1 hektár burgonya termesztése: gyakorlati útmutató és háttérismeretek

A Paradicsom, chilipaprika, zöldfűszerek... mindegyik viszonylag könnyedén megterem a kertünkben, sőt, teraszon is, na de hogy krumplit is tudjunk nevelgetni, akár kert nélkül is? A saját burgonya termesztése igencsak bonyolultnak hangzik, és legtöbben csak legyintenénk rá, mondván, nem vagyunk profi kertészek vagy zöldségtermesztők, sőt, sokunknak kertje sincs. a dézsa fertőtlenítése után tegyünk az aljába 20 cm vastag földrétegethelyezzük el a csírázó gumókat min. Körülbelül 10 héttel az ültetés után a burgonya virágozni kezd, jelezve, hogy nemsoká itt a betakarítás ideje. Sajnos sokaknak gondot szokott okozni a burgonyatermesztés, de nincs nagy baj, hoztam nektek öt remek módszert, melynek segítségével bő termés lesz minden kertben!

Elmúltak a fagyok, végre mehetünk a kertbe és termeszthetjük a zöldségeket! Egy korábbi cikkünkben mutattam nektek olyan ötletet, melynek segítségével pár négyzetméteren is sikeresen termeszthettek burgonyát kis odafigyeléssel. Kattintsatok ide, ha lemaradtatok volna róla. A korábbanivel együtt összesen hat ötletet próbálhattok ki, biztosíthatok mindenkit abban, hogy bármelyiket válasszátok, bő termésetek lesz!

Ássunk fel egy akkora területet, amekkorán szeretnénk burgonyát termeszteni, ezután alakítsunk ki fészkeket nagyjából 30-40 centiméterenként. A fészekbe szórjunk hamut, komposztot, ásványi anyag keveréket egy evőkanállal, majd három burgonyagumót, természetesen minden egyes fészekbe. Készítsünk hosszú barázdákat, melyek 20-25 centiméter mélyek és 25-30 centiméter szélesek. A barázdák között hagyjunk 80-100 centiméter távolságot, ebben az esetben is használjunk komposztot, hamut és ásványi anyag keveréket, szórjuk ezeket a barázdák aljára, majd helyezzük a gumókat is a barázdákba, csírázó részükkel felfelé. Én ezt a módszert javaslom mindenkinek, mivel a fólia meggátolja a gyomosodást, és nem kell a későbbiekben foglalkoznunk a kellemetlenkedő gyomokkal.

Készítsünk barázdákat, majd fedjük be fekete fóliával mindet, ezután vágjuk ki azokon a helyeken a fóliát, ahová beletettük a gumókat, ezáltal biztosítjuk a fejlődésüket. Ebben az esetben is fészkeket kell készítenünk, amik legalább 1-1,2 méter szélesek és 15-20 centiméter mélyek. A gödörbe helyezzünk trágyát, komposztot, hamut és egy evőkanál ásványi anyagot tartalmazó keveréket. Ha megvagyunk, jöhetnek a burgonyagumók, 3-5 darabot tegyünk a fészekbe, majd takarjuk földdel. Öntözni csak akkor öntözzük, ha már a föld nagyon száraz. Ha kiskerted van, ezt a módszert ajánlom!

Ássunk egy legalább 90x90 centiméter széles, és legalább 50 centiméter mély gödröt. Szórjunk az aljára hamut, komposztot, majd jöhetnek a gumók. Fontos, hogy nagyjából 25-30 centiméteres távolságra legyenek egymástól, az első sor után jöhet megint egy kis hamu, illetve komposzt, és 10 centiméter földréteg, majd újabb sor burgonyagumó. Köztudott, hogy a burgonya Amerikából származik. Amerika őslakosságának - az indiánoknak - a burgonya és a kukorica volt a fő tápláléka. A két növény klimatikus igénye nagymértékben eltérő. A burgonya a hűvös, csapadékos éghajlatot kedveli, míg a kukorica melegkedvelő növény. Európába Francis Drake hozta be, 1580-ban.

Nagyon nehezen terjedt el Európában, mert a termesztésének nem volt hagyománya. Elterjedéséhez közel 200 év kellett. 1845-1847-ben azonban először jelentkezett a burgonyavész (Phytophthora infestans) gombabetegség, ami főleg a levélzetet támadja, de a gumóba is képes lehatolni, és a gumók rothadását okozza. Fellépése következtében Európa teljes burgonyatermése megsemmisült. Magyarországon is kialakult a burgonya intenzív nemesítése; az első magyar fajtát - a Magyar Kincset - Nyitrán nemesítették. Az 1950-es évtől jött a burgonyatermesztés másik nagy katasztrófája, a vírusos leromlás, amit a levéltetvek terjesztenek.

1. ábra. Nagy problémát okozott, hogy a legkedveltebb rózsaszín héjú Kisvárdai Rózsa és a Gülbaba már csak 5-6 t/ha termésre volt képes a vírusos leromlás következtében. Ez a gyakorlat évtizedekig folytatódott, amíg Keszthelyen Sárvári Istvánék nem fogtak intenzív burgonyanemesítésbe. 1970-ben előállították a Signal és a Magyar Rózsa fajtákat, vadfajok keresztezésével. A burgonya a hűvös, csapadékos éghajlatot kedveli; a virágzás idején, amikor legnagyobb mértékű a gumókötés és -fejlődés, a napi 17-18oC-os átlaghőmérséklet lenne kedvező.

További probléma, hogy a burgonya termesztési költsége igen nagy, elérheti az 1,3-1,5 millió Ft/ha-t, főleg ha megfelelő szaporulati fokozatú ültetőgumót használunk. Ha pedig nem elit vagy első évi után termesztett gumót ültetünk el, ne várjunk nagy termést! Napjainkban 200 ha-ra csökkent a hazai vetőgumó-szaporító terület (1. Problémát jelent, hogy Magyarországon nincs elegendő korszerű burgonyatároló. A burgonyán a rügyek hármasával ülnek a szemekben. Szokás, hogy lecsírázzák a gumókat, ám ezzel nem érünk el eredményt, mert mindig a középső rügy csírázik ki; ha ezt letörjük, akkor megindul a két szélső rügy csírázása. A burgonya vetésterülete nemcsak Magyarországon, hanem az EU-ban is drasztikusan csökkent (2. 2. ábra.

Burgonyát Magyarországon 1973-1976-ban 90-100 ezer ha-on termesztettünk, 15-16 t/ha termésátlaggal. Ez 330-430 ezer tonna össztermést jelent évente a KSH szerint, ami az önellátást sem tudja biztosítani, miközben nem megoldás, hogy más országból kell behozni. A burgonyaágazatunk bajban van, meg kell mentenünk, ha kell, akár területalapú támogatással. Köztudott, hogy a burgonya a homoktalaj növénye, de termesztése már több évtizede a középkötött mezőségi talajokra is áthúzódott. A burgonyát az egész világon bakhátas móddal termesztik; a primer bakhátat az ültetőgép húzza, a szekunder bakhátat (30-40 cm-es) a talajmaró töltögető munkagép. Nagyon fontos a harmonikus tápanyagellátás. Ehhez figyelembe kell venni a talaj AL-oldható felvehetőtápanyag-tartalmát és a burgonya tápanyagigényét. 100 kg burgonyaterméshez szükséges 0,5 kg N, 0,2 kg P2O5 és 0,8-1,0 kg K2O hatóanyag. A megfelelő termés eléréséhez N 150-160, P2O5 70-80, K2O 170-180 kg/ha hatóanyagra is szükség van. Ezzel szemben Magyarországon a felhasznált NPK- műtrágya-hatóanyag hektáronként 130 kg, aminek 66%-a N és csak 17,5 kg/ha a K2O-hatóanyag-felhasználás (1. Burgonyafajtát annak megfelelően kell választani, hogy korai primőr, nyári vagy téli tárolásra kívánjuk termeszteni.

Ültetés előtt fontos a méret szerinti szétválogatás, mert így tökéletesebb lesz a tőszám ültetéskor. Előny - főleg primőr burgonya termesztéskor - az előhajtatás. A tőszám áruburgonyánál 50-55 ezer gumó/ha, vetőgumó-termesztésnél pedig 60-65 ezer gumó/ha a megfelelő. A burgonyatermesztésben a termesztési célnak és a felhasználási módnak megfelelően sok fajta áll a termesztők rendelkezésére. (2. A McDonald’s hálózat korábban csak két speciális fajtát használ, a Russet Burbank-et és a Shepody-t; ezeknek kiváló az ízük, a konyhatechnikai tulajdonságaik és megfelelő a gumók alakja a hasábburgonya jobb kihozatalához is. A burgonya beltartalmánál fontos, hogy a fehérjetartalma 2% körüli, a keményítőtartalma 14-18% legyen és a legfontosabb, hogy az oldható szénhidrát 0,5% alatt legyen, mert ebben az esetben szép szalmasárgára süthető.

Hogy mennyi az oldható szénhidrát-tartalma, az függ a fajtától és a tárolás módjától. A burgonyatermesztésnél az agrotechnikai elemek közül legfontosabb az öntözés fejlesztése. A burgonya rendkívül igényes az egyenletes vízellátottságra. Ha nem megfelelő a vízellátottság, akkor leáll a gumókötés és -fejlődés, vagy esetleg megjelenik a gumóvarasodás. A burgonyának a cukorrépa és a lucerna után a legnagyobb a vízigénye. Kiemelkedően fontos a hatékony, integrált növényvédelem, melynek elemei közül különösen kiemelkedik a fitoftóra elleni védekezés, ill. A burgonyabetakarítás napjainkban már teljesen gépesített. A betakarítás ideje függ attól, hogy primőr, nyári vagy téli tárolásra termesztjük. Betakarítás előtt fontos az állomány deszikkálása vegyi úton és mechanikailag, továbbá a gumók méretre osztályozása, szakszerű tárolása. A burgonya betakarítása a termesztési céltól függ. Az új vagy primőr burgonyát már május végétől felszedhetjük, foszlós héjjal. A nyári burgonyát folyamatosan szedhetjük fel egész nyáron. A téli tárolásra olyan fajták kellenek, melyeknek a szárazanyag-tartalma eléri a 23-24%-ot. Betakarítás után válogatás következik, majd a tárolóban a leszárítás külső levegő befúvatásával, 2-3 napon keresztül. Utána a sebparaképződés biztosítása következik, amikor is a sérült részeken puha réteg képződik: ez 10-15 nap alatt 80-90% páratartalomnál és 10oC felett hőmérsékletnél alakul ki. A főtárolás alatt 4-6oC-os tároló-hőmérsékletet kell biztosítani. Kitárolás előtt szintén 10oC-ra fel kell melegíteni, amit a hűtés leállítása után a burgonya fajhője biztosít. Hűtés nélkül hetente kb.

Összességében kijelenthető, hogy a burgonyaágazat katasztrofális helyzetben van. A klímaváltozás és a nem megfelelő vetőgumó használata következtében, valamint a hektáronkénti magas termesztési költsége miatt további termesztése feltétlenül kormányzati beavatkozást igényel. SZERZŐ: DR. Ilyen egyszerű még nem volt a burgonya termesztése! Ezt neked is ki kellene próbálnod! A saját magunk által termesztett zöldség és gyümölcs igaz büszkeség. Ráadásul pontosan tudjuk, mivel volt, vagy éppen nem volt kezelve az adott zöldség vagy gyümölcs. Igaz ez a burgonyára is, amit sokan kert, vagy hely hiányában inkább nem termesztenek. Pedig van megoldás rá, hogy akár kert nélkül, vagy kicsi kertben is lehessen saját krumplink!

A krumpli termesztése helytakarékos módon is megoldható. Sőt, még akkor is, ha nincs kertünk. Az egyik módszer, amikor rekeszben neveljük a krumplit. Akár több rekeszt is tehetünk egymás tetejére, így kis helyen is sok burgonyánk teremhet. Ehhez nagyobb lyukú, magas rekeszekre lesz szükség, hiszen a lyukakon fognak majd kibújni a krumpli szárai. A rekeszek aljára tegyünk termőföldet, majd a rekesz oldalát béleljük ki szalmával, hogy a föld odabent maradjon. Helyezzük a földrétegre a vetőburgonyát úgy, hogy a csírák felfelé álljanak, és két vetőburgonya között hagyjunk legalább 15 centiméter helyet. Ezután fedjük be 5-10 centiméternyi földdel vagy komposzttal a gumókat, majd a tetejét fedjük be szalmával. Tegyük a rekeszeket napos helyre, és öntözzük rendszeresen. De akár dézsában is nevelhetünk burgonyát. Ehhez szükségünk lesz egy 50 cm körüli átmérőjű, és 100 cm körüli magasságú edényre, aminek lyukas az alja, mert a burgonya és a pangó víz nem jó barátok. Célszerű 1 héttel az ültetés előtt előcsíráztatni a gumókat, hiszen így gyorsabban jutunk majd burgonyához. Fertőtlenítsük ki a dézsát, majd tegyünk 20 cm földet az aljára. Erre helyezzük a gumókat, a csírázó felükkel felfelé, majd takarjuk be őket 10 cm földdel. Két gumó között legyen 10-15 cm távolság. Ha nincs kerted, akkor sem szabad lemondanod a saját burgonyáról. Amikor a burgonya szára már 15-20 cm magasra kiemelkedik a talajból, töltsük fel a dézsát földdel. Mindig 10 cm földet rétegezzünk rá, de a növény lombja mindig a föld felett legyen. Ezt még legalább egyszer ismételjük meg. Ügyeljünk rá, hogy folyamatosan nedves legyen a föld, de ne pangjon a víz a dézsában. Körülbelül 10 héttel az ültetés után elkezd virágozni a burgonya. Ekkor jött el a betakarítás ideje.

Ismerd meg a krumplit: A burgonya, vagy ahogy nevezni szoktuk, a krumpli, nagyon népszerű zöldségféle, nem csak hazánkban, hanem világszerte. Peru és Chile környékén őshonos, ahol már mintegy 7000 éve fogyasztják. Már reggel találkozhatunk vele burgonyás kenyér formájában, és az ebédre készített rakott krumpli is igazán finom választás lehet, de akár köretként is nagyon ízletes. A burgonya hazánkban az 1600-as években lett igazán népszerű. A burgonya körülbelül 90 cm magasra tud megnőni. Lágyszárú növény, melynek föld feletti szárcsomóiból nőnek ki a hajtások és a levelek, míg a föld alattiból a gyökerek és a tarackok. A tarack csúcsának megvastagodásából nő ki a gumó. A burgonya 12 hét alatt növeli meg gumóit. Fogyasztani csakis a gumóját szabad, mert szárában, leveleiben, a burgonyagumó rügyeiben és a zöld héjában méreganyag található. Ezt a méreganyagot szolaninnek nevezzük, amely később a csírákban is megjelenik, ezért fontos fogyasztás előtt eltávolítani azokat a burgonyáról. A burgonya egy felnőtt napi C-vitamin szükségletének nyolcadát biztosítja, de az újburgonya ennek a dupláját tartalmazza. Emellett kiváló B1-, B6- és folsav forrás, alacsony nátrium és magas kálium tartalmának köszönhetően pedig képes szabályozni a vérnyomást. Gazdag rostforrás, így az emésztőrendszer megfelelő működésében is nagy szerepet játszik. A legtöbb rostot a héjában főtt és a sült burgonya tartalmazza. Alacsony a kalóriatartalma, mégis gyors telítettség érzetet okoz, így a fogyókúrázók is gyakran fogyasztják. Azonban ügyelni kell rá, hogy az olajban elkészített változat akár háromszoros energiatartalommal is bírhat. Mivel főtt állapotában a tápanyagok egy része kioldódik a vízben, érdemes az ételhez a főzővizet is felhasználni, vagy levest készíteni belőle.

