Alaprajz tervezése a butorok nagyban elképzelt vetítésével és a belső elrendezés részletes megtervezésével
Ha tervezni szeretnél, az alaprajzba rajzold meg, a bútorok felülnézeti képét. Képzeld, hogy a szemed maga a plafon. (Olyan óriássá nőtt és olyan lapos lett, mármint a szemed.) Egymással párhuzamos vetítősugarak indulnak ki belőle és rávetítik a bútorok képét a padlóra. A falnézetekre pedig rávetítheted a bútorok elöl nézeti, vagy oldal nézeti képét. Képzeletben ilyenkor állj azzal a fallal szembe, amelyikre vetíteni szeretnél. Gondold azt, hogy a szemed a mögötte lévő fal maga. És a „ falszemedből” kiinduló párhuzamos vetítősugarak körülpásztázzák a bútorok képét és rávetítik a szemközti falra, úgy hogy a tárgyak oldala nem látszik. A következő falnézetnél ugyanezt kell csinálnod. És ha ezt mutatom? Segítség!!! Ezt akkor is utáltam! Ha túl szárazak az eddigiek nyugodtan bízd rá a férjedre. Ha költözik és a meglévő bútoraiddal akarod berendezni a megrajzolt helyiségeket, vágd ki a bútorok nézeteit színes papírlapokból és azokat tologasd a falnézeteken és az alaprajzon. - Hová tegyem a konnektorokat, kezét csókolom? Vagy a szennyvíz felállás előre tervezése esetén a WC oda kerülhetne ahová szükséges. Mennyivel kényelmesebb lenne neked, ha a kész villanyszerelési, stb. tervek birtokában, stressz nélkül meg tudnád mondani, mit hová kérsz. Amikor még azt mondták a kivitelezők, hogy tervrajz helyett festményben jársz az építkezésekre. (Nehezen adtam be a derekamat, de ma már számítógépes terveket készítek. Legyen az konyhabútor, gardrobe szekrény, komód vagy bármilyen egyedi bútor, Ön megkapja a bútor elkészítéséhez, az összes szükséges rajzot, anyagkiírást és segítséget!
Miért jó az Önnek, ha igénybe veszi ezt a szolgáltatásunkat? Féláron az Öné lehet bármilyen egyedi bútor, amit otthonába szeretne: nem kell fizetnie a gyártásért és a beépítésért! Szinte bármilyen bútort meg tudunk tervezni Önnek. A bútorok összeszerelése nem sokban különbözik a nagy bútoráruházakban kapható lapraszerelt termékek összeszerelésétől, a beépítése pedig teljesen megegyezik. Az otthonába passzoló, színben, méretben az otthonával harmonizáló bútort terveztethet meg velünk, teljesen az Ön ízlésének megfelelően. Ez a bútor az Ön elképzelése szerint fog kinézni, teljesen egyedi lesz ... az egész világon csak egy lesz belőle :) És végül az egyik legfontosabb érv: ezt a bútort Ön, a saját két kezével készíti el, melynek eszmei értékét, nem csak Ön, de a szerettei is nagyra fogják becsülni.
A tervezés menete:1.lépés: Vegye fel velünk a kapcsolatot és megbeszéljük a bútor részleteit2.lépés: Kérünk egy rajzot méretekkel a bútorról3.lépés: Elküldjük Önnek a bútor 3D-s látványtervét, amin tetszés szerint változtathat4.lépés: Elküldjük Önnek a bútor pontos műszaki rajzait, teljes anyagkiírását5.lépés: Ön megrendeli a szükséges anyagokat, az Ön által választott lapszabászatból, bútorszerelvény boltból. Segítünk, vagy mi elvégezzük a lapszabászati megrendelő lap kitöltését és segítünk a megfelelő vasalat és szerelvények kiválasztásában. De ha szeretné, mi megrendeljük a szükséges összes anyagot!6.lépés: Ön a bútort összeszereli és beépíti az otthonában. Pl. egy 4db korpuszból álló bútor tervezési ára: 48.000 Ft.
