Budapesti czím- és lakásjegyzék 1880–1928: történet, struktúra és hatások

A cikk a Budapesti czím- és lakásjegyzék 1880-1928 adatbázisára épül, amely nem csupán várostörténészeknek, hanem minden olvasónak értékes forrás lehet. A fejezetek és adatok tükrözik a főváros gyors növekedését, az átalakuló városi infrastruktúrát, valamint a lakosok foglalkozását és lakcímét több nyelven is.

Miért fontos ez az adatbázis?

Az adatbázis több fő szempontból értékes: a Budapesti címek listája, amely olyan, mint egy régimódi telefonkönyv és szakmai telefonkönyv egyben; 29 kötetből álló gyűjtemény, amelyet a Franklin Társulat címjegyzékei alkotnak; a 1873-as városegyesítés utóhatásaként jelentkező igény egy naprakész címjegyzékre. A közönség igényei egyre sürgetőbbekké váltak, hiszen a város gyors ütemben növekedett, és az iparosok, kereskedők, tisztviselők és magánszemélyek egyre pontosabb információkat kerestek lakhelyükről és környezetükről.

Az 1880-as első kötet felépítése

Az első nagyobb fejezet a fővárosi közterületeket veszi lajstromba, ahol a magyar és német neveket, valamint az utcák korábbi elnevezéseit is feltüntetik. A második fejezet a Lak-jegyzék; ebben a listában a budapesti lakosok neve, foglalkozása (magyarul és németül) és lakcíme szerepel. A kártyatisztító példákon keresztül is megismerhetjük annak a korszaknak a mindennapjait: az elzsírosodott kártyalapok újjávarázslása és a lojális kisiparosok mindennapi tevékenységei is feltárulnak.

A kiadvány részletei és kapcsolódó adatok

A kiadvány külön listába gyűjtötte a hatóságok, intézetek és egyletek címeit is, és itt találhatók például az országgyűlési képviselők névjegyzékei is. A Népszínháznál a színésznők között Blaháné Lujza neve áll az élmezőnyben. 1882-től már házjegyzéket is tartalmaztak a kötetek, így kik voltak a tulajdonosok, afféle földhivatali nyilvántartás ez. A város egyesítésének évében, 1873-ban a Légrády testvérek által kiadott német nyelvű címjegyzék, az Addressen-kalender von Pest, Ofen und Altofen für das Jahr 1873, még naptárt is tartalmaz.

Az adatbázis 30 kötetnyi anyagból álló gyűjteményt fed le, amelyet a beszkennelt oldalakról PDF formátumban tekinthetünk meg. A kereséshez a kezdőoldal bal felső sarkában található keresőmező szolgál. Meglepő lehet, hogy a skanning utáni karakterfelismerés néha hibás, például Hutmacher helyett Hutmanclier vagy We3selényi helyett We3selényi formában jelenhet meg. A korabeli helyesírás sem egységes, így előfordulhat, hogy bizonyos előfordulásokat nem találunk meg egy egyszerű kereséssel.

Árak és gazdaság a 1910-es években

A cikk tartalmazza a háború kitörése előtti és az első világháború éveire vonatkozó árak kontextusát, például az 1914-es kiskereskedelmi átlagárakat Budapesten. A 1926-os év a papírkorona-rendszer utolsó éve volt, és az árak mérséklődtek a korábbi plafon után. A 1927-es oszlop pedig az első pengő évének átlagárait tartalmazza, amikor a pengő bevezetésre került 12500 papírkoronával.

Keresés és feldolgozás technikája

A 30 kötetből álló adatbázis beszkennelése után a felhasználók PDF-ben böngészhetik az oldalakat. A keresőmező segítségével lehet rákeresni a nevekre, foglalkozásokra, címekre. A karakterfelismerési hibák és a helyesírási eltérések miatt előfordulhat, hogy egyes találatok nem jelennek meg egyetlen kereséssel. Ezt a problémát a felhasználók megértik, és a helyesírási variánsokra is rákereshetnek.

Interaktív olvasási élmény és példák

A Pest városára vonatkozó önálló kötetek közül kiemelkedik a 19. századi címjegyzékek és a német nyelvű Addressen-kalender példái. A cikk emlékeztet a fiatalok között zajló nyelvi és kulturális interakciókra, például a magyar és német nyelvű adatok egyidejű megjelenítésére. A példák között megtalálhatók az iparosok, kereskedők, tisztviselők és olyan nevek, amelyek a város sokrétű történetét tükrözik.

Infografika és kapcsolódó adatok

Érdemes vizualizálni az akkori lakosság növekedését és a főbb korrajzokat: például a város 1873-as egyesítés utáni lakosságszám növekedését (kb. 270 ezerről 350 ezerre 1880-ra, majd az 1920-as években átlépte az egymilliót). Emellett érdemes összevetni az általános árindexeket és az egyes korabeli ruházati cikkek értékét a pengő vagy papírkorona árfolyamával.

Értelmezés és használat

Az adatbázis nemcsak szakmai kutatók, hanem szélesebb közönség számára is szórakoztató olvasmány. A közel 30 kötet és a kapcsolódó korabeli hirdetések lehetővé teszik a város mindennapjainak feltárását: ki és hol élt, mit reklámoztak, és hogyan épült a budapesti közélet egésze.

Részletes tartalomjegyzék és példák

1. A közterületek lajtszolta és elnevezéseinek váltakozása
2. A Lak-jegyzék: nevek, foglalkozások és lakcímek
3. Hatalmi és intézményi címtárak külön listában: országgyűlési képviselők, intézetek
4. Házjegyzék: tulajdonosok az 1882-től
5. Korabeli reklámok és nyomtatott anyagok a 1873-as címjegyzékben
6. A szkennelés és a keresés korlátai a helyesírás és a karakterfelismerés miatt

Gyakorlati példák a lakókról és foglalkozásaikról

Megtalálhatjuk például Hoffmann Benedek áldozatot a Koronaherczeg utcaában, Stauber Ignác komlókereskedőt a Váczi körúton, vagy Kuppis János dunagőzhajózási hivatalnokot az Imre utcában. Makovics kártyatisztító a Laudon utcában lakott. A kiadványt élmény olvasni, hiszen hasonlóan a Kisokos című kiadványokhoz tematikus keresőkkel is szolgál.

Meta adatok

Az adatbázis megjeleníti a széleskörű társadalmi rétegek adatait, a hatóságok és intézetek címjegyzékét, valamint a lakóházak tulajdonosait is. A bevezetést követően a kötetek strukturálisan ugyanazt a kiadvány-szerkezetet követik, így a felhasználók könnyen eligazodhatnak a sokrétegű adatok között.

tags: #budapesti #lakas #es #czimjegyzek #1914

Népszerű bejegyzések:

• Eladó ikerház a Gellért-hegy alján – sokoldalú hasznosítás
• Kertkapcsolatos lakás felújítása és extrái
• Horgászat a vízparton: hogyan befolyásolja a párkapcsolatot?
• Purhabos és hagyományos szigetelési megoldások a Sarbogardi vállalkozóval – részletes áttekintés
• Ház albérlet autóbeállóval: sokoldalú kiadó ingatlan Magyarországon