A burgonya ültetésének márciusban és áprilisban jön el az ideje. A burgonya nem válogatós a talaj szempontjából, de a legjobban a közömbös, vagy kissé savanyú kémhatású homok, illetve homokos vályogtalajokat kedveli. A burgonya a komposzttal dúsított talajban válik igazán ízletessé. Ráadásul, ha a szomszédságában kömény terem, még finomabb lesz. A kertben márciusban és áprilisban jön el a burgonya ültetésének ideje. Fotó: Shutterstock

Az ültetésnél csak egészséges gumót használjunk. Fel tudjuk gyorsítani a folyamatot, ha előcsíráztatott gumókat ültetünk. A legjobb, ha 70 cm sortávolságra, és 30-35 cm tőtávolságra ültetjük el a gumókat, amelyhez kapával készítünk 15-20 cm mély fészket. Mindig a csírás végükkel felfelé rakjuk őket a fészekbe. A burgonyatermesztés során nagyon fontos a töltögetés. Ez elősegíti a gumókötést, továbbá megakadályozza, hogy a burgonya szára túlzott mértékben elterüljön és még a gyomképződést is gátolja. Ezt akkor kell elvégezni, amikor a növény szárának magassága eléri a 10-15 cm-t. Ezt követően legalább még egyszer végezzük el a töltést. A gumók kiszedésére a virágzás után kerülhet sor. Ekkor egyszerűen csak ki kell húzni a növényeket a földből, és leszedni a gumókat.

A krumplibogár nem jó barátunk. A legegyszerűbb megoldás a megfékezésére, ha összegyűjtjük. Érdemes megnézni a levelek fonákját is, mert ott találhatóak a petéi, így azok elpusztításával sok felesleges hajlongástól kíméljük meg magunkat. A krumplibogár nem csupán a burgonyát, hanem annak minden rokonát, így a paradicsomot és a tojásgyümölcsöt is megtámadja. Ha a permetezőszer mellett döntünk, azt idővel váltogatni kell, mert sajnos nagyon hamar képesek alkalmazkodni hozzá.

A krumplit annyian szeretjük, hogy érdemes neki helyet adni, nemcsak az asztalunkon, hanem a kertünkben, erkélyünkön is! Jelenleg a 9 ezer hektárt sem éri el az üzemi méretű burgonyatermesztés, és csökken a vetőgumó-termesztő terület is - hangzott el a nyírteleki szakmai, fajtabemutató tanácskozáson. A burgonyatermelés ma tiszteletre méltó tevékenység. Régen is nehéz volt ez a munka, és jelenleg sem könnyebb - vezette be előadását Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős alelnöke a nyírtelek-gyulatanyai országos burgonya tanácskozáson 2018.

AZ előadó szerint a burgonya termőterület csökkenése, a tőszám-beállottság és a piac ingadozó kereslete miatt komoly gazdasági kihívások vannak. A minőségi vetőgumó és a megfelelő védelem kiemelten fontos. A nemzeti fajtajegyzékben 37-féle burgonya található, míg az uniós listán 1657 - ahonnan válogathatnak a gazdák. A burgonya termesztéséhez kapcsolódó technológiák és gazdasági mutatók részletes elemzése segít a sikeres hektáronkénti termelés elérésében.

A cikk végigkíséri a burgonya termesztésének főbb fázisait: az ültetéstől a töltögetésen át a betakarításig, valamint a hosszú távú fenntarthatóság és a gazdasági megfontolások fontosságát. E módszerek és ismeretek segítenek abban, hogy 1 hektáron megtermeljük a kívánt mennyiséget, akár kert nélkül is.

tags: #burgonya #termesztese #1 #hektar

Népszerű bejegyzések:

• Termőföld vásárlása Magyarországon: mit kell tudni?
• Ingatlanügyek Magyarországon
• Praktikus ajándékok ingatlanosoknak
• Hogyan felújítsuk egy régi házat: részletes útmutató és tippek
• Jelentősége a lakásbérbeadásban