Bükk Nemzeti Park szolgálati lakásai és természeti-kulturális értékei
A Bükk Nemzeti Park (rövidítve: BNP) Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik. A Bükk-vidék döntő többségét az Északi-középhegység nagyobb részétől eltérően nem vulkanikus, hanem tengeri üledékes kőzetek építik fel. Legmagasabb részén, a Bükk-fennsíkon a földtörténeti középkorban ülepedett karbonátos kőzetek (dolomit, mészkő) bukkannak felszínre. Istállós-kő: A Bükk-vidék második legmagasabb csúcsa (959 m). A csúcs alatt nyílik az ősember-leleteiről nevezetes Istállós-kői-barlang bejárata. A csúcsokon áthalad az Országos Kéktúra. A mészkőfelszíneken, illetve alattuk változatos karsztformák (barlangok, töbrök, víznyelők, zsombolyok, karrmezők, ördögszántások stb.) alakultak ki. A hegyek lábánál a karsztforrások vizéből mésztufa-képződmények váltak ki. A Bükki Nemzeti Park területén több mint 1100 barlangot ismerünk, közülük 45 fokozottan védett. Itt van az ország legmélyebb barlangja, a 275 méter mély Bányász-barlang. Idegenforgalmilag jelentős a kiépített lillafüredi Anna-barlang és Szent István-barlang, a miskolctapolcai Tavasbarlang. Forrásai, patakjai bővizűek. Az ország legnagyobb hegyvidéki, erdős nemzeti parkjának létrehozását főleg a névadó hegység földtani viszonyai indokolták. A földtörténeti ókor és középkor változatos tengeri üledékei gyűrődtek itt fel. A változatos kőzeteken sokféle talaj alakult ki. A park 94 %-át erdő borítja. A legnagyobb területen cseres-tölgyes nő. A magasabb régiókban ezt gyertyános-tölgyes, majd kb. 400 méter fölött hegyvidéki bükkös váltja fel. A BNP egyik legérdekesebb helye az Őserdő, melynek legöregebb bükkfái már több mint 200 évesek. Területén több mint 150 éve nem végeznek erdőművelési tevékenységet, sőt, a túrázókat is kitiltották onnan néhány éve, mert szemeteltek és rongálták a parkot.
- A növényvilág a fennsík töbreiben kialakult réteken a legváltozatosabb. Olyan ritkaságok élnek itt, mint a tüzes liliom (tűzliliom, Lilium bulbiferum), a karcsú- (Aconitum variegatum subsp. gracile) és a moldvai sisakvirág (Aconitum moldavicum), a sárga ibolya (Viola biflora), valamint az északi sárkányfű (Dracocephalum ruyschiana).
- Az orchideák közül a legféltettebb a Boldogasszony papucsa (erdei papucskosbor, rigópohár, Cypripedium calceolus).
- Az Alpesi gőte bükk-alfa fajai közé tartozik az alpesi gőte bükki alfaja, mely az erdei tavacskákban, forrásokban él, gyakran a mélyebb vizű pocsolyákban.
- A jégkorszak utáni hideg, kontinentális idők tanúi közé tartozik a hazánkban már csak a Bükki Nemzeti Park területén megtalálható poloskavész.
- A térség kiemelkedő zoológiai értékei közé tartoznak a veszélyeztetett, egyedi védelmet igénylő nappali ragadozó madarak, mint a parlagi sas, a békászó sas és a kígyászölyv.
Az állatvilág világhírű ritkaságai kötődnek a bükki barlangokhoz. A barlangi állatfajok némelyike csak időlegesen keresi fel a menedéket nyújtó zugokat. Ezek egyike a hosszúszárnyú denevér, amely kizárólag barlangokban szaporodik és telel. A fennsíkok arculatát a karsztosodás határozza meg. Enyhén hullámos felszínük jellegzetességei az alacsony bércek, a közöttük lévő dolinák, a víznyelők, zsombolyok és barlangok. A Bükk déli peremén a sajátos riolitkúpok, az ún. kaptárkövek számítanak földtani és kultúrtörténeti értéknek. A Bükkben eddig 853 barlangot tártak fel, közülük 45 fokozottan védett. Itt van az ország legmélyebb barlangja, a 275 méter mély Bányász-barlang. A Bükki Nemzeti Park 94%-át erdő borítja. A legnagyobb területen cseres-tölgyes nő.
