Deák Ferenc utca Lakótelep Budapest története és közlekedés

Deák Ferenc utca és környezete Budapest belvárosának egyik legfontosabb történeti és közlekedési gócpontja. A mai Deák Ferenc utca története 1789-ben kezdődött, amikor a kerület renoválási terveiben báró Schilson János kamarai tanácsos lefektette az utca alapjait, amely a városközpont és a Duna-part közti első összekötő utcává vált, később Nagyhíd utca néven.

Történeti épületek és rekonstrukciók

A Deák Ferenc utca épületei között Magyarország leghíresebb, építészetileg és történelmileg jelentős házai is megtalálhatók. Az utca legalacsonyabb épülete a Hild József által tervezett, az építtetője nyomán Weisz-háznak keresztelt Deák Ferenc utca 21. Az épület fontos szerepet játszott a szabadságharcban: itt volt a Marastoni Jakab által alapított Első Magyar Festészeti Akadémia főhadiszállása, majd a két világháború között a ház aljában működött Braun Sándor és Vadász üzemeltette, csak divattal foglalkozó újságboltja.

A barokk stílusú Deák Ferenc utca 15-öt 1904-ben építették, és lakóépületként funkcionált a teljes huszadik században. Többek között Elek Ilona, kétszeres olimpiai vívóbajnokunk is itt élt, és Szerb Antal is a ház falai között látta meg a napvilágot. 2004-ben az Immobilia Zrt. Erick Van Egeraat építésszel közösen újította fel a házat.

A Deák Palota rekonstrukciója 2003-ban kezdődött és a megvalósítás során a középkori városfal egy darabját találták a pinceszinten, így három különböző korszak - középkori, századfordulós (19.-20. század), és 21. századi beavatkozások találkoznak az épületben. A neobarokk épületet belül gondosan helyreállították, a teljesen elpusztított homlokzatot pedig korabeli fényképek alapján építették újjá.

A Deák Ferenc utca 17. és 19. fejlesztése a Deák Palota akvizíciója után következett. Az itt található hatemeletes lakó- és irodaépületet a Révész Sámuel és Kollár József alkotta építészpáros tervezte, és a német Jugendstil-architektúra jegyeit hordozta.

A Deák Ferenc utca 23. épületének története egészen 1842-ig nyúlik vissza, amikoris Eger városa Pollack Mihály építésszel felépíttette a második emeletet a házra. Az épület az évek során többször váltott tulajdonost, míg végül 1908-ban Stern Alfréd, Modern Móric és Breitner L. Zsigmond posztókereskedőkhöz került, akik öt-, illetve hatemeletes szecessziós stílusú üzletet és lakóházat építtettek fel a régi ház helyére ugyancsak Révész Sámuel és Kollár József tervei alapján. Az épületet a mai napig a német jugendstil homlokzatok mestereinek számító Révész & Kollár építészduó legjobb munkájaként tartják számon.

A Bécsi utca 5. - Deák Ferenc utca 11-13. saroképülete jelölte ki Pest határát: itt állt az akkori városfal egyik kapuja. Miután Neimann Lipót gombkötő házát lebontották, a helyére szánt jelentős épületet az a Sterk Izidor építész tervezte, aki a Gellért fürdő egyik társépítésze is volt. Az ötemeletes ház kereskedelmi és ingatlanbérleti funkciót töltött be. E házban élt többek között Hencz József, a Klotild első magyar vegyipari Rt. vezérigazgatója, gróf Nákó Sándor, Fiume kormányzója és Sándor Pál országgyűlési képviselő, a Parlament korelnöke is.

Deák Ferenc utca homlokzatok és rekonstrukciók

A Deák Ferenc tér és környezete

Ha van Budapestnek olyan tere, amit a város szívének is nevezhetünk, akkor az a Deák Ferenc tér. Két kerület, az V. és a VI. határán helyezkedik el, de az előbbi kanyarít ki nagyobb szeletet a térből. A „haza bölcsének" nevét már nagyon régóta viseli, pontosan 147 éve, vagyis 1876-ban kapta meg. Ezt megelőzően viszont mindig az ott lévő piac jellegére utaló neve volt a térnek: Zsidó tér, Szén tér, Káposztás tér, de hívták Török térnek meg Evangélikus térnek is.

A Deák Ferenc téren mindig is voltak piacok, és a tér nevét az határozta meg, hogy épp mi volt a piac fő profilja. 1819 után több mint egy évtizeden át Szén piac, illetve Szén tér néven ismerték, azt megelőzően pedig Káposzta piac és tér volt az általános elnevezés. Az 1830-as évektől jórészt zsidó kereskedők árultak a téren, így mielőtt 1876-ban - a politikus halála után - felvette a Deák Ferenc nevet, Zsidó térként volt ismert.

A Deák Ferenc tér napjainkban az egyik legfontosabb közlekedési csomópont a fővárosban. Három metróvonal találkozik itt, nem beszélve számtalan átmenő buszról meg két, Budára tartó villamosról, és a repülőtérre is innen indul a járat. A tér inkább a közlekedésről, a gyalogosáradatról szól, jelentősebb agora szerep inkább a szomszédos Erzsébet térnek jutott. A metrófelújítás kapcsán az érdeklődés középpontja mostanság a föld felszíne alá terelődik, de a Deák Ferenc tér és a szomszédos Erzsébet tér időnként azonos, máskor külön pályákon mozgó fejlődése is sok érdekességet rejteget a múltból.

Deák Ferenc tér és a metrólejáratok

A metróvonalak és aluljárók története

A Millenniumi Földalatti Vasút állomását 1896-ban adták át, a lejárat fölé pedig míves pavilon épült Brüggemann György tervei alapján. 1951 és 1956 között építették a 2-es metróvonal fogadására az új átszálló komplexumot, amely miatt a kisföldalatti nyomvonalát egy szakaszon áthelyezték, a felhagyott alagútban pedig 1975-ben nyílt meg a Földalatti Vasúti Múzeum. A 2-es metró első szakasza végül csak 1970-ben készült el, ekkor nyílt meg az Sütő utcai sarokban az utasfogadó pavilon is. 1976 év végén adták át a 3-as vonal első, a Deák térről induló szakaszát, ezzel együtt alakították ki a most megújult földalatti átszállótereket.

A tér élete leginkább a felszín alatt változott meg. A felszín alatt fontos átszállóhely, a felszín felett azonban csak kevesebb járat csatlakozik a közlekedési rendszerhez, itt már inkább a gyalogosoknak és nem utolsó sorban a turistáknak van nagyobb szerepe.

Metróállomások: Deák Ferenc tér (M1)

Városfejlesztés, bontások és átalakulások

A Deák Ferenc és az Erzsébet tér közötti határt végül egy 1948-ban megalkotott városrendezési terv értelmében számolták fel a hét lakóház lebontásával. A cél egy nagy, egybefüggő belvárosi térség kialakítása volt, amit akkor Sztálinról neveztek el. 1949 év elején kezdték megépíteni a téren a távolsági és nemzetközi autóbuszok fogadására alkalmas központi buszpályaudvart, ami még az év augusztusában el is készült. A buszok korábban, 1927 óta az Oktogonról indultak és érkeztek, de a teret kinőtte a forgalom, ekkor kerestek új helyszínt.

A volt buszpályaudvar helyén ma szórakozóhelyek, bárok, teraszok működnek, előterében árusítópavilonok jelentek meg. 1998-ban kezdték el a parkoló helyén a Bán Ferenc tervezte Nemzeti Színház építését, majd a munkálatok leálltak, helyén évekig gödör tátongott. A munkagödör átalakításával, 2002-ben nyílt meg a Gödör Klub nevű kulturális intézmény. Ezt követően, 2007-ben a buszpályaudvartól nyugatra fekvő térrészt is felújították, igyekeztek egy valóban belvárosi agorát létrehozni. A Gödör Klub tíz évvel később kényszerült elhagyni otthonát, helyét 2014-ben átadva az újonnan létesített, Akvárium elnevezésű szórakozóhelynek.

