Borsos József, Debrecen meghatározó építésze
Borsos József (Hódmezővásárhely, 1875. március 18. - Debrecen, 1952. január 23.) a 20. századi magyar építészet, különösképpen a debreceni építészet egyik meghatározó alakja volt. Munkásságát a megfontolt tudatosság jellemezte, nem pedig a divatirányzatok állandó követése.
A Hódmezővásárhelyen született építészmérnök 1908-tól Debrecen városi építésze, 1923-tól pedig a polgármesteri hivatal műszaki osztályának vezetője volt nyugdíjazásáig. Borsos József széles látókörű, nagy műveltségű építész volt, aki élete folyamán figyelemmel kísérte a világ építészetének alakulását, figyelmét azonban mindig megragadta a történeti, historizáló építészet és a tégla használata.
1929-30-ban készítette el azt az egész városra kiterjedő városrendezési tervet, aminek alapján Debrecen több mint 25 éven keresztül épült és fejlődött. Ez a terv határozta meg a város fejlődését évtizedeken keresztül. Ezen időszakban épült az egyetem, a strand, a stadion és a csónakázó is. Ebben az időszakban az építész megszüntette a szétszórt felekezeti temetőket, és a Parkerdő mellé jelölte ki az új Köztemetőt is. A ravatalozó építészeti megoldását festő- és iparművészek méltóképpen egészítették ki alkotásaikkal.
Borsos József a külföldi tapasztalatai nyomán szorgalmazta a klinkertéglagyártást, és a város meg is építtette ehhez a gyárat. Ezzel új építészeti irányzatoknak teremtette meg a feltételét, a szép és tartós építőanyag gyorsan népszerű lett.
1914-ben nagyszabású feladatot kapott a várostól: a rendőrségi palota tervezését és felépítését. Az építkezés alatt a világháború kitörése miatt a harctérről küldte haza a terveket. A háború után az elszakított országrészekből beköltöző menekülteknek, a lakásínség enyhítésére a város új bérlakások építésével jelentős összeget használt fel. Ekkor készültek el a Hajnal, a Dobozi utcai és a Szoboszlói úti háromemeletes, alacsony lakbérű, kislakásos bérházak.
Ezeknek a házaknak a terveit Borsos József irányításával Zeleznik Gyula készítette. A házakon megfigyelhetők Borsos jellegzetes stílusjegyei: a meredek tető székelyes visszametszésekkel, a tégladíszítés és a szénaboglyaív is.
A két világháború között Klebelsberg Kunó kultuszminiszter irányításával kialakították a tanyasi iskolahálózatot is. A budapesti Kotsis Iván típusterveit Borsos József ízlése szerint áttervezték, ezek közös ismertetőjegye a városi címer is. A Csapó és Burgundia utca sarkán álló ipariskolát ugyancsak Zeleznik Gyulával közösen tervezte.
Debrecenben utolsó nagyobb tervezése és építése az Egyetemi templom épülete volt. Sok megkötöttséggel kellett megterveznie a templomot.
Borsos József fontosabb épületei Debrecenben (válogatás):
- Kolozsvár, Dr. Imre József villája, Mikó utca 28.
- Debrecen, Csapó utca, Horváth J.
- Debrecen, Batthyány 12., dr.
- Debrecen, Saját háza, Domonkos Lajos utca 13.
- Debrecen, Dr. Sz. Kun Béla villája, Simonyi út 40.
- Debrecen, Burgundia u. iparisk. (Csapó u.
- Debrecen, Hajnal-Dobozi-Szoboszlói úti 441 l.
- Debrecen, Ref.
Borsos József mellszobra ma a felújított villája előtti parkban áll, emléket állítva a város egyik legmeghatározóbb építészének.
tags: #borsos #jozsef #hajnal #utcai #berhaz