A Balaton környéki nyaralópiac kihívásai és lehetőségei
A Balaton, Magyarország legnagyobb tava és egyik legkedveltebb turisztikai célpontja, az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül az ingatlanpiacon. Az ingatlanpiaci trendek, az árak és a kereslet folyamatosan alakultak, melyek izgalmas lehetőségeket és kihívásokat tartogatnak mind a vásárlók, mind a befektetők számára.
Tovább nyílt az olló a hazai nyaralópiacon: a Balatonnál idén átlagosan 1,2-1,8 millió forintos négyzetméterárak jellemzőek, a Tisza-tó környékén viszont már 350-500 ezer forintos négyzetméteráron is található ingatlan. A Duna House adatai szerint az áremelkedés üteme tavaly szeptember óta lassul, de a kereslet stabil maradt.
Az Otthon Start Program közvetett módon hat a nyaralópiacra is. Bár nem klasszikus üdülőingatlanokra készült, minden olyan nyaraló, amely műszakilag és jogilag alkalmas lakhatásra, bekerülhet a támogatott kereslet látókörébe. Ez elsősorban a Tisza-tónál és részben a Velencei-tónál hozott élénkülést a 30-70 millió forintos ársávban.
A Balaton térsége továbbra is a hazai nyaralópiac motorja. Az északi parton 1,2 - 1,8 millió forintos négyzetméterárak jellemzőek, de a vízparti és panorámás ingatlanokat még magasabb áron kínálják. A Velencei-tó piaca a közelmúlt vízszint-problémái ellenére sem gyengült, és az árak is emelkedtek, igaz, mérsékeltebb ütemben. A térség egyre inkább lakóingatlanos karakterűvé vált, mert sok vevő második otthonként vagy első lakásként tekint a környékbeli ingatlanokra. A Tisza-tó továbbra is a legjobb ár-érték arányú nagy nyaralóövezet, 350-500 ezer forintos kezdő négyzetméterárakkal, de már itt is találunk luxuskategóriájú vízparti nyaralókat 1,5 milliós négyzetméter áron. A térség felzárkózóban van, így a turizmus fejlődése, az infrastruktúra bővülése miatt idén 2 - 7 százalékos drágulás lehetséges.
Az elmúlt években a Balaton környéki ingatlanpiac dinamikus növekedést mutatott. A COVID-19 járvány hatására a belföldi turizmus fellendült, ami a tó körüli ingatlanok iránti keresletet is megugrasztotta. Az elmúlt évek során több fejlesztés is zajlott a régióban, melyek hozzájárultak az infrastruktúra javulásához és a szolgáltatások bővüléséhez.
Az ingatlanárak jelentős növekedést mutattak az elmúlt években a Balaton környékén. A tóparti városokban, mint például Siófok, Balatonfüred és Keszthely, az árak különösen magasra szöktek. A bérleti díjak is növekedtek, különösen a nyári hónapokban, amikor a turisták nagy számban érkeznek a régióba.
Az új építkezések száma is növekszik, köszönhetően a befektetők és fejlesztők érdeklődésének. Számos új lakópark és apartmanház épül, amelyek modern kényelmi szolgáltatásokat kínálnak, mint például wellness-részleg, saját strand és parkoló.
A szakértő azt is kifejtette, hogy a balatoni piac összetett képet mutat: a tó közvetlen közelében egyre ritkábbak a 200-300 millió forintnál olcsóbb ingatlanok, míg a Balatontól 25-30 kilométerrel távolabb eső falvakban már ennek a tizedéért is lehet házat vásárolni. Az Otthon Centrum pedig arról számolt be, hogy a Balatonon négyzetméterenként átlagosan 762 ezer forintért keltek el a nyaralók, ami 42 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakában mért átlagnál, ezen belül pedig a vízparti (vagy annak közelében lévő) és jó állapotú nyaralók jóval az átlag feletti árakon mentek.
Ez a jelenség új típusú vásárlói réteget hozott a piacra: sokan már nem ragaszkodnak a part menti lehetőségekhez, helyette inkább a közeli falvakban keresik a nyugalmat és az elérhetőbb árakat.
A legdrágább balatoni település továbbra is Tihany, ahol négyzetméterenként átlagosan 1,8 millió forintot kérnek egy nyaralóért, ezt az árat a korlátozott kínálat és a folyamatosan magas kereslet hajtja felfelé. Míg a legolcsóbb tóparti település Balatontördemic, itt az átlagár 710 ezer forint négyzetméterenként.
Külön érdekesség, hogy az északi és a déli part árszintjei között alig van különbség, viszont a keleti medence, főként a Budapesthez való közelsége miatt, jelentősen drágább, mint a nyugati.
Jelenleg több mint 19 ezer eladó balatoni ingatlan van az Ingatlan.com felületén. Az árak alapján - ha valaki közvetlenül Balaton-parti nyaralót keres - a legnépszerűbb célpontok közé tartozik Siófok, Zamárdi, Balatonfüred vagy Balatonlelle. Ezeken a településeken az árak jellemzően az átlag felett mozognak, cserébe viszont kiemelkedő a szolgáltatások kínálata, többféle bolt és program közül lehet válogatni, illetve a víz közelsége is előny.
Aki kicsit csendesebb, de még mindig jól megközelíthető részeket keres, annak jó választás lehet Balatonudvari, Balatonszepezd vagy Révfülöp. Ezek a települések közvetlenül a tó partján fekszenek, de kevésbé zsúfoltak, így az árak is mérsékeltebbek. Ugyanakkor a panoráma és a nyugodt környezet miatt hosszabb távon is értékállónak számítanak.
Érdemes figyelembe venni a parttól távolabb eső falvakat is, például Vászolyt, Balatonszőlőst vagy Dörgicsét. Ezekben a falvakban az árak általában alacsonyabbak, és bár csak kisboltokban lehet bevásárolni, de éttermeket itt is találni, illetve autóval rövid idő alatt elérhető a Balaton. Ráadásul itt gyakran nagyobb telket vagy házat kapni ugyanazért az árért, mint a parton egy jóval szerényebb lakért.
A déli part települései, mint Balatonfenyves, Fonyód vagy Balatonboglár továbbra is kedveltek, sekélyebb vizük ideális lehet a gyerekes családoknak, és az árak még nem szálltak el annyira, mint az északi part presztízstelepülésein. Hasonló a helyzet a nyugati medencében, például Keszthely vagy Gyenesdiás is kedvezőbb árakat kínál kilencszázezer körüli négyzetméterárakkal, miközben Hévíz és a zalai dombok közelsége miatt egész évben nyújt programlehetőségeket.
A Balaton az ország egyik leglikvidebb ingatlanpiaca, gyakorlatilag a fővárossal van egy ligában. Így nem meglepő, főleg a jelenlegi gazdasági helyzetben, hogy a keresletet nem csak a belföldi vásárlók hajtják. A külföldiek közül a német, belga, holland, svájci és osztrák vásárlók kiemelkedő arányban választják a Balaton környékét. Különösen sok a nyugdíjas korú német vásárló, akik életvitelszerűen élnek a térségben. Számukra az is csábító, hogy az otthon kapott nyugdíjukból Magyarországon jóval magasabb életszínvonalat tudnak fenntartani.
A 2025-ös trendek alapján a balatoni ingatlanpiac túl van a korábbi, robbanásszerű felfutásán. A nagy vásárlási időszak lezárult, helyette inkább egy eladási hullám söpört végig a tó környékén: sokan készpénzre váltották korábbi befektetésüket, míg más nyaralótulajdonosok - például vállalkozásuk finanszírozása érdekében - szintén piacra dobták második otthonukat. Bár a kereslet már nem dübörög, a tó környéki ingatlanok továbbra is értékállónak számítanak, különösen nyáron, amikor a piac ismét felélénkül.