Sokan gondolják úgy, hogy a bontással kezdődik el egy felújítás, vagy ott, hogy megkeressük a kivitelezőt, aki kijön egy helyszíni felmérésre. De a felújítás sosem itt kezdődik. A felújítás tervezése és az alaprajz készítés az első lépések. 1.Az alaprajz először is alkalmas arra, hogy azon rajzolgatva találjuk meg a legjobb elrendezést a helyiségeink számára. 3.Egy pontos, méretezett alaprajz szükséges ahhoz is, hogy kiszámoljuk a használandó anyagok mennyiségét. Alaprajzot csinálhatunk kockás papíron, és akkor a kockák mérete adja majd a távolságokat. Vagy rajzolhatjuk sima papírra, és használhatunk léptékvonalzót. A lépték - azaz műszaki - vonalzón többféle méretezés közül választhatunk. Az 1:100 méret arány a leggyakrabban használt alaprajz készítés esetén. Ha még egy lépéssel tovább akarunk menni a kézi alaprajz készítés útján, akkor vehetünk pausz papírt is. Ez egyszerűen mondva átlátszó műszaki papír. Ha meg vagyunk az eredeti alaprajzzal, és például át akarjuk rendezni a szobát, nem kell újra felszerkeszteni az alaprajzot, csak ráhelyezzük a pausz papírt az alaprajzra és átmásoljuk a falakat. Kézi alaprajz készítés során használhatunk bútor sablont is, ami szintén méretarányos. Ezeket a bútor sablonokat megrajzolhatjuk és kivághatjuk, vagy vehetünk műszaki sablont, melyen lévő formákat használhatjuk a bútorokként. Ma már nagyon sok ingyenes interneten elérhető alaprajz készítő program áll rendelkezésre, amiknek nagyon egyszerű az alkalmazása. Ha kész vagyunk az alaprajzunkkal, azt őrizzük meg és használjuk folyamatosan. Többek között amikor megkapjuk a kivitelező árajánlatot nézzük meg, hogy az általa számolt mennyiségek valósak -e. Ha felújítás előtt áll, de nem tudja, hogyan kezdjen bele, milyen termékekre lesz szüksége, hogyan legyen egységes a design, a tervezésben segítségére lesz a Felújítás Napló. Ez egy letölthető tervező füzet, mely digitálisan használható, előre gyártott kérdésekkel, táblázatokkal és listákkal vezeti végig a felújítás tervezésén. A tervező füzetet generálkivitelezőként, sok éves tapasztalat után állítottuk össze, azon kérdések és problémák mentén, amivel az Ügyfeleink találkoztak a felújításaik során. Akárhogy is döntünk, kézi vagy gépi alaprajz készítés mellett tesszük le a voksunkat, mindenképpen szükségünk lesz egy lézeres mérőre. Mi a Bosch mérőt használjuk, ami nagyon pontos, és könnyen kezelhető. A nagyobb távolságokat mindig ezzel mérjük. A kisebbeket mérőszalaggal. Mi általában egy felmérésnél azt a módszert használjuk, hogy lefotózzuk a szobát egy ipaddal, utána lemérjük, és ceruzával ráírjuk a fotóra a méreteket. Emellett egy gyors manuálét is felrajzolunk, hogy emlékezzünk pontosan a helyiség elhelyezkedésére. Ezután leülünk az asztalhoz, és felszerkesztjük az alaprajzot. Ehhez az alábbi eszközöket használjuk. BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÕMÉRNÖKI KAR, MAGASÉPTÉSI TANSZÉK SEGÉDLET AZ ÉPÍTÕMÉRNÖKI ÁBRÁZOLÁS TÁRGYHOZ II. RÉSZ 1 2006. BUDAPEST AZ OKTATÁSI SEGÉDELLETET ÍRTÁK: H. BARÁTI ILONA NIKA ENDRE PATONAI DÉNES MUNKATÁRSAK: DUDÁS ANNAMÁRIA MEGYESI-JENEY ANDRÁS 2 2. Modul A mûszaki rajz alapjai Írta: H. Baráti Ilona Ábraanyagot összeállította: Dudás Annamária 3 2. Modul A mûszaki rajz alapjai Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. Bevezetés A mûszaki rajz alapszabályai, egységes jelrendszere A lépték fogalma, léptékváltás Az alaprajz fogalma, mûszaki tartalma Kótázás, adatközlés a terveken Berendezések, beépített bútorok, tárgyak ábrázolása A metszet fogalma, mûszaki tartalma A homlokzat fogalma, mûszaki tartalma A felmérési terv fogalma, mûszaki tartalma A helyszínrajz és annak mûszaki tartalma Egy tervdokumentáció összeállítása Rajzolvasás Azépítmények térbeli ábrázolásának szerepe A perspektivikus ábrázolás A számítógéppel történõ ábrázolás jellegzetességei, a rajzolóprogramok jelentõsége I. Melléklet 4 4 11 12 17 17 19 22 24 25 29 30 31 32 33 34 Bevezetés A tantárgyi egység célja A mûszaki rajz alapszabályai, egységes jelrendszere Az építmények és az épületek ábrázolásához olyan jelrendszert kell használni, amely jelrendszer a legmegbízhatóbban, leghûségesebben, és könnyen követhetõen érthetõen képes közölni az építmények mûszaki paramétereit. Ez a jelrendszer összefoglaló névvel a mûszaki rajz, amelynek egyik fajtája az építészeti rajz. Az építészeti rajzokon olyan egységes jelrendszert, szabványosított jeleket kell alkalmazni, amelyek több szakág különböző 4 iskolázottságú szakemberei által is érthetõek. Az építészeti tervekkel kapcsolatos jelenleg is érvényes szabványok listáját az I. Mellékletben közöljük Az építészeti rajz megszerkesztéséhez a jelrendszer elemeinek ismeretén kívül az ábrázoláshoz szükséges eszközök, lehetõségekismeretére is szükségünk van. 1. 1 A szükséges eszközök: • A rajzlap, amely lehet papíralapú, pausz vagy virtuális felület. A rajzlapok szabványos méretei az 1 négyzetméter felületû A0-ás rajzlap osztásával jöttek létre. (1 tábla) 1. tábla • A rajzolóeszköz, amely ceruza, vagy tustoll, illetve virtuális rajzolóeszköz. A rajzolóeszközöket az általuk húzott vonalvastagságával különböztetjük meg. (2 tábla) A tervkészítésnél célszerû egy-egy vonalcsoportot használni, így a vonalvastagságok és szerepük is jól megkülönböztethetõk. 2. tábla 5 1. 2 A terveket létrehozó és a megértést könnyítõ jelrendszer elemei: A vonal, amelyet a rajzolóeszközzel a felületen hozunk létre. A vonalfajták különbözõsége is információt ad az ábrázolt szerkezetrõl. (3 tábla) Néhány jellemzõ alkalmazás és a vonalfajta használatos vastagságának táblázata segít a tervkészítésben és tervolvasásban. 3. táblaGrafikai jelek, amelyekkel a megkönnyíthetjük az ábrázolt objektum megértését. 6 A mûszaki ábrázolás általános követelményei szerint az elmetszett szerkezeteket nemcsak vonalvastagsággal, hanem anyagjelöléssel (grafikai szimbólummal) is el kell látni. Az anyagjelölés jelenleg érvényes szabványa a MSZ 533-87. A 4. tábla csak a legfontosabb anyagok jelöléseit mutatja A tervkészítésnél további anyagjelölésekre is szükség lehet, ezeket kívánatos mindig a szabványok alapján alkalmazni. 4. tábla Nyílászárók, falnyílások ábrázolása szintén szabványos jelölésekkel történik. Különbözõ típusú nyílászárókat mutat az 5. tábla Látható, hogy a nyílászárók jelölése, a részletezettség a terv léptékétõl függ. A nyílászárók névleges méretét cm-ben kell megadni, kivéve fém tokszerkezet esetén. A fém anyagú szerkezetet mm-ben adjuk meg, hiszen a gyártás is lehetõvé teszi ezt a méretpontosságot. 7 5. tábla Beépített tárgyak, bútorok ábrái Azokat a berendezési tárgyakat, amelyek az építési folyamatot vagy a végleges szerkezeti kialakítást jelentõsen befolyásolják (pl. kád), helyük rögzített (beépített szekrény), illetve valamely szempontból kiemelt figyelmet érdemelnek (pl. egy „sziget-konyha”) már a tervezési fázisban, a terveken, a léptéknek megfelelõ részletezettséggel kell ábrázolni. A leggyakoribb beépített bútorok, berendezések jeleinek használatára mutat példát a 6. tábla, amelyen két lakás berendezését tanulmányozhatjuk 6. tábla 8 Szövegmező, „pecsét” Minden tervlap tartalmaz egy szövegmezõt, amelyen a legfontosabb információk szerepelnek. A szakmai életben ezt a szövegmezõt a tervezõirodák, hivatalok, intézmények maguk alakítják ki, de a következõ adatokat mindenképpen tartalmaznia kell: • Az építmény pontos neve, címe (pl. Budakalászi Általános Iskola, 2330Budakalász, Nagy Géza u. 2) • Az építmény részletének neve (pl. Budakalász, Általános Iskola Tornaterme) • A terv fajtája (pl. kiviteli terv, + 1,00 m szinti alaprajz) • A terv léptéke (pl. M= 1:50) • A tervezõ cég neve, címe, a vezetõ tervezõ(k) neve, tervezõ(k) neve, a tervet készítõ(k) neve • Tervlap sorszáma, kapcsolódó tervek sorszáma • Dátum Az egyetemi rajzokat is el kell látnunk szövegmezõvel, melyek a tantárgyra, és a rajzra vonatkozó legfontosabb információkat tartalmazzák. (7.tábla) 7. tábla 9 Szimbólumok A terven olyan információkra is szükségünk lehet, amelyeket legegyszerűbben kis jelekkel fejezhetünk ki. Pl az uralkodó szélirány, az égtájak, a lejtési viszonyok (8 tábla) 8. tábla 10
2. A lépték fogalma, léptékváltás A mûszaki rajzokon ábrázolt épületek, térbeli szerkezetek vetületei valóságos méretükben nem készülhetnek el, ezért mérethelyesen kell ábrázolnunk azokat, azaz hasonlósági kicsinyítést alkalmazunk: H az objektum valós hosszúsága --- = a ----------------------------- = módosítás h ábrázolt rajzi hossz A módosítás (arányszám) reciprok értéke: M „méretarány” (módosítási arány): „M= 1: „ jelöléssel. Más megközelítéssel: M egy arányszám, amely megmutatja, hogy az ábra egy bizonyos mérete hányad része az eredeti méretnek. M= 1:10 jelentése tehát, hogy a valóságos méret 10-ed részét ábrázoltuk. A rajzon tehát 1 egység, a valóságban 10 egység. Néhány példa: a) Egy szoba hossza 3,6 m, akkor a rajzon M=1:20 -as léptékben ez 18 cm. b) A rajzon 5 cm hosszúságú telek M=1:1000-es léptéknél a valóságban 5*1000, tehát 5000 cm, azaz 50 m hosszú. A léptékváltás lépései: M=1:100-as léptékben egy folyosó 2 cm széles. Át kell tennünk a tervet M=1:50-es léptékbe. A léptékváltás két lépésben történhet: Az elsõ léptékböl és a rajzi méretböl kiderül, hogy a valódi szélesség 2 m. Új léptékben ennek az 50-ed részét kell ábrázolni, azaz 200/50= 4 cm-t. Közvetlen léptékváltásnál a két lépték viszonyából következik, hogy M=1:50-ben minden méret kétszerese az M=1:100-ban felmértnek, tehát ha ott 2 cm volt, most 4 cm-es szakaszt kell mérnünk. A tervek szerkesztésénél léptékvonalzót is használhatunk, amelynek hat élén a leggyakoribb léptékeket találjuk. A méretarányos rajzok elkészítéséhez nyújt segítséget a 9. tábla, amely néhány tervfajta szokásos léptékét is megadja. 9. tábla
3. Az alaprajz fogalma, mûszaki tartalma Az építészeti ábrázolás tulajdonképpen különböző alakzatok, testek ábrázolását jelenti. A testek ábrázolása • vetületi ábrázolással • axonometrikus ábrázolással és • perspektivikus ábrázolással történhet. Az utóbbi kettő térbeli ábrázolásnak nevezzük. Ezek az ábrázolási módok jobban érzékeltetik a tárgy alakját, de készítésük hosszadalmasabb, és az egyes méretek közötti arányok eltérhetnek a valódi méretek közötti arányoktól. (Lásd az Ábrázoló geometria tantárgy rész vonatkozó fejezeteit.) Az építészeti tervek általában vetületi ábrázolással készülnek. A vetületi ábrázolás elemei: • a tárgy, vagy épület, amelyet ábrázolni kívánunk • vetítõsugarak • képsík, amelyre vetítünk • kép, amely megjelenik a képsíkon. Vetületi ábrázolási módok • Központos, • párhuzamos ferdeszögű és • párhuzamos derékszögű vetítést különböztetünk meg. A párhuzamos merőleges (derékszögű) vetítés alaktartó és mérethelyes ábrát eredményez, ezért az építészeti tervek ennek a módszernek a segítségével készülnek. Az ortogonális, merőleges ábrázolás szabályai és tulajdonságai• a térbeli alakzatot (ház) a (kép)síkra merőlegesen vetítjük, • a vetületeket egymáshoz kapcsoljuk (rendezzük) és azonos léptékben készítjük. A rendezett vetületekből a méretek közvetlenül leolvashatók (mérethűség) A vetületi ábrázolások „eredményei”, fajtái: • ALAPRAJZ: az épület padlószintje fölött ~1m magasságban (de valamennyi nyílást átmetsző) vízszintes metsző-síkra képzett merőleges vetület. • METSZET: jellemzően az épület nyílásait átszelő, függőleges metsző-síkra képzett merőleges vetület. (KERESZTMETSZET, HOSSZMETSZET) • HOMLOKZAT: az épület kontúrján kívüli, azzal oldalanként párhuzamos függőleges síkra képzett ortogonális vetület. • RÉSZLETRAJZ: az épület jellemző szerkezeti részletét (ablak, ajtó stb.) bemutató merőleges vetületi ábrázolással készített rajz. A módszer lényege tehát: vízszintes és függőleges metsző síkokkal belehasítunk a testekbe, ill. az épületbe, és az elmetszett részek körvonalait merőleges vetítő sugarak segítségével a rajzlapra vetítjük. Ha a metsző sík vízszintes, akkor az épület alaprajzát készíthetjük el így, ha függőleges metsző síkot veszünk fel, akkor az épület egy metszetét ábrázolhatjuk. (10 tábla)
Az alaprajz Az alaprajz készítéséhez általában az ábrázolni kívánt szint felett 1 m magasságban vesszük fel a metsző síkot, lefelé nézünk és vetítünk. Tervezéskor természetesen egy még nem létező, elképzelt épület „szeleteit”, metszeteit kell ábrázolnunk. Az épület minden egymástól különböző elrendezésű szintjének alaprajzát meg kell rajzolnunk. A készítendő terv léptékének megfelelően, az ábrázolhatóság észszerű határait figyelembe véve készítjük el terveinket. (pl M=1: 200-as léptékben egy 10 cm-es válaszfal már csak egy vonallal ábrázolható, vastagságát léptékhelyesen nem tudjuk jelölni.) A tervek fajtái közül az M=1: 50-es lépték a kivitelezési terv léptéke. Ez a „pallér” terv, amelyen a kivitelezéshez szükséges összes adatnak szerepelnie kell.
Ez a rész a tervek szerkezeti elemeinek bemutatását adja: milyen szerkezetek (falak, lépcsők, kémények), milyen adatok kerülnek fel a tervre, és milyen sorrendben. Az alaprajz készítésének ajánlott lépései: Külső fő méretek, az épület kontúrvonalainak felhordása; A kontúrvonalakon belül a főfalak, a traktusok felhordása; Pillérek, belső oszlopok tengelyének és körvonalainak berajzolása; Válaszfalak beszerkesztése; Belső lépcsők, mellvédek megadása; Külső falakban lévő nyílások tengelyeinek felhordása, a nyílások felmérése; Belső falakban lévő nyílások tengelyeinek felhordása, és a nyílások felmérése; Beépített bútorok, berendezések ábrázolása; Bejárati és külső lépcsők, terasz, járda ábrázolása; Külső méretsorok felvitele, a méretek megadása; Belső méretek megadása; Szintek megadása (parapetmagasság is), északjel, bejárat-jelölés, egyéb szimbólumok megadása; Feliratok elkészítése; Anyagjelölések elkészítése, a rajz kihúzása. A 11. a tábla egy földszintes ideiglenes irodaépület alaprajza, M=1:50-es léptékben, a rajzolási fázisok bemutatásával. A 11. b tábla ennek az épületnek az alaprajzát M=1:200-ban ábrázolja, a léptéknek megfelelő részletezettséggel (pl ajtók, ablakok méretét nem jelöljük számmal, csak helyzetüket mutatjuk). A 11 c tábla az épület alaprajzát M=1:100-ban ábrázolja, láthatóan több adattal, méretvonalakkal. 14 11. a tábla 15 11. b, 11 c tábla 16
4. Berendezések, beépített bútorok, tárgyak ábrázolása Az épületek és az építmények használatát, funkcióját részben a bennük található berendezések, tárgyak biztosítják. Az épített szerkezetekkel kapcsolatosan ezek a berendezési tárgyak három nagyobb csoportba oszthatók. 1. (pl a beépített szekrény) Ha különleges igény nem lép fel, méretét általában az emberi test méretei határozzák meg. Járatos méreteit, tájékoztató adatait 12. tábla mutatja 17 12. tábla 2. Rögzített tárgyak, amelyek helyét már az építés ideje alatt ismerni kell, mert valamilyen közmű-csatakozást igényelnek. (pl zuhany, kád) Szakági tervezővel történő konzultációt is igényelhet a berendezések helyének kijelölése. (13 tábla) 3. Elmozdítható berendezési tárgyak, melyek méretét a helyiségek célszerű berendezhetősége miatt kell figyelembe vennünk. Ún szabványos, járatos méretei az emberi test méret-meghatározó szerepéből következően alakultak ki.(14 tábla) 18 14. tábla A különböző léptékeknek megfelelően ... A beépített asztalos szerkezetek beépített berendezési tárgyak, amelyeknek része az épületszerkezet is.Ezeket a berendezéseket általában alaprajzon ábrázoljuk, vékony, folytonos vonallal. Metszeten nézetben ábrázoljuk. Ezek lehetnek bútorasztalos és lakatos szerkezetek is. Pl: beépített szekrény, beépített könyvespolc, beépített konyhabútor, beépített fürdőszobapult, épített galéria, korlátok … Azok a berendezési tárgyak, melyek fa alapanyagból készülnek, bútorasztalos készíti. A beépített bútorok minden esetben egyediek, ezért azokról részlettervet kell készíteni a kivitelező számára, a megfelelő részletességgel. (1:20 - 1:5) Általában: beépített szekrény, könyvespolc, konyhabútor, fürdőszobapult, épített galéria. A beépített bútorok egy része előregyártható, szabványos elemeket tartalmaz (pl.: konyhabútor), amelyeket fel kell használni a tervezés során. A bútorasztalos szerkezetekről konszignációs tervlapot célszerű készíteni a kivitelező részére. Az egyes elemek részletes szerkezeti tervei, az elemek kivitelezéséhez szükséges részletezettségű kirajzolásával, minden adatának feltüntetésével. Azok a berendezési tárgyak, melyek fa alapanyagból készülnek, bútorasztalos szerkezetek. • Beépített berendezések• Rögzített berendezések• Elmozdítható berendezések (mobil) Nagy helyigényű objektumok Mobíliák Növények Nagy helyigényű objektumok Azokat a tárgyakat, bútorokat, melyek nagy méretűek, és használatukhoz nagy helyet igényelnek (pl. körbejárhatóság) már a tervezés folyamán is ábrázolni kell, hogy a használhatóság igazolására. A kész tervrajzokon a beépített bútorok után első lépésben ezeket kell ábrázolni, minden esetben. Egyes tárgyak, mint például gépkocsi, külön helyiségbe kerülnek, a megfelelő megközelítést azonban itt is igazolni kell. Ezen a tárgyak elhelyezésére többnyire több variáció is létezik, a későbbi felhasználó igényeinek megfelelően változhat. Célszerű a tervezés során egyeztetni az építtetővel a meglévő, vagy vásárolandó bútortípusokat illetően. Ez főleg középületek, irodák, üzemek esetében lényeges.
Az alaprajz szóban benne van a kettős jelentés. A szó konkrét jelentése: a ház alapjára épülő falak rajzolata. A másik jelentése elvontabb, de esetedben pontosabban fedi a lényeget: a jó ház alapja a jó alaprajz - mondja az építész és a jó szobaberendezésé pedig, az alaprajzból kiinduló ötlet, szándék, lehetőség - mondjuk mi. Az otthonod helyiségeinek berendezésénél is, a tervek - rajzok szem előtt tartása, illetve készítése az első lépés, hiszen a bútorok kiválasztása és a lakásodban való elhelyezése előtt, figyelembe kell venned a tereket és a térkapcsolatokat. Hiszen azokat lakod, élvezed előnyeiket és bosszankodsz hibáikon. Ha valamit jól akarsz csinálni, mindig készíts előzetesen tervet, hogy elkerülhesd az utólagosan felmerülő problémákat. Toll, papír, mérőszalag. Akár ha csak úgy magadnak tervezgetsz is, lazán skiccelgetve, vagy egy kávézóban a számla hátoldalára firkálgatva a barátaidnak vázold fel a lakás egyes részeit, vagy akkor is, ha nagyon precíz akarsz lenni a részletekig mindent kidolgozva, két dologra mindenképpen szükséged lesz. Magától értetődően papírra és még valamire: a méretekre. Mindenek előtt, keresned kell egy mérőeszközt és az adott helyiség minden zegzugát, hosszát és magasságát le kell mérned, majd a mért adatokat feljegyezned. Nem szabad elfelejtened, hogy minden szobának van hosszabbik és rövidebbik fala, ezekre figyelj, amikor a méreteket felírod. Vigyázat! Ha nincs kedved rajzolgatni, használhatsz akár tervezőprogramot is, mint például Jó néhány mérési feladatod van. A fal vastagsága általában 12 és 38 cm attól függően, hogy válaszfal vagy teherhordó fal-e. A válaszfalak legtöbb esetben 12 cm