Otthoni bunkerépítés útmutató: tervezés, típusok és gyakorlati ötletek

Ha már nincs pánikszobám, se privát bunkerem, legalább legyen mobiltáskám, gondolom, miközben egy méretesebb hátizsákot megtöltök tartós élelmiszerekkel, gyógyszerekkel, elemlámpával, bicskával, melegítő fóliával, esőkabáttal, iránytűvel, varróeszközökkel és néhány váltás fehérneművel. Ez a táska nem más, mint egy vészcsomag, amit váratlan, például katasztrófahelyzet esetén indulásnál pillanatok alatt felkaphatok a hátamra. Ilyen táskát mindenkinek tartania kellene otthon, és még egyebeket is, ha valóban felkészülve szeretné várni a bajt.

Miért érdemes otthoni óvóhelyet vagy bunkert tervezni?

Siklósi Norbert szavai nagymamám figyelmeztetését visszhangozzák, vagyis hogy az otthonát senki ne hagyja el katasztrófahelyzet esetén, mert alapesetben a megszokott környezetünk nyújthatja nekünk a legnagyobb biztonságot. Az alapszabályok mit sem változtak: a házat, az otthonunkat csak akkor szabad elhagyni, ha már nincs más lehetőség. Akik egyszer átélték, azok mindig a következő háborúra készültek, illetve arra, hogy baj esetén legyen mit ennie a családnak, legyen hová elbújni, elmenekülni.

Történelmi tapasztalatok és otthoni gyakorlat

Anyai nagymamámék falun éltek, a házuknak volt pincéje, ami a II. világháború alatt óvóhelyként is szolgált a nyolctagú családnak. A pincében állandóan tartottak olajlámpást, gyertyát, ivóvizet, takarókat és minden olyan dolgot, amire szükség lehet menekülés esetén. Arra is tisztán emlékszem, hogy a nagyszüleimnél, de még édesanyámnál is mindig volt otthon legalább öt kiló liszt, cukor, olaj és számos konzerv, amihez nem lehetett nyúlni, ugyanis az volt a vésztartalék.

Típusok: milyen bunkert válasszunk?

Milyen típusú bunkerek léteznek? Alapvető menedékek: rövid távú védelemre szolgálnak, pár napig biztosítanak menedéket. Középkategóriás óvóhelyek: ezek már hónapokig biztosíthatnak megfelelő életteret, saját szellőzőrendszerrel és víztartalékkal. Luxusbunkerek: hosszú távú tartózkodásra is alkalmasak, teljes komforttal, víztisztító rendszerekkel és akár önfenntartó energiaforrásokkal.

Hol érdemes építeni, milyen mélység és szerkezet szükséges?

„Ha valaki a telkén belül építi a bunkert, az általában családi házas övezetben valósul meg. Természetesen a legideálisabb, ha az új ház építésekor már eleve be van tervezve - vagyis a ház alá kerül. Az, hogy milyen lesz a bunker, attól függ, mekkora védelmet szeretne a megrendelő, és mitől szeretne védekezni. Ha csupán személyes védelemre van szüksége, akkor elegendő egy jól kialakított pince. De ha valaki háborús veszélyhelyzetre is szeretne felkészülni, akkor bizony akár 6-8-10 méter mélyre is le lehet vinni az egész helyiséget - vagyis két-három emeletnyi mélységbe.

Minden, ami egy-két méternél mélyebbre megy, engedélyköteles. Van, amit pinceként engedélyeznek, de megerősítik, hogy használható legyen óvóhelyként is. A mélység és a falazat: egy pincének az a feladata, hogy ne omoljon rá a föld. Egy bunkernek viszont olyan robbanási nyomást is el kell bírnia, amit egy bomba okoz. A minimális vastagság harminc centiméter vasbeton, de ez lehet akár ötven centi is, attól függ, milyen védelmet várunk el. Olyan betonminőség és vasalás kell, ami egy panelház szintű szerkezetet ad, csak föld alatt.

