Csepegtető cső kiépítése hektáronként: mennyi szükséges egy hektárra?
A 2024-es évben mind sekély (5 cm) mind mélyebb (35-40 cm) talajrétegekbe fektetett csepegtetőcsővel valósult meg beruházás szántóföldi, több tíz hektáros méretben. A megállapodás után a munka az ajánlatkérésekkel folytatódott, főként olyan alvállalkozók bevonásával, akikkel az előző években is együtt dolgoztunk az ilyen jellegű projekteken. A fúrási munkák kapcsán kiderült, hogy a vízadó rétegek a tervezettnél jobb hozamú kutak létesítését engedik meg, ezért a 26 db öntözőkút összes vízhozama 7400 m3 lett, ami későbbi - esetleges - területbővítést is lehetővé tesz. A kiépített zónák és a vezérlés modern automatizálható rendszert kínál, melynek része egy Singlenet nevű kabel, zónavezérlés bus rendszerrel, és a vízvételi pontok közötti PE csövek méretezése a szállítandó öntözővíz mennyiségétől és a távolságtól függ. A csepegtetőcsövet a gyökérzóna mélységébe pozícionáljuk (35-40 cm), így az SDI öntözés egyik legnagyobb előnye, hogy a víz közvetlenül a gyökérhez jut, és egyidejűleg tápoldatot is kijuttathatunk.
Miért éri meg a pályázatban alkalmazott SDI öntözés?
Az SDI öntözés egyik legfontosabb előnye, hogy a kijuttatott vizet a gyökér közvetlenül fel tudja venni, továbbá az öntözéssel egyidejűleg tápoldatot is bejuttathatunk a talajba. Ezen felül a rendszer teljes egészében automatizálható, és a vezérlőpanelen minden zóna vízhistorját és szükségletét nyomon követhetjük. A rendszer jelenleg teljes egészében üzemeltethető napelemes megoldással. A 1,5 méteres osztású csepegtetőcső-vonalakat mosató csőszakaszokba kötjük be, így adott időnként átöblíthető a rendszer, ha szennyeződés kerülne a csövekbe. A telepítés során a fő- és alvezetékek hossza általában 400 métert nem haladja meg.
Hogy néz ki a kivitelezés a gyakorlatban?
A kiépített öntözőrendszer része a PE csövekkel történő vízszállítás a tározótól a területre, majd zónacsomópontok és zónacső-leágazások kiépítése. A zónavezérlés Singlenet bus rendszerrel történik, és az adott zónák nagyságát a rendelkezésre álló szivattyúkapacitás határozza meg. A fővezeték és az alvezetékek összhossza körülbelül 400 métert érhet el. A rákövetkező lépés a csepegtető csövek és a csepegtető gombák beépítése, a 1-1,5 m-es osztásban elhelyezett csöveket a növények tövéhez igazítva. A csövek földben történő elhelyezése mellett léteznek földfelszíni és beásható típusok is, melyek közül a beásható csövek esztétikusabbak és a növények gyökérzetét közvetlenül célozzák meg. A csöveket 16 mm vagy 20 mm külső átmérőjűek közül választhatjuk, a gyökérzónába történő elhelyezés miatt a 33 cm-es elosztási távolság mindkét méretnélnél érvényes. 16 mm esetén 2 liter/óra, 20 mm-es cső esetén 4 liter/óra a kiadott víz mennyisége a gyökérzónába, ami azt jelenti, hogy 100 méteren 600 liter (16 mm) illetve 1200 liter (20 mm) víz fogyasztása érhető el egy óra alatt.
Hogyan méretezzük és tervezzük meg az öntözést hektáronként?
Egy példán keresztül: ha a kert vízigénye 30 l/percet tud biztosítani a vízforrás, akkor három öntöző körre lehet szükség, ha a kert összes vízigénye 85 l/perc. Ebben az esetben a zónákat úgy érdemes megtervezni, hogy a fejek vízkibocsátása körülbelül 28 l/percre legyen kiegyensúlyozva az adott körben, a csepegtető zónát pedig külön zónaként kezelve (4-es öntözési zóna). A zónavezeték indítócsövét úgy válasszuk meg, hogy az a rendelkezésre álló vízmennyiséget képes legyen szállítani: 25 mm KPE cső a kis- és közepes rendszerekhez, és szükség esetén 32 mm KPE cső magasabb vízhozam esetén. A nyomás esése a csövek falán és a szűrők, szelepek miatt keletkezik, ezért a kiválasztott keresztmetszetnél számolni kell a szükséges nyomásveszteséggel. Például 32-es cső esetén 40 l/perc vízhozamnál 1,24 m/s áramlási sebességet és 0,74 bar nyomásesést kapunk 100 m-es szakaszra.