vastagságúak, de az ellenőrzés sosem árt, ne sajnáld rá az időt és energiát. A szoba belmagassága sem mindegy. Gondolj csak bele, hogy kiválasztasz egy szekrénysort, vagy egy könyvespolcot és a kiszállításnál vagy az összeszerelésénél derül ki, hogy egészen egyszerűen nem fér be az adott helyiségbe. Ha túl nagy nem fér be! Tartja az egyszerű és nagyszerű mondás. Viszont, ha pedig a belmagassághoz képest túl alacsony, akkor pedig nem mutat jól - állapíthatja meg akárki. Fontos a parapet magasság vagyis, hogy a padlótól mérve, milyen magasan kezdődik az ablak. Hátha az ablak elé éppen egy íróasztalt, dohányzóasztalt vagy egy könyvespolcot szeretnél. Kapcsolók, konnektorok, víz kiállás, gázcső, vízcső, stb. Alapszabály, hogy a terv arányos legyen, azaz ami 1 méter, a rajzon mondjuk egy centiméter legyen. Alaprajz készítés, de hogyan? Az egész lakás, vagy csak néhány helyiség méretét akarod felvenni? Ezután döntsd el, milyen méretarányban akarsz dolgozni! Mindenképpen olyan méretet válassz, ami ráfér a papírra! Rajzold be a kéményeket is! A teherhordó falak általában 38 cm vastagok, a válaszfalak pedig 12 cm-esek. A legjobb, ha leméred, mert minden épület más és más. A tetőtér felvétele során szaggatott vonallal jelöld be az 1,90 m magasság vonalát. Az ettől kisebb belmagasságú tereket fél mérettel számolják bele a hasznos alapterületbe. A méretarány nagyon fontos a műszaki rajzok készítésénél. A méretarány tehát egy arányszám, amely megmutatja, hogy az elkészített rajz hányad része a valóságnak. A lakberendezési alaprajzokon általában 1:50 vagy 1:100 méretarányt alkalmazunk. De hogyan is számoljuk ki? (Egy kis matek) Lássuk előbb az alaprajz készítését, amikor a valóságból kell kiindulnunk! A legegyszerűbb 1:100 méretarány esetén a valóságban 15 m = 1500 cm-t elosztod 100-al, akkor 15-öt, vagyis 15 cm-t kapsz. Az alaprajzok olvasásánál a méreteket visszafelé számoljuk, ami a rajzon 1 cm, az a valóságban 1:100 méretaránynál 1 x 100 = 100 cm, vagyis 1 m. 1:50-es méretaránynál 1 x 50 = 50 cm. A lakberendezési rajzokon mindig félköríves jelöléssel kell megmutatni az ajtó nyitási irányát. A nyílászárók középvonalát arra merőleges vékony vonallal kell jelölni, és a méretét erre kell ráírni úgy, hogy alulról és jobbról legyen olvasható. A vonal fölé kerül mindig a szélesség, alá pedig a magasság. Ablakok esetén a parapetmagasságot (vagyis az ablakpárkány magasságát) is fel kell tüntetni (pl. PM 90). Az ablakok szerkezetének jelölése a valóságnak megfelelően történik: egy vagy két vonallal jelöljük az üvegek rétegszámát. Ezután következik a belső és külső méretvonalak és a méretek magadása. Mivel ez lakberendezési rajz, nem célunk az ablak középvonalának megadása, sokkal inkább érdekel bennünket, hogy az ablak széle a valóságban milyen messze van a faltól. Pl. egy fal-ablak fal szerkezetű falszakaszt úgy méretezz, hogy megméred a faltól az ablakig, (pl. 65 cm), majd az ablak mérete következik (pl. 158 cm), és az ablak másik oldalától a falig (pl. 146 cm).
tags: #butorok #abrazolasa #alaprajzon