Pedig nem feltétlenül nyáron éri meg balatoni nyaralót vásárolni. A téli időszakot elemezve arról számolt be egy helyi ingatlanos, hogy míg a kereslet mérséklődött, az eladó házak és lakások száma megnőtt, miután a gazdasági nehézségek miatt sokan először a nyaralóiktól próbálnak megszabadulni. Mindez kedvező lehetőséget kínál a vevőknek, hiszen a kisebb versenyhelyzetben könnyebb jó áron vásárolni.
Bár a tó igazi pezsgése a nyári szezonhoz kötődik, az elmúlt években ősszel és télen is egyre több kezdeményezés született - fesztiváloktól a gasztronómiai programokig -, hogy egész évben érdekes úti cél maradjon a régió. Így akár befektetési céllal is érdemes lehet vásárolni, ráadásul a part menti települések többségén látványos fejlődés zajlik: lakóparkok és apartmanházak épülnek, szállodákat újítanak fel, kikötők létesülnek, új településrészek születnek.
Emiatt az elmúlt években számos kisebb-nagyobb magánszállás is felbukkant, amiket évről évre többen látogatnak a nyaralni vágyók. Idén júniusban 4,4 millió volt a vendégéjszakák száma, ebből közel 1,4-et magán- és egyéb szálláshelyen töltöttek el, ami 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben a szállodák forgalma csak 3,8 százalékkal nőtt.
A NER-közeli tulajdonosoknak is komoly szállásportfóliójuk van a Balatonnál: ha rákeresünk a „Balaton” szóra, 28 ilyen beruházás bukkan fel, de ennél több lehet, hiszen nem minden település kezdődik a tó nevével. Így nem meglepő, hogy sok beruházás nem a helyi közösségek érdekeit, hanem egy szűk tulajdonosi kör céljait szolgálja, gyakran társadalmi és szakmai egyeztetések megkerülésével, állami-hatósági hátszéllel.
Keszthelyen például hiába tiltakoztak a helyiek, akik szerint Tiborcz István körei nem építhetnék teljesen be lakóparkokkal a valamikori Zalatour-kemping vízparti területét.
Balatoni ingatlanpiac 2
A tavasz robbant, a nyárra stagnált - mi történt? Ahogy Krisztián meséli: 2023 eleje nagyon erősen indult, sok eladás, sok mozgás. Aztán jött a május, és hirtelen megült a piac. Ez persze nem újdonság: a Balaton környékén mindig van egy kis szezonális hullámzás. A tél és a kora tavasz meglepően aktív szokott lenni, nyáron viszont sokan már inkább strandolnak, mint nézelődnek. Az igazi érdeklődők inkább tavasszal vagy ősszel veszik meg a kis házikót, mert nyáron a dugó, a hőség és a szúnyog együtt már túl sok.
A legtöbb vevő továbbra is Budapestről vagy nagyobb magyar városokból érkezik. Ők jól ismerik a környéket, sokan visszárók, és már pontosan tudják, hogy melyik településre érdemes célozni. Siófok a buliközpont, de aki hosszabb távra, befektetésként gondolkozik, az inkább Balatonfüredet vagy Tihanyt célozza - itt stabilabb az érték, jobbak a kiadási lehetőségek.
Külföldiek? Régen az oroszok vitték a prímet Keszthelyen és Hévízen, de mára ez visszaszorult. Jelenleg inkább olyan külföldiek vásárolnak, akik életvitelszerűen költöznének ide - és sokszor nem is a parton, hanem bentebb, felújítandó parasztházakat keresnek.
A balatoni ingatlanpiac elképesztően széttartó. Füreden egy vízközeli lakás vagy ház simán mehet 300-400 ezer euróért. Siófokon ugyanilyen alapterületért 100-150 ezerrel olcsóbban is találni valamit. Az árak attól is függenek, hogy az adott település inkább befektetési célpont vagy nyaralóövezet.
És a luxus? Köszöni, jól van. A jó helyen lévő, prémium ingatlanok simán kelnek el - mert van, aki fizet érte. A piacon nem az olcsó, hanem a jó ár-érték arányú ingatlan mozog.
Ha kiadásban gondolkozol, akkor érdemes számolni: A rövid távú kiadás (Airbnb, Booking) hozhat 8-12% bruttó hozamot, de itt számolj munkával is: takarítás, kulcsátadás, menedzsment. A hosszú távú bérbeadás stabilabb, de szerényebb hozamot jelent: 3-5% körül mozog.
És akkor még ott van a hosszú távú áremelkedés is. A jó helyen lévő, vízparti vagy vízparthoz közeli ingatlanok ára évente akár 5-10%-ot is nőhet. Persze nem mindenhol - ezért kell helyismeret és profi segítség.
Nem árt tudni: a Balaton körüli települések egy része még mindig küzd az infrastruktúrával. Vannak utcák, ahol nincs csatorna, gáz, néha még víz sem. Ez pedig jelentősen befolyásolja az ingatlan értékét - és a felhasználhatóságát. Ahogy Krisztián fogalmazott: “Egy szép nyaraló mit sem ér, ha pottyantós van az udvarban.”
Érdekes fordulat lehet, ha bevezetik azt a tervezetet, hogy a helyi lakosokat elővásárlási jog illeti meg. Ez a jövőben akár teljesen új irányba terelheti a balatoni tranzakciókat - és ez sem mindegy, ha valaki hosszú távra tervez.
A Balaton továbbra is izgalmas piac. De csak annak, aki ismeri a helyi viszonyokat, a szezonális sajátosságokat, a vevői célcsoportokat - és tudja, hol lehet jó áron jó ingatlant találni.
Túlkínálat és túlárazottság jellemzi a balatoni ingatlanpiacot, a legtöbb eladó próbálja idén is kitartani a magas árakat a helyi ingatlanközvetítők tapasztalatai szerint. A tavalyi visszaesés után még csak éledezik a piac, leginkább a jó minőségű, 80 millió forint alatti lakásokat és házakat keresik a vevők, a déli parton a közepes állapotú 40-60 milliósakat is, de ilyen árakon már nehéz megfelelőt találni. A régóta hirdetett, illetve sürgős eladásoknál ugyanakkor 10-20 százalékot is lehet alkudni az árból.
A hirdetett Balaton-parti ingatlanok hozzávetőleg 80 százaléka túlárazott, és az eladók próbálják idén is kitartani a tavalyi magas árakat - mondta Kovács Zsolt, a Lakáskulcs-direct siófoki irodájának ügyvezető-tulajdonosa az Ingatlannetnek. A kereslet ugyanakkor élénkült tavalyhoz képest, és jelenleg a vevők diktálnak a piacon, alkuval most 6-10 százalékos árengedményt tudnak elérni a használt és az új ingatlanoknál is.
A tó északi partján a jó minőségű 75-80 milliós apartmanlakásokra, a luxus kategóriában pedig a 200 millió forint feletti ingatlanokra van igény. Az utóbbiaknál már számít a tó közelsége és a panoráma is - tette hozzá a Siófok, Balatonföldvár és Balatonfüred térségében értékesítő irodákat vezető Kovács Zsolt. A települések között népszerű - a drágának mondható Tihany és Balatonfüred mellett - Balatonfűzfő és Balatonalmádi, valamint a Balaton-felvidéki települések (Palóznak, Csopak, Dörgicse, Aszófő) falusias házai, főként a családosok körében.
A Balaton déli partján a 60-70 milliós lakások mellett a nyaralókat is keresik a vásárlók, a felújítandókat is, amelyeket kiadási és befektetési szándékkal vásárolnak. Itt Siófok mellett egyre keresettebb a sokat fejlődő Fonyód, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonszemes és Balatonföldvár is - tette hozzá a szakértő.
Hektikusan indult az év, az egyik hónap erősebb, a másik gyengébb volt, mint tavaly, de bizakodunk a kedvező folytatásban - értékelte az elmúlt hónapokat Füzesi Csaba, a siófoki Update VIP Ingatlan tulajdonosa. Tapasztalatai szerint a 80 millió forint alatti ingatlanok, illetve a 25-40 milliós kis lakások iránt van kereslet, de ilyen árakon megfelelőt már nehezen találni. A drágább, 100-200 millió forint feletti ingatlanok iránt kisebb az érdeklődés, de a mozgolódás itt is megindult. A kínálati árak magasak, sőt vannak eladók, akik még emeltek is tavalyhoz képest. Aki el akar adni - mert például hitele van, vagy szabadulna a Covid-járvány alatt szerzett ingatlanától és máshol vásárolna -, az viszont hajlandó engedni az árból, jellemzően 5-10 százalékot, de előfordul 20 százalék is - tette hozzá Füzesi Csaba.
A balatoni agglomerációban a használt lakások ára tavaly az országos átlagot (5 százalék) jóval meghaladó mértékben (13 százalék) tudott emelkedni a KSH adatai szerint. A második negyedévben a négyzetméterenkénti átlagár 738 ezer forintra nőtt, ami az év végére 683 ezerre mérséklődött. Az új lakásoknál 1-2 milliós négyzetméterárakkal találkozhatunk, Siófokon például tavaly a fővárosihoz hasonló árakon keltek el az új ingatlanok (950 ezer - 1,3 millió forintért).
Januártól már érezhető a keresletbővülés, a tavalyinál 30-40 százalékal erősebb forgalmat várunk, de az árak még magasak - mondta Iller Judit, a keszthelyi székhelyű BJ Ingatlan értékesítési vezetője. Szerinte a 2022 második felétől kezdődő és 2023-ban folytatódó ingatlanpiaci visszaesés jót tett a megelőző években elszaladt áraknak, mert egyre nagyobb tere lett az alkunak. 2022-ben 3-5 százalékot, 2023-ban akár 10-20 százalékot is lehetett alkudni az irányárakból. Akik fél-egy évig nem tudják eladni az ingatlanukat, kénytelenek árat csökkenteni. Keszthely és környékén a közepes állapotú, 40-60 milliós lakásokra, családi házakra és nyaralókra van igény. Hitellel ugyanakkor kevesen vásárolnak, 5-10 százalékra teszi a szakértő az ilyen ügyletek arányát.
A keresletbővülés másik motorja a nagy értékű ingatlanok: a jobb módú vásárlók a több száz milliós lakásokat és házakat keresik. Szigliget és Badacsony magas árai miatt egyre népszerűbb helyszín Gyenesdiás, és új beruházások célpontja lett Cserszegtomaj. Itt nemcsak magyar, hanem német beruházók is többlakásos ingatlanokat fejlesztenek.
A balatonalmádi Haus-Grund ingatlanirodát vezető Simon Szilvia úgy látja, hogy a gazdasági és az ebből adódó megélhetési problémák miatt az ingatlanpiaci visszaesés várhatóan tartós lesz, a kilábalás akár 5-6 évig is eltarthat. (A KSH adatai szerint a hazai lakáseladások száma 2022-ben 14 százalékkal csökkent az előző évhez képest, majd további 25 százalékkal 2023-ban.) Tapasztalata szerint akik most tudnak vásárolni (jellemzően hitel nélkül vagy minimális kölcsönnel), azok az 50-70 milliós, illetve a nagyobb értékű, 130-140 milliós lakóingatlanokat keresik.
Az elmúlt években megvalósított beruházásoknak köszönhetően egyre több a Balaton-parti, panorámás apartmanlakás, amelyet hosszabb és rövidebb távra bérelni lehet. Gyakran többgenerációs családok vagy ismerős párok bérlik ki és felváltva használják ezeket.
A Balatonon és a Velencei-tónál nagyon elszálltak az árak. Az elmúlt években fokozatosan betelt a hazai nyaralópiac, így manapság egyre nehezebb kedvező áron megfelelő ingatlanhoz jutni. Ennek több oka is van: a Balaton térségében ma már gyakran budapesti árszinttel találkozhatunk, a Velencei-tó körül pedig a főváros közelsége miatt növekszik az állandó lakosok száma. Az OTP Ingatlanpont szerint azoknak, akik még elérhető áron keresnek nyaralót, érdemes olyan kevésbé felkapott területek felé fordulniuk, mint például a Tisza-tó vidéke, ahol még akadnak jó ár-érték arányú lehetőségek.
Az ingatlanpiac egészében, így a nyaralók esetében is, folyamatos drágulás figyelhető meg, ami megnehezíti a vásárlók dolgát. Az OTP Ingatlanpont szakértői arra figyelmeztetnek, hogy a legnépszerűbb nyaralóövezetekben továbbra is áremelkedésre lehet számítani, ezért célszerű a még kevésbé felkapott helyszínekben is gondolkodni.
A legtöbben, ha nyaralót keresnek, elsőként a Balaton jut eszükbe - csakhogy itt az árak már erősen túlértékeltek, még a magyarországi viszonyokhoz képest is. Emiatt a vevők inkább zártkerti vagy külterületi ingatlanokat keresnek, leginkább 50 millió forint alatti kategóriában.
„A tó északi partján széles sávban szóródnak az árak, 600 ezertől akár 1,5 millió forintig is terjedhetnek” - hívta fel a figyelmet Tóth Tibor, az OTP Ingatlanpont stratégiai partnere. Hozzátette, hogy az alku lehetősége sem kizárt: a nyaraló állapotától függően akár 10-20 százalékos engedményt is el lehet érni. A kereslet mindezek ellenére is élénkült az utóbbi időszakban - különösen a Balatontól távolabbi, pincenyaralós megoldások iránt nőtt meg az érdeklődés.
A vevők többsége magyar magánszemély, de külföldön dolgozó magyarok is megjelentek a piacon.
A befektetők inkább a tóparttól távolabbi, kedvezőbb árú ingatlanokat keresik. Tóth Tibor szerint a Káli-medencében, a Szent György-hegy környékén és Lesencén különösen megugrott a kereslet az utóbbi hónapokban, de már ott is kihívást jelent elfogadható áron nyaralót találni.
A Balaton után a Velencei-tó számított sokáig a második legnépszerűbb nyaralóhelynek, amit a fővároshoz való közelség különösen vonzóvá tett. Az M7-esnek köszönhetően ma már alig több mint fél óra alatt elérhetők a tóparti települések, így nem meglepő, hogy egyre többen költöznek ide állandó jelleggel. A térség mára lényegében Budapest agglomerációjává vált.
„A használt ingatlanok négyzetméterára 650 ezer forinttól indul, de vannak új lakások is a Velencei-tó körül, melyeknél az 1,1-1,3 millió forintos ár sem ritka” - mondta el Lepsényi Kornél, az OTP Ingatlanpont gárdonyi stratégiai partnere. Hozzátette: ezeknél az ingatlanoknál minimális alkulehetőség van, legfeljebb néhány százalékos engedményre lehet számítani.
A kereslet továbbra is erős, miközben az eladó ingatlanok száma jelentősen csökkent - különösen március és április hónapban ugrott meg a forgalom, ami leszűkítette a kínálatot.
„Az elmúlt években egyre több állandó lakó jelent meg a Velencei-tó körül, akik a korábban nyaralónak használt ingatlanokat „téliesítik”, így azt egész évben használhatják. A befektetők pedig leginkább hosszú távú kiadásra vagy apartmanként használható ingatlanokat keresnek a környéken, ők az összes vevő mindössze 10-20%-át teszik ki, miközben a külföldi vevők jelenléte minimális” - tette hozzá Lepsényi Kornél. „A befektetők leginkább a jó állapotú ingatlanokat keresik, melyeket azonnal ki tudnak adni.”
Tapasztalatai szerint, ha az ingatlan jól van beárazva, akár 1-2 hónapon belül is el lehet adni, különösen Gárdonyban és Velencén, ahol a közlekedés és az infrastruktúra kiemelkedő. Ugyanakkor egyre többen érdeklődnek Kápolnásnyék iránt is. Gárdonyban és Velencén a számozott utcák környéke az, ahol még aránylag jó áron lehet ingatlanhoz jutni - bár ott is egyre többen élnek már állandó jelleggel.
A Balatonhoz és a Velencei-tóhoz képest sokkal barátságosabb árakkal találkozhatunk a Tisza-tónál. Tiszafüreden például a négyzetméterárak jellemzően 220-450 ezer forint között mozognak. Abádszalókon és Poroszlón is hasonló árszintek jellemzők - számolt be róla Kiss György Csaba, az OTP Ingatlanpont vezető értékesítési tanácsadója. Hozzátette: a vásárlók átlagosan 10 százalékos alkuval is kalkulálhatnak.
Bár az érdeklődés itt időszakosan változik, a tó továbbra is népszerű. A kereslet nem évszakfüggő, hanem inkább hullámzó jellegű. A térség sajátossága, hogy a kínálatban túlnyomórészt lakóházak szerepelnek, nem klasszikus nyaralók - és a vevők is inkább állandó otthonként tekintenek ezekre az ingatlanokra.
A legkeresettebb települések közé Tiszafüred, Poroszló és Abádszalók tartozik, de Sarud, Tiszanána és Kisköre is egyre népszerűbb. A vásárlók többsége magánszemély, de megjelennek a befektetési célú érdeklődők is, köztük külföldiek - nemcsak Nyugat-Európából, hanem például Romániából és Ukrajnából is. Kiss György Csaba szerint a befektetési vásárlások a piac nagyjából 20 százalékát teszik ki.
Az értékesítési idő településenként és árkategóriánként eltérő: túlárazott ingatlan esetén akár két évig is eltarthat, míg reálisan árazott házak egy éven belül gazdát cserélhetnek.
A Duna House szerint a nyaralóingatlan-piac 2025 nyarán is stabil növekedési pályán marad, köszönhetően a korlátozott kínálat mellett is folyamatosan élénkülő keresletnek. A népszerű régiókban akár a lakóingatlanokat is meghaladó mértékű áremelkedés várható, miközben a vevői érdeklődés egyre inkább az egész évben használható, energiahatékony ingatlanok felé tolódik el.
Magyarországon áprilisig tartott az ingatlanpiac dinamikus felfutása, azóta megtörtént a várható korrekció: a magas árak miatt a kereslet kissé csökkent, és közben az áremelkedés üteme is mérséklődni látszik.
Az elmúlt években nem csupán a szállások árai emelkedtek, de az ingatlanoké is a Balatonnál. Igaz, a patinásabb balatoni ingatlanok drágulása kisebb volt a fővárosiakhoz képest. A legdrágábbak természetesen azok az ingatlanok, amelyek jól megközelíthetőek, illetve a lehető legközelebb helyezkednek el a partvonalhoz. a 100 éves vagy annál is idősebb, patinás villák és kúriák árai nem emelkedtek olyan mértékben, mint a hasonló értékű, 200-300 millió forintos modern nyaralók árai.
Még mindig a balatoni nyaralók a legnépszerűbbek a potenciális vásárlók körében, ami az árakon is meglátszik. Igaz, a tó északi és déli partja éppen ellentétes trendet mutat. Szeptemberhez képest ugyanis közel 5 százalékal estek a hirdetési árak, ami főleg a használt, de jó állapotú nyaralók miatt van. Az új építésű ingatlanok viszont 3,4 százalékkal drágultak nyár végéhez képest. Az északi parton viszont a nyaralószezonhoz képest is tovább drágultak az üdülők. Mindez a pénztárcánk tartalmára is lefordítva azt jelenti, hogy az északi parton egy új építésű nyaraló négyzetmétere másfél millió forintba kerül, ami a budapesti belvárosi árakkal is vetekszik. De egy használt nyaraló négyzetmétere is 1,2 millió forint. Az északi parton a legtöbb eladó nyaraló Balatonfüreden érhető el, ott átlagosan 1,3 millió forintos négyzetméterárat határoztak meg az eladók szeptember-október időszakban.
tags: #csokkeno #balatoni #nyaralo #piac