Biztonsági elemek és belső kialakítás

A bunker egyik legfontosabb eleme a szellőzőrendszer, amelynek biztosítania kell a folyamatos friss levegőellátást. Egy jól kialakított menedék ráadásul nukleáris szennyezés esetén is védelmet nyújthat, ha megfelelő szűrőrendszerrel van ellátva. A biztonságot növeli a megfelelő zárszerkezet és a külső behatolás elleni védelem is. Mondok egy egyszerű példát: minden szobaajtó befelé nyílik, a szoba irányába. Ha ezt kívülről, észrevétlenül el tudjuk zárni egy rejtett szerkezetű, vízszintesen mozgó tolóajtóval - amit kívülről akár falnak vagy bútornak is nézhet az ember -, ez már önmagában jó. Ez a tolóajtó acélból készül, vasbetétes, és úgy terveztem meg, hogy ne lehessen könnyen feltörni. Egy ilyen ajtó kinyitása feszítővassal akár tíz percig is tarthat. Ez az az idő, amelyet a bent lévő személy menekülésre, elrejtőzésre vagy segítségkérésre használhat. Ezért építjük meg a menekülő-útvonalat is.

Energiaellátás és önellátás

A bunker energia- és közműellátása attól függ, hogy milyen hosszú időtartamra tervezik a bent tartózkodást. Normál esetben a hálózatról is működhet, de szükség van egy leválasztórendszerre, amely vészhelyzet esetén automatikusan önellátó üzemmódra kapcsol. Ilyenkor napelem, akkumulátor vagy akár kézi hajtású generátor is biztosíthatja az áramot - például egy pedállal hajtható rendszer, amely feltölti a 12 voltos akkumulátorokat.

Mit tartalmazzon egy alapvető bunker vagy menekülőszoba?

A raktárban mindenféle tartós élelmiszer, gyógyszer, kötszer, víz, világítóeszközök, játékok, könyvek, szerszámok voltak felhalmozva. A szobában négy kinyitható ágyat, székeket és egy kis asztalkát láttam. Hogy miről is beszélek? A felsoroltak mellé kerül még pár hasznos dolog, úgy, ahogy Siklósi Norberttől, a Magyar Felkészülők Egyesületének alapítójától tanultam. Ezek a föld alatti létesítmények ugyanis nem jönnek ki pár százezer forintból, és ha valaki a telkén belül építi a bunkert, az általában családi házas övezetben valósul meg.

Elérhetőség és költségek

Hazánkban is van igény a magánbunkerekre, bár évente legfeljebb ötöt rendelnek meg tőlük. Ennek oka az lehet, hogy ezek a létesítmények igen drágák. És hogy kik akarnak maguknak ilyen helyiséget? Azok, akiknek fontos a biztonságuk és erre költeni is tudnak. Ezek a föld alatti létesítmények ugyanis nem jönnek ki pár százezer forintból. A honlapjukon szereplő képekből jól látható, hogy a képzeletnek csak a pénztárca szab határt. Persze minden a megrendelő igényétől függ, ha azt szeretnék, alacsonyabb költségvetésű, egyszerűbb bunkereket építenek, de a prémium kategóriára is be lehet fizetni.

Régi bunkerek és jogi háttér

Az ország több pontján is fellelhetők még a hidegháborús időszakból fennmaradt óvóhelyek. Ezek közül a legismertebb a budapesti F4-es objektum, amely a főváros metróhálózatának része. Csepelen, a Tamariska-domb alatt is található egy egykori óvóhely, amely ma már látogatható. Svájcban törvény írja elő, hogy minden lakóépülethez tartoznia kell egy óvóhelynek. Magyarországon ez még nem kötelező, de a szakértők szerint egyre többen ismerik fel a bunkerépítés jelentőségét.

Hogyan kezdjünk hozzá, ha nincs lehetőség föld alatti építkezésre?

Minden, ami egy-két méternél mélyebbre megy, engedélyköteles, ezért sokak számára praktikus megoldás egy jól kialakított menekülőszoba vagy megerősített pince. Egy bunker akár egy hétvégi ház árából is kihozható, különösen, ha meglévő helyiségeket, például pincét vagy melléképületet alakítanak át pánikszobává. A menekülésre szolgáló helyiség lehet egy belső szoba, de akár egy pince is - a lényeg, hogy legyen hozzá egy rejtett bejárat.

Gyakorlati ötletek otthoni, olcsóbb megoldásokra

Az ötlet egy sajnálatos esetből származik: az eset után a tulajdonos úgy döntött: kell egy biztonságos hely, ahová el lehet bújni, ahonnan segítséget lehet hívni. Ha nincs lehetőség föld alatti létesítményre, egy rejtett belső szoba, tolóajtóval eltakart menekülőhely vagy megerősített pánikszoba is sokat segíthet. Fontos, hogy legyen vészcsomag (mobiltáska) és alapfelszerelés, továbbá egy menekülő-útvonal, amelyet előre megbeszélünk a családdal.

Gyerekek és bunkerépítés: játékból tanult készségek

A kuckóépítés minden kultúrában, minden földrajzi szélességen és hosszúságon és történelmi korban folyt és folyik. A gyerekek szinte ösztönösen vonzódnak a bunkerek építéséhez. Egy pokróc, néhány párna, székek vagy kartondobozok máris elégségesek ahhoz, hogy megszülessen egy titkos kuckó, ahová csak ők ismerik a bejáratot. Ezek a rögtönzött búvóhelyek nem csupán játékterek: egyszerre jelentenek menedéket, fantáziavilágot és önálló birodalmat.

A bunkerépítés során a gyerekek terveznek, együttműködnek, problémákat oldanak meg, miközben szabadjára engedik a képzeletüket. A közös menedék felépítése rengeteg nagymozgást és finommozgást fejleszt. Fel kell tudni mérni a távolságot, súlyt, a kifejtendő erő mértékét. A szabadjátékok magát ezt a felépítést célozzák, a különböző részképességeket egy nagy célnak rendelve alá.

Tippek családi bevonásra és egyszerű DIY megoldásokra

Ki mondta, hogy a bunkert csak egyedül lehet elkészíteni? Vonjátok be az egész családot, akár barátokat is! Asztal alatti menedék: egy jó nagy asztal alatt akár többen is elfértek. Doboz házikó: akár bent a házban, akár kint raktok össze dobozból egy klassz kuckót. Indián tipi (sátor) lécekből: ehhez ugyan szükség lesz egy kis barkácsolásra, de annál menőbb lesz, mikor felépül. A saját bunker biztonságos érzelmi teret ad, ahol a gyerek megnyugodhat, elvonulhat vagy feldolgozhatja az élményeit.

Egyszerű listák induláshoz

• Vészcsomag: tartós élelmiszer, ivóvíz, gyógyszerek, elemlámpa, pót elemek
• Alapfelszerelés: takarók, gyertyák, kézi generátor, akkumulátorok
• Biztonság: zárszerkezet, rejtett bejárat, menekülőútvonal
• Hosszabb távra: víztisztító, légszűrő, napelem és akkumulátorrendszer

Hol kérjünk segítséget?

Akinek saját óvóhely építését fontolgatja, annak érdemes szakemberrel konzultálnia a megfelelő tervezés és kivitelezés érdekében. Bár korábban a bunkereket főként katonai vagy kormányzati célokra használták, ma már egyre több magánszemély lát bennük megoldást a bizonytalanságra. Egy dolog biztos: a bunkerek már nem csupán történelmi emlékek, hanem egyre inkább a jövő részévé válnak.

tags: #bunker #epites #otthon

Népszerű bejegyzések:

• Beleegyező nyilatkozat a társasházi törvényben: jogi keretek röviden
• Újraválasztás a közös képviselői tisztségben: teljes útmutató
• Békés megyei megfizethető családi ház kínálat – legújabb áttekintés
• A Mira Garden Lakópark: közlekedési kihívások és belterület-fejlesztési lehetőségek
• Ingatlanpiaci áttekintés Győr-Szitásdombtól Budapestig