Borsos József építészete és a debreceni városrendezés öröksége

Borsos József (1875-1952) Debrecen egykori főépítésze munkásságát bemutató kiállítás kapcsán idézett szövegek és életrajzi adatok összefoglalása adja ezt a cikket.

Élete és pályája

Hódmezővásárhelyen született 1875-ben. A műegyetem elvégzése után Münchenben tanult tovább, s később is gyakran járt külföldön. Korb Flóris műterme után szülővárosában mint főmérnök dolgozott, majd 1908-ban Debrecenbe költözött. Építészeti fejlődését házainak során kísérhetjük figyelemmel, legnagyobb munkája viszont kétségtelenül Debrecen rendezési terve. Már az I. világháború előtt részt vett a város fejlesztésében, s az 1928-30-ban rögzített terv tartalmazta Debrecen máig meghatározó városszerkezeti elemeit.

Fontos projektek és építészeti stílus

Több református templomot tervezett, így a hódmezővásárhely-susáni, a szegedi Honvéd-téri, a tiszalöki és debreceni egyetemi templomot. Az ő alkotása a debreceni köztemető ravatalozója és krematóriuma is. Építészeti stílusában Pecz Samu hagyományait követte, azaz a vasbeton szerkezet és a préselt téglaburkolat együttes alkalmazása jellemző munkáira. Debrecen Vénkert nevű városrészében 1913-ban épült fel Borsos József maga tervezte villája, amely szecessziós jegyeket visel, a fadíszek, faragások pedig az erdélyi népművészetet idézik.

Hiánypótló szerep Debrecenben

A debreceni rendezési terv részletei 1928-30 között rögzítették a város máig meghatározó városszerkezeti elemeit, amelyeket Borsos menedzselése és tervezése alatt alakított ki. A kiállítás Borsos életművét több mint húsz éve kutató Rácz Zoltán építész, a kiállítás szerkesztője által mutatott mélységek alapján látható, hogy a korszak építészetében és városépítészetében milyen legyen a köztér és középületek viszonya. Mindez összefügg Borsos tevékenységének időszakával és Debrecen városképének alakulásával.

Interjú-szerű részletek és személyes megjegyzések

Hogyan emlékszel vissza a diplomatervezésre és miért választottad a középtanszéket? Számomra a Középülettervezés tárgy volt az a meghatározó momentum, amikor elkezdtem érteni, hogy mit jelent az építészeti tervezés. Keller Ferenchez kerültem, aki az Építész Stúdió tervezője volt, és külsős oktatóként tanított. Óriási élmény volt, hogy végre valaki át tudta adni, hogy mitől jó egy külső, belső tér, egy saját, egy találkozásra szánt tér. Ez annyira erős pont volt az életemben, hogy innentől a tervezési tárgyaim Középülettervezési Tanszékhez kötődtek, a Komplex tervezést is a tanszéken végeztem. Úgy éreztem, hogy ott megtaláltam a helyem, megértenek és én is értem őket.

Egyértelmű volt, hogy a diplomamunkámat is a Középülettervezési Tanszéken szeretném végezni. Korábbról ismertem Gelesz Andrást, akihez jelentkeztem. Szuper élmény volt vele tervezni, mindig egy-egy fontos kérdése éppen beletalált a tervezési folyamatba. A diplomamunkám helyszíne az Érden található Fundoklia-völgy volt. Ezen a helyszínen korábban sok ezer évvel ezelőtti állatcsontokat találtak. Érd városa, a szűkös anyagi keretek ellenére, mindig is álmodozott egy múzeumról, ami bemutatná az ásatások eredményét. Sokat beszélgettem a helyi történeti múzeum egyik munkatársával, aki meghozta a kedvemet, hogy ezzel a feladattal foglalkozzak.

