Az öröklési, ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékek jogi keretei és alkalmazása a magyar jogszabályok szerint
Az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldön levő hagyatékra minden esetben alkalmazni kell.
Magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra abban az esetben kell alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni.
A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli.
Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket az ingó, a vagyoni értékű jog, a belföldi ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.
Az ajándékozási illetékkötelezettség a) ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerződés megkötése napján, b) ingó, vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján; ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon, amelyen az illetékkötelezettséget megalapító esemény keletkezik.
A hatósági jóváhagyástól függő vagyonszerzési jogügylettel kapcsolatban az illetékkötelezettség a jóváhagyás - több hatósági jóváhagyás esetén az utolsó jóváhagyás - napján keletkezik.
Az illeték tárgyára vonatkozó mentesség (tárgyi illetékmentesség) esetén nem kell illetéket fizetni.
Teljes személyes illetékmentességben részesül a) a Magyar Állam, b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai, c) a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., d) az egyesület, a köztestület, e) az egyházi jogi személy, f) az alapítvány és a közhasznú vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény, g) a vízgazdálkodási társulat, h) az egészségbiztosítási szerv és a központi nyugdíjbiztosítási szerv, i) a Magyar Nemzeti Bank, j) a Magyar Rádió Nonprofit Zrt. és a Magyar Televízió Nonprofit Zrt. mellett a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és a tagállamok fegyveres erői, valamint az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és ezek személyi állományába tartozó nem magyar állampolgárságú személyek.
Az illetéki mentességek között szerepelnek továbbá olyan szervezetek, amelyek a közfeladatot látják el vagy közhasznú tevékenységet folytatnak, például a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet, az Európai Közösségek intézményei és szervei, valamint az intézményi tanács és intézményvezetők csoportjai közül többek.
Az öröklésről való ingyenes lemondás esetén illetéket nem kell fizetni.
A megnyílt hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét ingyen átengedő örökös után illetéket nem lehet kiszabni, az átengedett örökséget vagy részét megszerző más örökös úgy fizeti az öröklési illetéket, mintha a hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá.
Ha az ingatlan és a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képező ingó hagyatékot vagy egy részét az azt terhelő adósság fejében az örökhagyó hitelezője veszi át, az átvett rész után öröklési illetéket nem lehet kiszabni.
Az örökösök között osztályos egyezség esetén mindegyik csak a neki jutott örökrész értéke után fizeti meg az illetéket.
Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának vagyoni értékű jogának öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének megfelelően alakul.
A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon tartozásait és egyéb terheit figyelembe veszik, és a hagyatéki terhek közé számítják a gondnok és a végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját is.
Azokat a hagyatéki terheket, amelyek a hagyatékba tartozó vagyontárgyakhoz kapcsolódnak, az adott vagyontárgy forgalmi értékéből kell levonni.
Az adósság és más teher fennállását és összegét az örökös köteles igazolni.
A megajándékozottnak az ajándékot terhelő, a maga által átvállalt adósság és egyéb terhek után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni, ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot.
A kötelesrész értékével a kiadásra kötelezett örökös örökrészének értékét csökkenteni kell.
Ha más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét vagy használatát, a haszonélvezetnek és használatnak a 72. § szerinti értékeivel összefüggésben a tulajdonjog örököse az illeték alapját ennek figyelembevétele nélkül számolja meg.
Az ajándékozási illetékek közül mentesítve vannak például a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési és közjóléti célra adott ajándékok, valamint a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon 4 éven belül lakóházat épít és a hasznos alapterület eléri a tervben meghatározott 10%-ot.
Az ajándékozási illeték alól mentes az is, ha a megajándékozott ingatlanon lakóházat épít, és legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik szándékáról.
Az ingatlanhasználati jogok és egyéb vagyoni értékű jogok ingyenes megszerzése szintén mentes az illeték alól a fentieken túl.
Figyelembe kell venni, hogy az illetékfizetés megkísérlése és a jogorvoslati eljárások során megállapított illetékalapokra vonatkozó kedvezmények részletesen szabályozottak a törvényekben, például a felülvizsgálat és perújítás esetén alkalmazandó mértékek és minimális összegök vonatkozó előírásai szerint.
Az Itv. és kapcsolódó jogszabályok kiemelten rögzítik, hogy a bírósági eljárási illetékek mértéke és számítási alapja egyes eljárásokban eltérő lehet, és hogy a viaszlat alapján történő illetékkedvezmények csak meghatározott feltételek teljesülése esetén érvényesülnek.
Rövid áttekintés a főbb szabályokról
Az öröklési illeték a hagyatékból származó értékekre vonatkozik, és mentességek valamint kedvezmények is elérhetők bizonyos feltételek mellett.
Az ajándékozási illeték hasonló módon működik, de különböző feltételek és mentességek vonatkozhatnak rá, különösen ingatlanok és lakás célú telek esetében.
A visszterhes vagyonátruházási illeték az adásvételi ügyletekre vonatkozik és szintén tartalmaz mentességi lehetőségeket bizonyos vagyonelemekre vonatkozóan.
Gyakorlatban fontos szempontok
- Az öröklési illeték mentességek között szerepel a tudományos, művészeti és közjóléti célra juttatott örökség, továbbá a lakóházépítésre alkalmas telek megszerzése a meghatározott feltételek teljesülése esetén.
- A lakóház építésére alkalmas telek vagyontárgyak esetén az illetékmentesség vagy csökkentés részletes feltételekhez kötött, és a határidő lejártát követően vizsgálják felül az építés igazolását.
- A fenti szabályok összefüggésében a vagyonszerzés és adósságok igazolása elvárás, és a hagyatéki terhek levonhatók az illeték alapjából.
tags: #cegeljaras #illetek #torveny