Csányi Sándor és OTP Ingatlanpont: mélyebb összefüggések a magyar banki szabályozás és a lakhatási válság körül

Csányi Sándor, az OTP Bank igazgatóságának elnöke és a Bonafarm-csoport meghatározó befektetője több konferencián is beszélt a bankokra nehezedő terhekről, a különadókról és az inflációs környezetről. A Portfolio Budapest Economic Forumon elhangzott megjegyzései rámutatnak arra, hogy a kamatplafon és egyes extraprofit-adók hatása messze túlmutathat az egyes intézmények profitján, és befolyásolhatja a makrogazdasági növekedést is.

A banki szabályozás és a növekedés összefüggései

Csányi az európai és amerikai bankszektor közötti különbségeket illusztrálta, kiemelve, hogy az amerikai gazdaság termelékenysége gyorsabban nőtt, ami hozzájárult a hitelkihelyezések bővüléséhez. „Ha egy százalékkal nő a kihelyezett hitelek összege, az 0,2 százalékkal növeli GDP-t” - fogalmazott a konferencián. Szerinte az elmúlt tíz évben az Egyesült Államokban 67%-kal nőtt a kihelyezett hitelek volumene, míg az eurózónában csak 24%-kal. Ezek alapján felvetette, hogy a túlzott szabályozás és adóztatás a bankszektoron kívüli szereplőket hozta helyzetbe, például az Apple-t, a Google-t és az Alipayt, illetve a Revolutot, a Wise-t és a Monzót.

„Magyarországon elég komoly szakértelem halmozódott fel a kormányon belül a bankok szabályozásán és a különadók terén” - figyelmeztetett Csányi, hozzátéve, hogy az állami szabályozás alá nem tartozó szolgáltatók nem fizetnek különadót vagy tranzakciós illetéket, és nem terhelik őket a banki költségek. A hazai pénzügyi szektorról szóló adatok szerint 2010 és 2023 között 1184 milliárd forintos bankadót, 2389 milliárd forintos tranzakciós illetéket fizetett be a szektor (az illetékek nagy részét az ügyfelekre hárították).

Részletek a különadókról és a lakhatási válságról

A kamatstop 400 milliárd, a hitelfizetési moratórium 107, a devizahitelek forintosítása 589, az extraprofitadó 430 milliárd forintba került a szektornak eddig. Csányi szerint a kormány ígéretei a bevezetett adók és közteherviselés tekintetében nem teljesültek: a gazdaság nem nőtt az ígért mértékben, és a költségvetési hiány sem csökkent úgy, ahogyan azt a kommunikáció alapján ígérték. „Mi fizetjük a különadót, és a hírek úgy szólnak, hogy a növekedésért felelős miniszter - miközben nincs növekedés - Nagy Márton jutalmul kap egy külön tárcát.”

A beszéd említést tett arról is, hogy a bankoknak ötszázalékos kamatplafont kellene bevezetniük, anélkül hogy a kormány inflációs kötelezettséget vállalna cserébe. „ Pedig a kettő között csak van valamilyen összefüggés, legalábbis régen volt” - fogalmazott.

Emellett kitért az OTP ukrajnai és orosz érdekeltségeire is: ezek „jól teljesítenek”. Ha az OTP előtt álló lehetőségeket nézzük, az orosz piac elhagyása csak akkor lehetne megvalósítható, ha az orosz állami szervezet által értékelt áron adná, és a vételár negyven százalékát lehetne csak a piacra kijuttatni, majd a kapott összeg 35%-át „önkéntes hozzájárulásként” be kellene fizetni az orosz államnak.

Lakhatási válság és bankok szerepe

Nagy Márton miniszter a Portfolio Budapest Economic Forumán kifejtette: Magyarországon lakhatási válság van, és a bankszektornak is lesz szerepe a megoldásban. A kormány tervei szerint évente 25 ezer lakás építését kellene megfizethető négyzetméterárral biztosítani; idei évre viszont mintegy 12 ezer új lakás építését várják. Budapesten egy négyzetméter ára 1 millió forint körüli lehet, de ezt nem konkretizálták, hogy új vagy használt lakásokra vonatkozik-e.

Az OECD szerint ha a lakbér aránya meghaladja a havi jövedelem 30%-át, akkor beszélhető lakhatási válságról. Budapesten és környékén sok család érintett: nyolcszázezer háztartásban él legalább két ember, és 140 ezer albérlet hivatalosan bejelentett jövedelem alapján adózik. A kormány szigorítja a rövid távú lakáskiadást és a Airbnb engedélyeit: kétéves moratóriumot hirdetnek Budapesten, új engedélyeket nem adnak ki, négyszeres adóemelést terveznek, és ezt a vidéki településekre nem vetik ki.

Fiatalok és munkáshitelek

Indul a munkáshitel is, amely nullaszázalékos kamat mellett a 17-22 éves korosztály számára legfeljebb négymillió forintot biztosít. Ez a program a fiatalok otthonhoz jutását és a lakhatási költségek mérséklését célozza meg a jövőben.

Csányi Sándor családi háttere és vagyonrészletek is felmerülnek a beszámolókban: a családot Unity Vagyonkezelő Alapítvány kezeli, amelyben a gyerekek kuratóriumi tagokként részben részt vesznek. A családi vállalatok közé tartozik többek között a Bonafarm-csoport és a kapcsolódó cégek. A média és közönség kedvéért megemlítik, hogy 2013-ban Csányi jelentős részvényeladást hajtott végre az OTP-ben; a tranzakció mögött több tényező állhatott, beleértve a banki adóztatási környezetet és a vállalkozói portfólió átcsoportosítását.

OTP és a jövő technológiája: mély tech és befektetések

A konferenciákon felvetődő technológiai és innovációs témák között szerepel a mély tech és az Európa-USA-Kína közötti verseny kérdésköre. A hangsúly a K+F vezetők, alapítók és befektetők, köztük a bankok, döntéshozók egyesítése, hogy a mesterséges intelligencia, robotika, biotech és az energiatárolás terén hol állunk most. A logika szerint a mély tech átformáló ereje hosszú távon meghatározza a gazdasági növekedést és a pénzügyi piacok stabilitását is.

Jellegzetes kilátások a magyar bankszektor jövőjéről: a szabályozói környezet finomhangolása és a lakhatási válság kezelését célzó intézkedések összhangba kerülése szükséges, miközben a bankok a növekedést támogató finanszírozást biztosítsák és kerüljenek a gazdaságot terhelő túlzott adóterhektől.

tags: #csanyi #sandor #otp #ingatlanpont

Népszerű bejegyzések:

• Helyrajzi szám 01295/13: mire jó vásárlás előtt
• Magyarországi Lidl-építkezések áttekintése: Királyerdő-Csepel és Kiskunfélegyháza
• Dióson eladó prémium minimal ikerház a természet közelében
• Útmutató az építkezés statikai számításaihoz
• YUGAN projekt: Finn faház alaprajz és skandináv külső-belső megoldások