Botanikus kert alapterve és világszerte elterjedt formái
Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a füvészetkertek, arborétumok, hiszen aki növényrajongó, egy idő után egyre többet és többet szeretne tudni a növényekről. A botanikus kert és a füvészkert egy és ugyanaz: szabadtéri és üvegházi növénygyűjtemény, ahol tudományos és ismeretterjesztő céllal ismerkedhetünk a növényekkel. Itt különféle szempontok szerint csoportosítják őket, ez lehet az elterjedésük, az életmódjuk, a genetikájuk. A kertészkedés és a növénytermesztés ősi: már 3000 évvel ezelőtt az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában elkezdődött. Azonban a tudományos alapon kialakított füvészkertek Olaszországban a 16. és 17. században jöttek létre először. Itt elsősorban a gyógynövényeket tanulmányozták.
Az ilyen jellegű gyógynövénykertek gyorsan elterjedtek Európa egyetemein, Prágában, Kölnben és számos más városban. Később más célja is lett a szóban forgott kertek létesítésének, új fajokat termesztettek, botanikai kísérleteket végeztek. Az elmúlt 50 évben a botanikus kertek a természetvédelem bástyái lettek a gyűjteményeik és a növényfajok szaporításában összegyűjtött tudományos ismereteik révén. Jelenleg 1775 botanikus kert és arborétum működik a világ 148 országában, ezenkívül számos további építés vagy tervezés alatt áll.
Ha az ELTE Füvészkertet keresed, Budapesten, az Illés utca 25. szám alatt megtalálod. 1847 óta szolgálja az oktatást, a kutatást és a közönség ismereteinek bővítését. A kert 250 növényfajtát mutat be, köztük 85 hazai veszélyeztetett fajtát és olyanokat is, amelyek már vörös listán vannak. 2006 óta az ELTE oktatási egységeként működik. Sokan már a Molnár Ferenc-regényből, A Pál utcai fiúkból ismerhetik, ugyanis a pálmaházban bújt el Nemecsek Ernő a barátaival. A füvészkert elnevezés is innen ered, és maradt fenn így a köztudatban.
A botanikus kert 150 évesnél idősebb páfrányfenyőknek, rengeteg orchideafajnak és kaktuszfajnak ad otthont. 1960 óta természetvédelmi terület, 2005-ben Magyar Örökség-díjat kapott, 2006 óta pedig a kulturális örökség védelmét is élvezi. Alapterülete 3,1 hektár, az üvegházak területe meghaladja a 2000 m²-t. További kedvezmények (pl. csoportjegy, pedagógusjegy, jegy fogyatékkal élők számára, előre váltott regisztrációs jegy) is elérhetők. tematikus kiállítások, pl. szakvezetett séták, pl. A kert leghíresebb épülete az 1864-65-ben épült műemlék Pálmaház, valamint a hozzá kapcsolódó Victoria-ház, amelyek valódi kuriózumnak számítanak. A 2011-es rekonstrukció során a pálmaház külseje és működése is megújult. Itt találhatod a trópusi és a szubtrópusi növénygyűjteményeket, amelyek pálmáknak, orchideáknak, kancsóka-féléknek, ritka vízinövényeknek, mint pl.
Az ELTE Füvészkert nem csupán egy városi botanikus kert, hanem élő tudásközpont, amely oktatási, kutatási és rekreációs célokat is szolgál. A pálmaház különlegessége, hogy a rendszeres programok, valamint a barátságos jegyárak minden korosztályt vonzanak. Persze nem csak Budapesten láthatsz csodát!
A világ legismertebb botanikus kertjei
A világ egyik legismertebb botanikus kertje, 1759-ben alapították. Több mint 50 000 növényfajt őriz, híres az óriási pálmaházáról és a világ legnagyobb növénygyűjteményéről.
Trópusi éghajlatú füvészkert, több mint 160 éves múlttal. Leghíresebb része az orchideakert, ahol a világ legnagyobb trópusi orchideagyűjteménye található.
A 19. század elején alapították.
1910-ben alapították. Különlegessége a japánkert, a rózsakert és a gyermekek számára létesített botanikus kert.
A világ egyik első olyan botanikus kertje, amely egyedülállóan csak őshonos növényeket mutat be, különösen a Fynbos növényvilágát.
Missouri Botanical Garden - St. Louis, 1859-ben alapították, az USA egyik legrégebbi botanikus kertje.
A város szívében, az Operaház mellett található ez a füvészkert.
Különleges tematikus kertekkel, például kínai kerttel, japán kerttel és őshonos növények gyűjteményével büszkélkedhet.
Ezen kert a sivatagi növények specialistája: kaktuszok, agavék, szukkulensek százai láthatók itt.
A világ legrégebbi (1545-ben alapított) ma is működő botanikus kertje.
Ha pedig Magyarországon belül ismerkednél botanikus kertekkel, arborétumokkal, ezt is megteheted. Például a füvészkert Szegeden nagyon kedvelt botanikus kert: 20 hektáron ismerkedhetsz a növényekkel, és még egy lepkekertet is megcsodálhatsz. Sopronban, Budakalászon vagy Debrecenben is megtalálhatod a botanikus kerteket. Kirándulás a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben.
A biológia az egyik kedvenc tantárgyam volt a suliban. Nem is annyira a tantárgy, mint inkább a tanár személyisége volt olyan, hogy jó volt hallgatni. Amikor a múlt hét végén elmentünk egy rövidke kirándulásra Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertbe, a bejáratnál az a kérdés merült fel bennem, hogy vajon mi a különbség az arborétum és a botanikus kert között. A botanikus kert A botanikus kert, magyar nevén füvészkert szabadtéri vagy részben üvegházi növénygyűjtemény, amelyben a növényeket oktató, tudományos és/vagy ismeretterjesztő céllal mutatják be. A világ első botanikus kertje (1309) a salernoi volt. Magyarországon az első ilyen jellegű, élő növénygyűjtemény a pozsonyi érsekkert volt. Oktatási céllal hazánkban először a Nagyszombati Egyetem mellett alakítottak ki füvészkertet, és azt 1777-ben az egyetemmel együtt Budára költöztették. Arborétum: a botanikus kert fás szárú növények bemutatására szakosodott fajtája. Az arborétumokat főként a növények kiterjedt gyűjteménye és a környezetvédelem előtérbe helyezése jellemzi.
Hazai példák és kapcsolódó adatok
A vácrátóti arborétum kétségtelenül az egyik leghíresebb Magyarországon. Az ország legnagyobb botanikus kertjének számít, és az élő növények legbőségesebb válogatása is itt található. A kert a vácrátóti kastélyparkból jött létre feltehetőleg a 18. század végén. Az első írásos említés 1827-ből származik. Az 1871-től Vigyázó Sándor gróf jóvoltából fokozatosan átépítették, felújították. A II. világháborúban megrongált területet az 1950-es években kezdték visszaállítani. Március 1-től november 1-ig minden nap a látogatók rendelkezésére áll. A Vácrátóti arborétumban minden hónapban érdemes ellátogatni. A hónap növényeit bemutató séta éppen az aktuálisan virágzó és érdekes fajokat gyűjti össze, tematikus séták széles választékával. Összességében több mint 13000 faj található, közöttük hazai őshonos és telepített növényfajok is. A dendrológiai gyűjtemény egzotikus tagjai közép- és kelet-ázsiai cserje- és fafajták. Az üvegházi gyűjteményben pedig elképesztő kaktuszokkal és ananászfélékkel találkozhatunk. A botanikus kert egyik legkülönlegesebb növénye a mocsárciprus, egyedi légzőgyökereivel. A kert 2013 elején elnyerte a nemzeti rangot, és az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának intézete is itt működik.
A vácrátóti arborétum mellett számos más hazai példát is érdemes megemlíteni: Jeli arborétum, Folly arborétum, alcsúti arborétum, Gödöllői erdészeti arborétum, Szarvasi arborétum és sok más kiemelkedő hely. Minden egyes arborétumnak megvan a maga szépsége és különlegessége, legyen szó fenyő- vagy rózsagyűjteményről, vagy éppen rododendronok és tán jó vászonról. Hazánkban több mint tíz botanikus kert és több mint harminc arborétum várja a látogatókat. A MABOSZ oldalán megtalálhatók a tagintézmények, amelyek között válogathatunk.
A sztorikban szereplő helyszínek közül kiemelkedik a Desedai Arborétum a Deseda-tó környékén, a Gödöllői erdészeti arborétum, a zirci Ciszterci Apátság Arborétuma és a pannonhalmi arborétum; ezek mind hozzájárulnak a hazai botanikus kertek kultúrájához és tudományos értékéhez.
Tájrendezések és interaktív elemek a botanikus kertekben
A botanikus kertekben gyakran találhatók interaktív elemek: gyaloghíddal átívelő dendrológiai gyűjtemény, tematikus utak a látogatók számára (A hónap növényei, A Biblia növényei, Botanikai tanséta, stb.), és gyerekeknek szóló mesés séták a növények világáról. Ezek az elemek jól szolgálják az ismeretterjesztést, a természetközeli élményt és a családos látogatók vonzását.
Összegzésként elmondható, hogy a botanikus kertek és arborétumok világszerte fontos tudás- és kultúraterjesztő közösségek. Gömbösítik a növényfajok megismerését, elősegítik a környezetvédelem és az élővilág megőrzését, és közösségi élményt nyújtanak városokban és vidéken egyaránt.
tags: #botanikus #kert #alaprajz