Budapesti lakásárak növekedésének Airbnb hatása: elmozdulások, szabályozások és jövőképek

A rövidtávú lakáskiadás elsősorban a nagyvárosi térségek életét befolyásolta jelentősen az elmúlt években, főként ott, ahol a túlturizmussal (overtourism) is összefonódott hatásokról beszélhetünk. A lakások rövidtávú kiadása az utóbbi évek egyik legmeghatározóbb jelensége volt a COVID-19 pandémiát megelőző időszakban, és a járvány hatásai után is meghatározó maradt a belvárosi kerületek dinamikájában. A pandémiát megelőző utolsó intakt vizsgálati időpont 2020 január-februári adatokban került rögzítésre, ami a jelenség csúcspontját is reprezentálta.

A közösségi paradigmák és a megosztás visszatérő hatásai a városi köztudatban

A közösségi paradigma (sharing paradigm) ernyőfogalom alá rendelt, a megosztásra koncentráló tevékenységek mélyen gyökerező társadalmi, gazdasági, technológiai és környezeti változásokra reagálnak. Ennek eredményeként jött létre a materiális javak megosztása mellett többek között a „hatalommegosztás" a városok építészeti, gazdasági és fejlesztési tervezésében.

A mintaterületként Lipótváros került kiválasztásra, mivel itt a vizsgálat során világossá vált, hogy Budapesten ez az egyik leginkább érintett területegység a szálláshely-szolgáltatási tevékenység kapcsán. A tervezésben figyelembe vették a V. kerületben zajló szabályozási megoldásokat is, amelyek a rövidtávú, turisztikai célú lakáskiadást érintik.

Hazai és nemzetközi összehasonlítások, térbeli és időbeli megközelítés

Az európai fővárosokra kiterjedő adatok alapján a szálláshely-megosztás térbeli lenyomatai fontosak: például Dublin esetében a szálláshelyek egymástól mért átlagos távolsága 77 méter volt, ami a koncentrációt jelzi. A vizsgálatok az időbeli alakulást is bekapcsolják, hogy bemutassák a jelenség terjedését és megújuló trendjeit.

A magyarországi mintaterület alapján Budapesten a belvárosi kerületek dominálnak: az I., V., VI., VII., VIII., IX. kerületek adatai alapján a teljes lakásállomány mintegy 4-5 százaléka érintett rövid távú kiadási tevékenységgel. A belvárosban a kínálat koncentrációja magasabb, a közel 9800 társasházi lakás közül az Airbnb-szállások több mint 80 százaléka hat belvárosi kerületben található.

Az Airbnb és a piac közvetlen összefüggései Budapesten

A belvárosi kerületekben az Airbnb-lakások kihasználtsága jellemzően 64-70 százalék között mozog, ami továbbra is erős bevételi potenciált jelent a befektetők és tulajdonosok számára. A V., VI., VII. kerületekben a rövid távú bevételek kiemelkedőek: például a V. kerületben egy rövid távra kiadott lakás havi bevétele átlagosan kb. 725 ezer forint, míg a hosszú távú bérleti díj átlagosan 350 ezer forint. A VI. kerületben 683 ezer forintos rövid távú bevétel és 280 ezer forintos hosszú távú bérleti díj közötti különbség mutatók szerint növeli a vonzerőt a rövid távú kiadás felé. A VII. kerületben hasonló a különbség: kb. 650 ezer forint Airbnb-bevétel és 245 ezer forint hosszú távú bérleti díj átlag.

A VI. kerület 2024-től határozott szigorítást vezetett be, januártól gyakorlatilag tilos a lakások rövid távú kiadása, kivéve a közösségi szálláshelyként funkcionáló ingatlanokat. Ezzel párhuzamosan a hosszú távú kínálat éves összevetésben 34 százalékkal bővült, így az aktív lakáshirdetések száma 1330-ra nőtt. A Terézvárosi albérletpiacon is megfigyelhető a kereslet növekedése és az árak mérséklődése a tiltások hatására. A belvárosi kerületekben az albérletárak és a hozamok alakulása összhangban van a szabályozási intézkedésekkel.