Tippek a kivitelezéshez és karbantartáshoz
A mikróöntöző rendszerek alkalmazásakor minden öntözési kör legyen külön zónában, és a be- és kimeneti vízkíuttatást csak a hozzátartozó zónában használjuk. A csepegtető rendszert soha ne kössük a szórófejes körre, és az öntözőfejeket közel egymáshoz, átfedéssel szereljük fel a nyomásállapot optimalizálásáért. A mosató csőszakaszok és a kivitelezés során a szennyeződések kimosása érdekében minden körben meg kell öblíteni. A téliesítés egyszerű: a csöveket ki üríthetjük kompresszoros kifúvatással vagy gravitációs leeresztéssel, a szelepdobozt rögzítsük úgy, hogy fedett helyen legyen, miközben a rendszer többi része ki legyen ürítve a fagy megkötéséig. A földtulajdonosok a beásható csöveket előnyben részesítik, mert esztétikusabbak, és a növények tövéhez igazítottan a gyökérzetet is segítik. A karbantartás során tisztítsuk meg a szűrőt és a csepegtető elemeket, ahol szükséges, és ellenőrizzük az üzemidőnként a gyökérzónában a nedvességtartalmat. A rendszer mérő- és vezérlőelemei, mint például a vezérlőpanel és a szemafort, tartós és megbízható minőséget igényelnek. A magas minőségű anyagok használata hosszú távon megbízható rendszert eredményez.
Ösztönző előnyök és gazdasági hatások
A csepegtető öntözés kiemelkedő hatékonysággal csökkenti a párolgási és felületi vízveszteséget, lehetővé téve, hogy a víz a gyökérzónában maradjon. A technológiával akár 30-50%-kal több víz takarítható meg a hagyományos szórófejes öntözéshez képest. A folyamatos adagolás és a törzsvonalakban a szigorú nyomás- és áramlásszabályozás révén a növények hatékonyabban nőnek, és a trágyázás is közvetlenül a talajba kerülhet. A rendszer automatizált és könnyen indítható egy telefonos applikációval, amely a gazda mindennapjait megkönnyíti. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a telepítés megbízhatósága és a talaj típusa nagy mértékben befolyásolja a hatékonyságot, ezért érdemes szakembereket bevonni a tervezésbe és a karbantartásba. A csepegtető rendszerek a növények gyökérzónájában dolgoznak, így a gyomok megjelenését is mérséklik, és a talajeróziót minimalizálják. A telepítés során a csöveket úgy érdemes elhelyezni, hogy a gyökérzet bővítésével a növényzet növekedését is támogassuk.
Ajánlott gyakorlati lépések
- A terület pontos felmérése a tereprajz és méretarányos terv alapján (M=1:100).
- A vízforrás karakterisztikájának mérése vagy becslése a Q-H görbe alapján, majd a közműhálózattal és a szivattyúval történő összhang megtervezése.
- A zónák és fúvókák kiválasztása a növénykultúra vízigényének megfelelően, figyelembe véve a csőátmérőket és a nyomásveszteségeket.
- A csövek és szelepek összekapcsolása, a szelepdobozok helyes elrendezése és a vezérlőrendszer telepítése.
- A téliesítés és tavaszi üzembe helyezés gyakorlata, a szűrők tisztítása és a rendszer átöblítése a tavaszi első öntözés előtt.
Speciális megfontolások
A talaj típusától függően a csepegtető elemek elhelyezése és a vízleadás ideje eltérő lehet. Homoktalajon például a víz mélyebb elhelyezése és a gyorsabb vízfelvétel kedvező lehet, míg agyagtalajon 60 cm-es távolságra érdemes elhelyezni a csöveket, hogy a víz alacsonyabb elfolyását és gyökérrendszer átszövését érjük el. A tőöntözők és a mikroöntöző fejek között célszerű az egyszerűsítés és a külön zónák használata, hogy a különböző növények igényeit lehetőleg pontosan kielégítsük. A hosszú szakaszokat érdemes megosztani több kisebb zónára, hogy a nyomásesés ne legyen túl nagy a rendszer végpontjain.
tags: #csepegteto #cso #mennyi #kell #egy #hektarra