomány szükségessé tette a Hamzsabégi úti telep helyreállítását. A garázs 1949. január 1-jén Fürst Sándor Autóbusz Állomás néven kezdte meg működését, 102 autóbusznak adva otthont. A hiányos eszközpark korszerűsítésére 1986-ban nagyszabású rekonstrukció kezdődött, mely költségvetése meghaladta az 1 milliárd forintot.

Átnevezések és strukturális változások

1997-től kiszélesedett feladatkörrel Kelenföldi Autóbusz Üzemigazgatóság néven, 2000-től Budai Autóbusz Üzemigazgatóságként, majd 2008. augusztus 1-jétől Kelenföldi Autóbusz Telephelyként működik. A telep napjainkban a BKV Zrt. legrégebbi autóbuszgarázsa, amelyet 1977-ben ipari műemlékké nyilvánítottak. Jelenleg 40.300 m2 tárolóterületen 320 autóbusz tárolását végzik, és 8.500 m2-es szerelőcsarnokban 15 szerelőálláson és 2 emelőálláson folyik a napi karbantartás, javítás.

1999-ben új üzemanyagtöltő állomás létesült a garázs területén. Naponta átlagosan 270 járművet adnak forgalomba, és a telepen 24 órás diszpécserszolgálat üzemel, 670 járművezetőt foglalkoztatnak. Hét fő típust üzemeltetnek: Ikarus 260, 280, 405, 412, 415, 435 és Volvo 7700A. A járműpark összetétele folyamatosan változik, feladata pedig változatlan: gyorsan és biztonságosan kiszolgálni a főváros lakosságát.

Jelenkori helyzet és kapcsolatok

A telep a budapesti közlekedés stratégiai elemeként szolgál, és több metszetben kapcsolódik a városi közlekedés történetéhez: a budai autóbuszgarázs kialakítása, a vasúti és villamos főműhelyek kocsifényező részlegének áttelepítése, valamint a hadi időkben és a poszt-war időszakban végrehajtott rekonstrukciók mind hozzájárultak a mai, korszerű üzemeltetéshez. A műemléképület kilengő tetőzetével és a világviszonylatban is kiemelkedő hullámvasútszerkezetével a telep nem csak közlekedési létesítmény, hanem a város ipari örökségének is fontos példája.

Napi működés és szolgáltatások

A Dél-pesti Autóbuszgarázs a főváros közlekedésének gyors és biztonságos kiszolgálását célozza: naponta több mint 270 járművet indít útnak, és a parkolási, karbantartási feladatokat 320 autóbusz esetében látja el. A telep különleges szolgáltatásokat is nyújt a szakmai közönség és a közlekedésbarát látogatók számára. A nyílt napok és szakmai programok részeként lehetőség nyílik a javítócsarnok megtekintésére, a busz- és alkatrész-bemutatókra, valamint a vasúti kapcsolatokkal és energiaellátással kapcsolatos elemek megismerésére.

Budapesti autóbuszgarázs látképe a Hamzsabégi útról

Budapest Népliget Autóbusz Állomáson készült felvételek

Érdekességek és emlékek

  • A telep építészeti terveit Padányi Gulyás Jenő készítette, a statikai tervek pedig Dr. Menyhárd István nevéhez fűződnek.
  • A világ legnagyobb héjszerkezetű csarnokának minősített tetőzetét 82 méteres fesztávval tervezték, amit a korszak csúcstechnológiájának tekintettek.
  • A 82 méteres fesztávolságú tető megvalósítása a kor technikai csúcsát képviselte, és a város számára stratégiai fontosságú építményként funkcionált.

Az idő múlásával a járművek és a technológia megújult, ám az alapvető küldetés, hogy Budapest lakóinak gyors és biztonságos közlekedést biztosítson, változatlan maradt: a csarnok és a telep ma is központi szerepet tölt be a főváros tömegközlekedésében.

tags: #bkv #furst #garazs #telefonszam

Népszerű bejegyzések: