Csepel Szent László-lakótelep története
A lakótelepek témája sok szempontból meghatározó a csepeli városrész történetében, hiszen a 32 ezer lakás több mint 60 százaléka itt található.
A településszerkezet tanulmányozása nélkül nehéz megérteni a mai Csepel arculatát: a Kertváros, a Királyerdő és a Csillagtelep egy-egy összefüggő, de időben és stílusban eltérő történeti rétegeket ad.
A történet kezdeti idők és újratelepítés
Csepel honfoglalás-kori település, a történeti bizonyítékok alapján.
A falut az 1838-as árvíz elmosta, s ez után költöztek le arra a területre, ahol ma is tartózkodunk: a mostani sétáló utca és az Ady Endre utca között alakították ki Steinmüller mérnök vezetésével az akkori Csepelt.
A község 1838-tól az 1880-as évekig nem nagyon növekedett, majd újabb településrészek születtek, nem mindenhol közvetlen összefüggéssel a központi részhez.
Például Csillagtelep a 1910-es évek elején jött létre, s nem kapcsolódott közvetlenül a település központjához - egy hézag elválasztotta a 30-as évekig.
Szabótelep és a község lakott területeinek északkeleti része a dunai zsilip megépítése után jött létre.
A település fejlődése a két világháború között
A két világháború között alakultak ki az iparterületek.
A WM gyárból jött létre a Csepeli Posztógyár, délebbre tőle a Növényolaj Művekként ismert vállalat, a Mauthner cég.
Így Csepel a területének növekedése mellett egy olyan struktúrát örökölt, amelyet az előző korszakokból hordozott tovább.
Az első generációs munkás-lakótelep a csepeli Béke téren található; építkezését 1948. június 28-án kezdték.
A 1930-as években Királyerdő és déli irányban is terjeszkedett a város, a Csillagtelep is bővült, a belső központhoz kapcsolódó részek pedig tovább nőttek.
Az 1950-es évek elejére a Nagy-Budapesti városépítés részeként megkezdődött a modern lakótelepi konstrukció terjesztése, és megépült a 4. ütem is a Kertvárosban.
A paneles lakótelepépítés kezdete és a későbbi típusok
A 1. számú Házgyár megnyitása 1965-ben hozta el a panelépítés korszakát, amely gyorsan meghatározta a csepeli városrész arculatát.
Az első típusok közül a Larsen-Nielsen-dán típus volt gyakori, 1+2 félszobás és 1+ félszobás lakásokkal, 11-15 emeletes tömbökkel.
Az Ady Endre utcai tömbök mellett Csillagtelep és a környező területek is érintettek voltak a panelos fejlesztésben; ezek a háztípusok szállodafolyosós, erkély nélküli megoldásokkal jelentek meg.
Egyedi jellegzetesség volt a mini-lakótelepek fogalma, mint a Technikus utca, az Orion utca, a Temesvári-Komáromi utcák határolta terület és a Borókás utca; ezek csak részben integrálódtak a nagyobb lakótelepekbe.
Az első típus, a kétszobás változat, ikerház formájában épült, és hosszú ideig jellegzetes megoldás maradt.
A központosítás és a szanálások időszaka
1967-től megkezdődtek a szanálások: egyben előnyök és visszásságok is jelentkeztek, hiszen egyesek számára az összkomfortos panellakás jelentette a javulást, mások pedig családi házakról költöztek be.
A 20 éves távlati tervben hét ütemre bontva tervezték a város építését; az 1. és 2. ütem megvalósítása 1965-ben kezdődött.
A Csillagtelepen és a Kertváros egyes részein 78 társasházi lakás készült a gondos kivitelezéssel; az Árpád utcában és a különböző tömbökben 1112 lakás készült el az 1950-es évek végéig.
A „szocialista templomnak” is nevezett 15 emeletes toronyház a Szabadkikötő úton (Weiss Manfréd út) látható, amely a város központja felé orientál.
A panelépületek előállítása gazdaságosabb volt a téglaházaknál: a házgyárak iparosított technológiával készítették a paneleket, és szállították az építkezés helyszínére.
Városkép és közösségi élet a településeken
A 2. számú és 3. házgyár kapacitásai 4200 lakás/év körüli termelést tettek lehetővé Dunakeszi Házgyár után; Óbuda, Budafok és a többi gyár követte.
A városközpont és a Csillagtelep gondos kivitelezéssel lakóházakat adott, például a 78 társasházi lakás a Csillagtelepen.
A közművelődés és a kultúra fontos szerepet játszott: a Csepeli Munkásotthon szecessziós terével, a Maróti Géza pannójával, és a különféle művházak programjaival a közösségi élet virágzott.
A Kolonics György sétány és a Tamariska-domb rekreációs övezetei között skate-park, BMX-pálya és fitneszpark található.
A kultúra élénk része lett a Barba Negra koncertterem, a Munkásotthon és a Királyerdei Művelődési Ház programkínálata; a Szabó Magda Közösségi Tér pedig a helyi szellemi értékeket ápolja.
Konyha, vendéglátás és turizmus
A környék gasztronómiája sokszínű: Rizmajer Sörház csepeli egysége hamburgerekkel és sörökkel, Nádfedeles Csárda a Dunára panorámás kilátással, La-Guna Étterem és Mori Sushi pedig Ázsiai ízeket kínál.
A Csepeli strandfürdő egész évben nyitva, kinti termálmedencével látogatói számára ideális rekreációs célpont.
A kultúra és a közösség jövőbeli formái
Ma a kerület igyekszik a történelmi fejezetet árnyalni: a művelődési házak programjai és a helytörténeti gyűjtemények megőrzik a hagyományokat.
A Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény a Királyerdei Művelődési Házban kapott helyet, a Szabó Magda Közösségi Tér pedig 2017-ben nyitotta meg kapuit, hogy a szellemi és kulturális értékeket bemutassa.
A Trap Factory az egykori Csepel Művek területén újrahasznosítási és szórakoztató komplexummá vált, ahol szabadulószobákkal és VR-teremmel lehet szórakozni.
Az építészeti örökség megőrzése és a zöldterületek védelme fontos része a jövőbeni városfejlesztésnek, amelyhez hozzájárul a kerület kulturális élete és közösségi programjai széles skálája.
Összegzés nélkülözhetetlen tényekkel
Az 1960-as évek lakótelepi építkezése jelentős hatással volt Csepel hétköznapjaira: a lakók száma nőtt, a munkaerő-megtartás és a gyártókapacitások megváltoztak, miközben a társadalom és a kultúra összetétele átalakult.
A lakótelepeknek köszönhetően a városrész elképezte az ipari és lakóterületek együttélését, hozzájárulva ahhoz, hogy ma a XXI. kerület sokszínű és sokrétű kulturális élettel rendelkezzen.
Csehszlovákia története 1.rész: Kialakulás, földrajz, pártrendszer, német megszállás | Prekambrium
Táblázat: főbb típusú lakótelepek és időszakok
| Típus | Építés éve | |
|---|---|---|
| Kertes panelházak (mini-lakótelepek) | 1950-es évek végéig | Kertes elrendezés, korlátozott közös területek |
| Rákosi Endre-lakótelep | 1960-1970 | 3 szobás lakások, nincsen pincék |
| Bajcsy-lakótelep | 1972 | Típusépületek széles körben |
| Házgyáras panelek | 1965- | 10-15 szintes, panelalapú gyártás |
tags: #csepel #szent #laszlo #lakotelep