Szabályozási hullámok és jogi keretek

A kerületi szabályozások között a legfontosabb elemek: kvóták negyedekre bontva; a kerületi teljes mutató 4 százalékos felső határ; a Palotanegyed és Corvin-negyed esetében 6 százalékos maximum; a Csarnok-, Népszínház- és Kerepesdűlő negyedekben 4 százalék a plafon; továbbá a harmadik szint a társasházak védelme: egy adott társasházban az Airbnb-ként hasznosított lakások aránya nem haladhatja meg a ház teljes alapterületének 20 százalékát. A 2027-es hatálybalépés lehetőséget ad a társasházi közösségeknek az SZMSZ módosítására és a rövid távú turisztikai célú kiadások megtiltására.

A jogi háttér szerint a meglévő engedélyek nem gördülnek automatikusan vissza a rendelet hatályba lépése után, mivel a szabályozás nem visszaható hatályú. A társasházi közösségek azonban egy hosszú távú keretben megtilthatják a tevékenységet az SZMSZ módosításával, amely jogilag a hatóság által kiadott engedélyek ellenőrzése alatt áll.

Piaci dinamika és várható irányok

A magyar fővárosi piac a belső kerületek dominanciáját mutatja: az I., V., VI., VII., VIII., IX. kerületekben a lakások több mint 4 százaléka érintett rövid távú kiadással. A belvárosi kerületekben a kínálat és a befektetői aktivitás erőteljes, azonban a moratórium 2026 végéig védelmet nyújt az új lakáshotel engedélyekre. Az adatok szerint a VI. kerületben januártól a tiltás hatására a rövid távú kiadás száma jelentősen lecsökkent (kb. 60%-os visszaesés), miközben a hosszú távú kínálat bővült (kb. 34%), és a kereslet időszakos növekedése a Terézvárosban 32%-os telefonos érdeklődés-növekedéssel, a fővárosi kiadó lakások iránti kereslet 11%-os csökkenésével párosul.

A szakértők szerint a rövid távú kiadás korlátozása nem feltétlenül oldja meg a lakhatási válságot, sokkal inkább a meglévő engedélyes lakások pozícióit stabilizálja és a hosszú távú bérleti piacot élénkítheti. A lakásárak alakulása lassuló ütemben halad, a hosszú távú hozam Budapesten 4,5% körül mozog, és a forint erősödése a külföldi vásárlói keresletet mérsékli.

Összességében a budapesti Airbnb-szabályozások és a piac közötti kölcsönhatás olyan átrendeződést idéz elő, amely a befektetői érdekeket a belső kerületekben is változtatja: a meglévő engedélyes laudációk köre és a hosszú távra kiadott lakások aránya nőhet, miközben a külföldi befektetői aktivitás mérséklődhet. A jövőben a kerületi szabályozások és országos moratórium együttesen alakítják a belváros és külső kerületek lakáspiaci egyensúlyát.

Vizualizáció a belső kerületek Airbnb-koncentrációjáról: megoszlás térképen

Adatok és trendek összefoglalója

  1. A belvárosi kerületekben az Airbnb-lakások aránya kiemelkedő, és a teljes lakásállomány kb. 4-5%-át érinti.
  2. A bevételek és a hosszú távú bérleti díjak közötti különbség a belvárosban jelentős, de a költségek és szabályozási kockázatok fontosak.
  3. A VI. kerület szigorú tiltása 2026-tól a legtöbb országos és helyi változást diktálja a lakáspiacon, a hosszú távú kiadások felértékelődnek.
  4. A terézvárosi albérletpiac stabilizálódása és a KSH-Ingatlan.com adatok alapján a bérleti díjak és a hozamok alakulása összhangban van a szabályozásokkal.
V ~725 ezer Ft ~350 ezer Ft növekvő vonzerő a rövid távú kiadás felé
VI ~683 ezer Ft ~280 ezer Ft jelentős különbség, befolyásolja döntéseket
VII ~650 ezer Ft ~245 ezer Ft erős kontraszt
VIII - - hasonló trend

AIRBNB-szabályozás jöhet az I. kerületben - HírTV

Jövőbeni kilátások és ajánlások

A jövőben várható, hogy a kerületek kvótákkal és negyedközpontú megközelítéssel tovább finomítják a megoldásokat. A meglévő engedélyes lakások posztregulációs helyzetben is stabilak maradhatnak, de a piac alkalmazkodóképessége és a befektetői magatartás a hosszú távra kiadó lakások felé tolódhat.

tags: #budapesti #lakasarak #novekedesenek #airbnb

Népszerű bejegyzések: