Budai vár kápolnájának alaprajza: történeti útmutató és régészeti rekonstukció
A budai vár 1686-os visszafoglaló ostroma során gyakorlatilag megsemmisült a középkori királyi palota. A két szintes királyi várkápolna felső szintje teljesen eltűnt, az alsó része a beomló törmelékekkel töltődött fel. A budai vár déli palotájának kiépítése feltehetőleg 1346-54 között kezdődött. Kumorovitz L. Bernát kutatásai szerint Erzsébet királyné 1366. június 23-án V. Orbán pápához írt levele megemlíti a Szűz Mária tiszteletére építtetett várkápolnát, és kérte a Szentatyát, engedélyezzen búcsút a palotájukban lévő kápolna látogatói számára. Ezek szerint a kápolnának már állnia kellett 1366-ban.
Érszegi Géza viszont ezt az oklevelet Visegrád királyi kápolnájára értelmezte újabban megismert dokumentumok alapján. Egy bizonyos, amikor I. Lajos elajándékozta 1382-ben a Kammerhofot a benne található Szt. A kortárs Eberhard Windecke Kis Károly haláláról (1386. febr.), Kotromanić Erzsébet özvegy királynőt és Mária királynőt Zsigmond ellen lázadó Horvátiak elfogták, s Zííndmel a velencei követtel mise közben közölte János bán elleni hadat. A királyi kápolnát megemlíti Lorenzo de Monacis is az 1390-es években írt krónikájában.
1395-ben Zsigmond az esztergomi érseknek adományozta a budai királyi kápolna comesének Pilis megyei Bajót birtokát. Zsigmond 1410-20 között nagyszabású építkezéseket végeztetett a budai várban, mely érintette a várkápolnát is. 1451. március 7-én Hunyadi János kormányzó és az országtanács azt mondja a királyi kápolnáról, hogy fényes egyház és kápolna (insignis ecclesia sive capella). Hunyadi Mátyás a régészeti kutatások szerint 1470-es években átépíttette a korábbi kápolnát (lehetséges, hogy csak a berendezéseit).
1475-ben Mátyás király megkapta a szultántól alamizsnás Szent János ereklyéit, amelyeket itt helyeztetett el. Bonfini, Mátyás történetírója a kápolnát Zsigmondénak mondja, melyet Mátyás csak dedikált alamizsnás Szt. Jánosra, amikor a szultántól az ereklyéket megkapta. A kápolna rendkívül gazdag felszerelése nem Bonfini túlzása, bizonyítja az 1530. évi leltára is. A korabeli források alapján a kápolna melletti, délre lévő, rövid keleti, illetve délkeleti szárnyban volt Mátyás híres könyvtára. Bonfini megemlíti a kápolna keresztelőkútját és orgonáját is.
Szerémi György (II. Lajos és Szapolyai János káplánja) később azt írta, hogy Mátyás király az I. Mátyás halála után II. Lajos idejében. A budai káptalan 1498. november 11-i jelentésében szerepel a budavári Szűz Máriáról nevezett királyi kápolna (\"capella beate Marie virginis in castro Budensi\") rectora, Pesti Ambrus mester.
A vesztes mohácsi csata után 1526 szeptemberében Szulejmán bevonult az üresen hagyott budai várba és kifosztotta azt. Dzselelzade Musztafa leírta a kápolnát: "Budun városának egyik részén, mely rendkívül magas, van a király palotája, mely égig ér. Ugyanitt volt egy templom, bálványokkal megtömve, falai pedig az alávaló gyaurok képeivel telve..." Szerémi írta, hogy 1526-ban a törökök közeledtének hírére a királyi káplánok menekítették Pozsonyba Alamizsnás Szent János ereklyéjét (máig ott van).
Budát 1541. augusztus 29-én csellel elfoglalta Szulejmán. Az 1944-1945-ös háborús események során a budai várat szétlőtték. A palota romjainak eltakarítása során a régészek megtalálták a királyi kápolna alsó szintjének jelentős maradványait. Félnyolcszöggel záródó szentélyfalaiban megmaradtak az ablakok eredeti mérműves kőrácsai, a ferde ablakbélésekkel és ezek mélyén vésett hornyaival, amelyek a belvárosi templomszentély hasonló kiképzésű ablakaira emlékeztetnek. A kápolnában épen maradtak meg az összes boltozatbordák vállai és indításai, a diadalív, és számtalan bordatöredék, valamint a boltozatok zárókövei.
A feltárt részek alapján vissza lehetett állítani a kápolna alsó termét; a felső szint rekonstruálása azonban nem volt elégséges ismeret alapján lehetséges. A kortárs építészeti kutatás folyamata során a budai kápolna rekonstrukcióját több kutató, szakértő vitatta meg, és a rendelkezésre álló adatok alapján a korábbi állapotok részleges ábrázolását végezték el. A régészeti feltárások eredményei alapján a karzatok, boltozatok és a diadalív jelentős részben megőrződött, amely lehetővé tette a kápolna alsó termének megfelelő visszaállítását.
Régészeti és történeti összefüggések a kápolna alaprajzával
A budai várat összességében több korszakban alakították át, és az alaprajzi rekonstrukciók között alapvető különbségek adódtak a korok között. A középkori kápolna leírása alapján a keleti és déli szárnyak egyaránt fontos részei voltak a palotának, melyek között a templom a belső udvar felé nézett. A 14. század második felétől a kápolna jelentős építészeti elemekkel bővült, sőt, a korábbi berendezés része is lehetett többek között a keresztelőkádban, a orgonában és a boltozatokban megmaradt indításokban.
A 15. században Mátyás király idejében a kápolna különösen díszes, gazdag felszereléssel rendelkezett, és a szultántól kapott ereklyéket is itt helyezték el. A 16. század bonyolult története során a kápolna ütköző ponttá vált a török és a magyar hatalmi viszonyokban, ami hozzájárult a kápolna felszámolódásához és végső pusztulásához a török hódítás után.
A 20. század közepén a Budavári Palota rekonstrukciója és az OSZK (Országos Széchényi Könyvtár) áthelyezése is összekapcsolódott a kápolna feltárási állapotával. A régészeti kutatások kimutatták, hogy az alsó tér maradványai között megmaradtak az ablakkeretek és a boltozatok részei, amelyek alapján megalapozott volt a feltételezés a részleges újjáépítés lehetőségéről. A kutatások fontos részét képezte az 1:200-as alaprajzi rekonstrukció, amely a Gerevich-féle ásatásokra és a későbbi tanulmányokra alapozta a tágabb történeti kép megértését.
A kápolna alaprajzának rekonstruált elemei és a későbbi interpretációk
- A kápolna alsó termének részletes maradványai a feltárásokból kerültek elő, és a falak, boltozatok vállai is feltárt maradványokként rögzültek.
- A felső szint rekonstruálásahez nem minden részlet volt elegendő, ezért a régészeti adatok alapján kizárólag az alsó tér és az alaprajz közvetlen összefüggéseit lehetett megerősíteni.
- A kápolna eredeti elhelyezkedése, délre néző szárnyai és a hozzá kapcsolódó épületelemek fontosak a budai templomtörténet szempontjából.
Az OSZK és a Budavári Palota kapcsolata
A Kortárs Építészeti Központ Városi Séták sorozatának következő állomása az Országos Széchényi Könyvtár épülete. Az OSZK történetében jelentős mérföldkő, hogy 1802-ben alapították, és a későbbiekben történelmi események hatására több helyen és időben alakították ki a közgyűjtemény elhelyezését. A budavári palota F épületébe költöztetése 1985-ben valósult meg, és az intézmény azóta is a magyar kulturális örökség egyik jelentős központja.
Az OSZK bemutatásának része a képeken és leírásokban; 1802-ben Széchényi Ferenc kezdeményezte a könyvtár létrejöttét, amely a nemzet összefogásával és adományokkal nőtt. A könyvtár alapvető feladata a magyar írott örökség megőrzése, gyűjtése és hozzáférhetővé tétele, továbbá a Hungarikum-körbe tartozó dokumentumok megőrzése és feldolgozása. Az elmúlt évszázadok során a kölcsönzési és kötelező példány-szolgáltatások megalapozották a magyar könyvtárügy modern állapotát.
A Budavári Palota F épületének rekonstrukciója és az OSZK költözése egy történeti vonal része, amely a romok feltárása adataival és a korabeli irodalmi forrásokkal összevetve ad komplett képet a budai kápolna korábbi jelentőségéről és elképzelhető architektúrájáról. A régészeti kutatások és a történeti források együtt segítik a kápolna alsó térének visszaállítását, miközben a felső szint rekonstrukciójáról csak részleges ismeretek állnak rendelkezésre.
Középkori pince feltárása a Budavári Palota északi szárnyánál
Az alaprajzi rekonstrukciók középkori palotakomplexum-morfológiáját is vizsgálják: az Istvánvár, a Rondella és a Keleti falszoros előkészítő jellegű rajzai segítik a korabeli várudvarok elhelyezkedésének megértését. A modern kutatások kiindulópontja, hogy az 1390-es években a palota az I. Szárazárok vonalán záródott, s a későbbi évek során bővült a külső és belső udvarok rendszere, miközben a kápolna építészeti elemei megőrződtek vagy módosultak.
| Korszak | Jellemző alaprajzi elem | Megmaradt vagy rekonstruált rész |
|---|---|---|
| Árpád-kor | István-torony, Keleti fal | Részben feltárt és elemzett |
| Zsigmond-kor | Nyugati falszoros, Rondella | Rajzokon és leírásokban feltüntetett |
| Mátyás-kor | Többszintes palotakeret, kápolna részletei | Kiemelkedő rekonstrukciós viták tárgya |
Az alaprajzi rekonstrukciók közötti vitákat a történeti irodalom és a régészeti adatok együttes vizsgálata tisztázni próbálja. A ZOLNAY, GEREVICH és KOPPÁNY által javasolt nézetek részben ütköznek, ezért a legmegbízhatóbb megközelítés a jelenkor tudományos konszenzusának figyelembevételével történő értelmezés, amely a rendelkezésre álló adatok alapján az alsó tér visszaállítását tekinti elsődleges célnak.
tags: #budai #konyvtar #kapolna #alaprajz