Turisztikai és kulturális értékek
Lillafüred a Garadna és a Szinva összefolyásánál létrehozott Hámori-tó partján épült üdülőhely. Turistáknak kiépített cseppkőbarlangja a Szent István-barlang. Az Anna-mésztufabarlang igazi különlegesség, hiszen az egész világon összesen hat ilyen típusú barlang látogatható. A Lillafüredi Palotaszálló függőkertjén át közelíthető meg a tavat elrekesztő gát vízesése. Az üdülőhelyen áthalad a Lillafüredi Állami Erdei Vasút - ezen épült Magyarország legmagasabb és leghosszabb erdei kisvasúti hídja. Szilvásvárad a Bükki Nemzeti Park egyik legkedveltebb kirándulóhelye. Nyáron kisvasúttal is végigutazható az öt kilométer hosszú Szalajka-völgy, benne a Fátyol-vízesés tizenhét méter magas lépcsősorával. A Szabadtéri Erdei Múzeum az egykor a völgyben lakó szénégetők életébe nyújt betekintést. A Szalajka-forrástól gyalog is elérhető az istállóskői ősemberbarlang. A Lipicai Lótenyésztés Történeti Kiállítás a közeli Csipkéskúton legelő lipicai lovakat és a ménesük történetét mutatja be. Az őspark közepén áll az egykori Erdődy-Pallavicini-kastély. A hegyek közt megbúvó apró falu közigazgatásilag Miskolchoz tartozik.
Természeti védelem, tájvédelem és fejlesztési projektek
A tájvédelmi körzet az Upponyi-hegységben van; a védelmet a víztározó érdemesítette ki. Fokozottan védett az Upponyi-szoros és - az ivóvíz tisztaságának megőrzése érdekében - a Lázbérci-víztározó és annak parti sávja. Az 1967-1969 között létesült, 6,2 millió köbméter víz befogadására alkalmas mesterséges tó fontos szerepet játszik Ózd és Kazincbarcika, valamint több falu vízellátásában. A tó belső védőövezete egy 20 méter széles parti sáv. A 141 hektáros körzetet 1987-ben hozták létre. A várat és az ófalut 1987-ben vették fel az UNESCO világörökség listájára. A környező terület természetvédelmi oltalom alatt áll. Az 11 862,7 hektáros körzetet az 5/1985. (XI. 22.) OKTH rendelkezés létesítette a Mátra középső és nyugati részén, Kisnána, Domoszló, Markaz, Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Parádsasvár, Recsk, Mátraszentimre, Hasznos és Bátonyterenye között. Két különálló, országos jelentőségű természetvédelmi területből áll, ezek a gyöngyösi Sár-hegy és a siroki Nyírjes-tó. A Borsodi Mezőség átmenet az Alföld és a Bükk-vidék hegyei között. Arculatát a Tisza és mellékvizei, valamint az itt pásztorkodó emberek alakították ki. A tájvédelmi körzet 6709 hektáros területéből 447 hektár szigorúan védett. A védetté nyilvánításhoz több kisebb természetvédelmi területet vontak itt össze: Salgó vára, a Szilvás-kő, a Kercseg-völgy, a Földház-tető, a Gortva-völgy, a Bárna-patak és a Zagyva forrásvidéke korábban külön volt védett.
Régészeti és kulturális örökség
Az őspark közepén áll az egykori Erdődy-Pallavicini-kastély. A Diósgyőri vár a 12. századi vár helyén épült a 14-15. században egy gótikus vár, amit 16. században megerősítettek. A királynék egyik váraként Nagy Lajos uralkodása alatt élt fénykorát. Ma az ország egyik legjelentősebb műemléke. A 2500 négyzetméter alapterületű palota valaha mintegy 50 helyiséget magában foglaló, vastag falú épületéből csak négy magas torony és az őket összekötő épületszárnyak földszintje áll, néhol az emelet romjaival. A kazamatában rendezték be Közép-Európa legtöbb bábut felvonultató panoptikumát, amelyben hat életkép mutatja be a 14. századi középkori életet.
Az emberek és a park kapcsolata messzire nyúlik: sokkal korábban élt itt az ember, és a régészet tanúi a barlangokban feltárt ősi eszközök és csontmaradványok. A látogatók a környék településein: Miskolcon, Szilvásváradon, Lillafüreden, Felsőtárkányban, Répáshután, Bükkszentkereszten, Újmassán és Hámoron állandó kiállításokon nyerhetnek betekintést a vidék természeti értékeibe, és történetébe.
A karsztvidékek kialakulása
tags: #bukki #nemzeti #park #szolgalati #lakas