Kismegszakító doboz építése és bekötése: Minden, amit tudnod kell
A megfelelő és biztonságos elektromos hálózat működéséhez kiemelten fontos a kismegszakító doboz, más néven lakáselosztó vagy biztosítéktábla építése és szakszerű bekötése. Ez az eszköz megvédi az elektromos áramköröket a túlterhelésektől és az esetleges rövidzárlatoktól, így biztosítva a lakóhely vagy munkahely biztonságát.
Az elosztó kiválasztásánál figyelembe kell venni a lakás energiaigényét és az elosztó kapacitását, valamint fontos az is, hogy megfeleljen a biztonsági előírásoknak. Új lakáselosztó beszerelése, kismegszakítók, áramvédő kapcsolók beépítése ma már kötelező, ha bármilyen szerelés kapcsán hozzá kell nyúlni az elosztó táblához. A Fi relé beépítése ma már kötelező, ha bármilyen szerelés kapcsán hozzá kell nyúlni az elosztó táblához.
A lakáselosztó áramforrását az épület közös villamos hálózatából veszi, és elosztja azt a lakásban található konnektorok, világítások és elektromos készülékek között. Az elosztódoboz az elektromos hálózat szíve egy lakásban. Itt helyezkednek el a kismegszakítók, FI-relék (áramvédő kapcsolók), túlfeszültség-védelem és más biztonsági eszközök. Innen ágazik szét az áram a világítási, konnektoros, gépes áramkörökre.
Mi a kismegszakító doboz szerepe?
A kismegszakító doboz egy olyan eszköz, amely megvédi az elektromos áramköröket a túlterhelésektől és az esetleges rövidzárlatoktól. Amikor a kismegszakító doboz jól van bekötve, képes automatikusan lekapcsolni az áramellátást, ha problémát észlel, így megelőzve a tűzveszélyt és az elektromos áramütéseket. A bekötése rendkívül fontos, mert helyes telepítés esetén biztosítható a lakóhely vagy munkahely biztonsága.
A kismegszakító legfőbb feladata a hálózat megfelelő működésének biztosítása: a műszaki berendezések, az elektronikai eszközök, a háztartási gépek épségéért felel az elektromos túlterheléssel szemben. Tudtad, mi a különbség a kismegszakító és a biztosíték között? Mindkettő rövidzárlat és túláram ellen véd, de a biztosíték csak egyszer használható, mivel kiolvad a benne lévő a fémszál. Így szakítja meg a túlterhelt áramkört. Utána cserélni kell. A kismegszakító ugyanazt a funkciót látja el, mint a biztosíték, de ezt vissza lehet kapcsolni leoldás és a zárlat megszüntetése után.
Az elektromos túlterhelés és zárlat során nemcsak a gépek mehetnek tönkre, hanem a falban futó elektromos kábelek is. A kismegszakító egy úgynevezett bimetál segítségével képes lekapcsolni a hálózatot elektromos túlterhelés során. Ezt hőkioldásnak nevezik. Ha zárlat alakul ki a hálózatban, akkor az elektromágnes indítja be a kapcsolót. A kismegszakítóval az áramkörök akár manuálisan is kezelhetőek.
A kismegszakító típusai és kiválasztása
Több típusú kismegszakító is található a piacon, amelyeket elsősorban a felhasználási területtől függően különböztetünk meg egymástól. A kioldási karakterisztika megmutatja, hogy a névleges áram pontosan hányszoros túlterhelése esetén lép életbe az elektromágneses kioldó a kismegszakítóban. A B kioldási karakterisztika a névleges áram 3-5-szörösére van beállítva. A C kioldási karakterisztika esetében a kismegszakítót a névleges áramértéket 5-10-szeresére kalibrálják. A D kioldási karakterisztika a legritkább típus a háztartásokban, ugyanis inkább ipari környezetben alkalmazzák.
Otthoni használatra általában 6 és 25 Amper közötti névleges áramú kismegszakítót érdemes beszerezni. A vásárlás előtt érdemes kikérni egy villanyszerelő szakember véleményét, aki személyre szabottan tud választ adni a kérdésre.
A lakáselosztó bekötésének lépései
A lakáselosztó bekötése nem teljesen veszélytelen feladat, hiszen akár komolyabb baleset is érhet, így mindenképp szakemberre kell bízni a feladatot. Az alábbiakban a kismegszakítós elosztók bekötésének általános lépéseit mutatjuk be:
- Áramkörök megjelölése: Egy átlagos házban több áramkör is fut. Fontos, hogy minden egyes áramkör saját kismegszakítót igényeljen. A kábelek sok esetben ugyanúgy néznek ki, ezért meg kell jelölni őket, hogy tudjuk, melyik áramkör melyik.
- Vezetők szétválasztása és jelölése: Régi elosztók esetében a kábelrengetegben az sem lesz egyértelmű később, hogy melyik a nulla és melyik a védővezető vagy a fázis. Szóval mindenképp érdemes ezeket különválasztani, hogy a különböző vezetők se kavarodjanak össze a szerelés során. Sok esetben a bejövő oldalon PEN vezető érkezik, de az elmenő oldalon a nulla és védővezető összekötése tilos.
- Régi elosztó lebontása: A legtöbb esetben a teljes csere a jó megoldás, hogy az egyes elemek biztosan összhangban legyenek. Ilyenkor a régi elosztó helyére szereljük az új elosztót.
- Új elosztó felszerelése: Az új elosztót alapesetben a régi helyére szereljük fel - feltéve, hogy ott van neki elég hely és nem túl rövidek a vezetékek. Ha nincs, és ez például panellakásoknál elég gyakori, akkor egy kis véséssel megoldható a dolog. Minden elosztón találunk egy kalapsínt, amire a megszakítók és a FI Relé kerülnek, valamint egy nulla és "föld" számára beszerelt sínt.
- Nulla vezetők és a védővezetők bekötése: Ezek a sínek általában az elosztók alsó vagy felső részén találhatóak. Itt betű jelzi a nulla (“N”) és a védővezető (“PE”) helyét. A bekötésnél fontos a megfelelő méretű blankolás, illetve érvéghüvely használata és a megfelelő erősségű meghúzása a csavaroknak.
- Fi relé és kismegszakítók felszerelése: Az érvéghüvelyezés minden vezetéknél előny, és érdemes gyorskötözővel összefogni a kábeleket - fázis, nulla és védővezetőket - funkciójuk szerint. Most már jöhet az életvédelmi vagy más néven Fi relé, amit a kalapsínre kell felpattintani. A kismegszakítók kiválasztásához kell némi szaktudás, mert minden vezeték más méretezésű kismegszakítót kíván. Érdemes előre gondolkodni, és pótmegszakítókat is használni.
- Csavarok meghúzása: Amikor az összes kismegszakító a helyére került, szorosan egymás mellé toljuk őket. Most már jöhet a fázissín, amit a csavarok meghúzásával rögzítünk. Itt érdemes figyelembe venni, hogy létezik előírás arra vonatkozóan, hogy a csavarokat milyen erősen kell és lehet meghúzni kismegszakítók esetében!
- Az elvégzett munka többszöri(!) ellenőrzése: Ha ezzel kész vagyunk, felrakhatjuk az elosztóra a fedlapot. Érdemes a hálózatot érintésvédelmi vizsgálatnak is alávetni.
Hogyan szereljünk fel egy áramkör-megszakítót (MCB RCBO) egy gyűjtősínre. Wylex No Miss gyűjtősín-csatlakozás és gyorskioldás
Mikor kell az otthonunkban elosztót cserélni?
Az elosztóból érkező kattogás, sercegés rosszat jelez. Az elosztó ideális esetben csendben, észrevétlenül teszi a dolgát. Minden más rendellenesnek tekinthető. Igen gyakori azonban régi hálózatok esetében, hogy a falon elhelyezett dobozból furcsa, kattogó vagy sercegő hang hallatszik. Ez egyértelmű jelként utal a csere szükségességére.
A lakáselosztók élettartama azonban korlátozott, időről időre tehát felülvizsgálatra szorulnak. Érdemes kétévente felülvizsgáltatni. Lehet, hogy ijesztő dolognak tűnik ez, de a maximális biztonságot csakis a rendszeres karbantartás garantálja.
Habár szerencsére nem kell minden túlterhelés után kicserélni a kismegszakítót, mint a régebbi biztosítékokat, azonban ennek az eszköznek is van egy előre meghatározott élettartama. Általában 7-8 évente érdemes modernizálni és egy újabb kismegszakítót bekötni.
Árak és szakemberek
A villanyszerelés árakat általában az adott feladat szerint, darabárra határozzák meg a villanyszerelők. Az árlistákon közölt árak általában csak a munkadíjra vonatkoznak, és a segédanyagok, a konkrét vezetékek, csillár, kapcsoló stb. külön fizetendők. A villanyszerelés akkor a legolcsóbb és a legegyszerűbb, ha meglévő kiállásokon szeretnénk szerelvényeket cserélni, azaz ha a villanyvezetékhez, a biztosítéktáblához, lakáselosztóhoz nem kell hozzányúlni.
Ugyanakkor a szerelési munkák egy jelentős hányada - így pl. új kapcsolók kialakítása, új dugaljak bekötése, egy konyhába új villanytűzhely telepítése vagy egy teljesítménybővítés - kapcsán szükség lehet a kismegszakítók cseréjére, vagy akár bizonyos vezetékszakaszok áthúzására is. Ezért legyünk körültekintőek, amikor villanyszerelés árakról tájékozódunk!
A listaárak jó kiindulópontot jelentenek, de előfordulhat, hogy a helyszíni felmérésnél derül ki, hogy a rendkívül elavult villanyhálózat a mai szabványok szerint azonnali csere, és Fi-relé beépítése nélkül új fogyasztó már nem köthető a rendszerre. A villanyszerelőknek komoly pluszmunkát jelenthet a falakban történő munkavégzés: a falak bontása, horonymarás, a hornyok helyreállítása kapcsán nem elvárható, hogy a villanyszerelő tökéletesen nyomtalanul képes legyen az eredeti állapotot visszaállítani.
| Feladat | Ár (Ft) |
|---|---|
| Biztosítéktábla csere 6 db kismegszakítóig, fi relé beépítésével | 35.000 |
| Biztosítéktábla csere 6-8 db kismegszakítóig, fi relé beépítésével | 40.000 |
| Biztosítéktábla csere 8-12 db kismegszakítóig, fi relé beépítésével | 45.000 |
| Biztosítéktábla csere 12 db kismegszakítótól, fi relé beépítésével | 45.000-tól |
Nem ritka, hogy akár egy egyszerű villanytűzhely bekötésre is érkezik olyan szaki, aki 10000 Ft-ért, egy másik viszont 30000 Ft-ért vállalja az adott munkát. Ezek reális árkülönbségek! Mindig mérlegeljünk az időfaktor (milyen sürgős a munka), mekkora a feladat, a költségvetés, és a legjobb szakember megtalálására szánt energia tekintetében!
Találj profi villanyszerelőt a kismegszakító doboz bekötéséhez! Kérj ingyenes árajánlatot most, és tudd meg a legjobb árakat!
tags: #kismegszakito #doboz #epites