Mit csinálnál másképpen? Sok szakasza volt az egyetemmel való kapcsolódásomnak. Átéltem egy klasszikus szakaszt, amikor ötéves osztatlan képzésen voltam, majd egy posztgraduális szakmérnöki képzést, a Mesterkurzust, ami 2007-2008-ig tartott, végül pedig az Építőművészeti Doktori Iskola éveit, 2011-2019-ig. A klasszikus szakaszban talán az volt a legfontosabb, hogy megértsem, hogyan lehet úgy alkotni, hogy funkcionálisan használható legyen. A Mesterkurzus zseniális volt, jó szívvel emlékszem vissza arra az időre. A Doktori Iskolában szintén egy csodálatos csapatunk volt, hasonlóan jó tanárokkal. Összességében jó volt ez az út a máig, így volt jó, ezzel a három szakasszal. Nem csinálnám másképp. A hibákkal együtt is ugyanúgy csinálnám, hiszen pont ez az az út, ami a mához elvezetett. Lehet, hogy a határaimat feszegetve, de kihoztam belőle mindent, miközben 2 gyermekem boldog anyukája is voltam.

Munka és stúdió

Hogyan telt az első éved az egyetem után, milyen tapasztalataid voltak az első munkahelyeden? Egyetem után az volt az első célom, hogy pénzt keressek, úgyhogy kerestem egy irodát, ahova be lehetett ülni rajzolni, fejlődni, szakmát megismerni. Majd 2014-ben megalakult a MICROarchitects, a mi saját építészeti stúdiónk. Melyik tervedre/épületedre vagy legbüszkébb? A Micromagdolna kutatás azért a büszkeségünk, mert alázattal végzett munka van benne, megismerhettük közelről a szociális segítségnyújtást, új építészeti szerepeket. Az Idesüss ovi azért, mert első közös valódi építészeti munkánk volt, és egy meglévő betonyp-házba kellett megálmodni egy munkahelyi óvodát, bölcsődét. Ez sok kihívással teli feladat volt, mert a szerkezeti nehézség mellett nagyon kevés időt kaptunk rá: két hónapunk volt a tervezéstől, a nyitásig. Ezért a munkáért megkaptunk 2016-ban Budapest Építészeti Nívódíját. Később sokat dolgoztunk együtt Oroszlány Miklóssal is, és Kopaszi-gátnál épülő Égigérő Óvodát a MOL számára. Ezt a projektet is kiemelten szerettük, és 2022-ben megnyertünk a Média Építészeti Díj Közönségdíját.

Módszerek és szemlélet

Módszer és eszközök: a kommunikáció kiemelkedő fontosságú, így a közös beszélgetés, a partneri viszony, a meghallgatás. Amikor a megbízó az álmairól mesél, akkor igyekszem ezt helyben lerajzolni is. Ezt úgy hívjuk Tijával, hogy tollbarajzolás. Nagyon bevált és hatékony módszer, mert hamarabb jutunk el a problémákhoz, a kérdésekhez, van rögtön visszajelzés, és nem mellesleg ez sokkal közvetlenebb kapcsolatot eredményez a megbízóval.

Hogyan kapcsolódtok a nemzetközi trendekhez? Szereted a kortárs japán építészetet és más nemzetközi példákat, mint Junya Ishigami vagy Keiji Ashizawa, valamint Sanaa építészetét. Ezek a hatások az alkotói habitust is formálják.

Jövő és jelenlegi projektek

Az iroda új helyet talált Budapesten, egy üres földszinti üzletben, ahol az utcára kinyitva szeretnének az emberek felé nyitni. Cél, hogy bárki bejöjjön és feltehesse építészeti kérdéseit, legyen szó lakás átalakításáról vagy kávézó nyitásáról.

Városi terv és közterek átalakulása (infografika)

A 1875-ben született Borsos József, aki a városrendezésben és templomtervezésben is jelentős munkát végzett, hozzájárult Debrecen és néhány más város szecessziókori és erdélyi népművészeti hatásokkal gazdagított képéhez.

tags: #borsos #laszlo #epites #epiteszettudomany