Városképi koncepciók és tematikus fejlesztések

A Fashion Street fejlesztése - noha nem közvetlenül a Deák Ferenc utcához kötődik - jó példája annak, hogyan lehet történelmi belvárosi utcákat tematikusan és egységes arculattal megújítani. A londoni Regent Street és a milánói Via Montenapoleone mintájára készült Fashion Street Közép-Európa első és máig egyetlen, teljes belvárosi utcaszakaszt lefedő ingatlanfejlesztése. Az utca felújítása során 16 tonna rézzel állították vissza a történelmi épületek eredeti homlokzatait, valamint 4000 tonna gránitburkolattal alakították ki a sétálóutcát. Az utca egységes arculatának érdekében a Fashion Street összes üzletének bejáratánál Nero Assoluto gránitkőbe vésett, egyedi arany-fekete logós tematikus lábtörlőköveket helyeztek el, ezzel tematizálva a divatutcát. A projekt végeredményeként - az Ödenburger építész iroda tervei alapján - létrejött a belváros legimpozánsabb divatnegyede, a Fashion Street.

Fashion Street: homlokzat-rekonstrukció és gránitburkolat

Közlekedési jelentőség és összeköttetések

Pest-Buda közlekedési szerepének kialakulása összefügg a város központi fekvésével: a Kárpát-medence centrális-sugaras térszerkezetben Pest-Buda elhelyezkedése központi jellegű. A Kárpátokból induló és a medence közepe felé tartó folyóvölgyeket követő útvonalak itt összpontosulnak, ahol a hegységkeret és a medence alföldi és dombsági tájainak eltérő gazdasága találkozik. Ebből az eltérő gazdaságból földrajzi-gazdasági munkamegosztás és jelentős vásárterület alakult ki. Mindennek hatására egy oly jelentős város alakult ki, amelyből még egy nem található az országban.

A város fejlődésében meghatározó volt a híd- és vasútépítés: a Lánchíd megépítése 1849-ben, valamint a vasútvonalak kiépülése tették lehetővé Pest-Buda kereskedelmi központi jellegének erősödését. A Deák Ferenc tér napjainkban betöltött szerepét a három metróvonal találkozása adja, ami a tér föld alatti átszállási funkcióját kiemeli a város hálózatában.

Elem Fontosság
Deák Ferenc utca kialakulása 1789-kereskedelmi összeköttetés a Duna és a városközpont között
Jelentős épületek Weisz-ház (Deák u. 21), Deák Palota, Jugendstil házak
Rekonstrukciók 2003-2004 Deák Palota és egyéb rekonstrukciók, Immobilia Zrt. részvétele
Deák Ferenc tér Három metróvonal csomópontja, fontos gyalogos és turista zóna

Kulturális és társadalmi vonatkozások

A Deák Ferenc utca és tér környéke nemcsak közlekedési és építészeti értékek miatt fontos, hanem kulturális értelemben is: itt működtek akadémiák, irodalmi szalonok, később modern kulturális intézmények. A tér és környéke a város szívévé vált, ahol a történelmi emlékek és a mai városi élet találkoznak.

A Deák Ferenc és Pest kapcsolata mintegy fél évszázadot ölel fel, az 1820-as évek elejétől Deák haláláig, 1876-ig tartott. Ez az időszak három szakaszra tagolható, melyből az elsőt az 1820-1830-as évek jelentik. Deák és Pest első találkozása az 1820-as évek elejére tehető. A korán árvaságra jutott fiatalember 1817 novemberében kezdte meg a jogi tanulmányait a Győri Királyi Jogakadémián, ahol 1821 augusztusáig tartózkodott. 1822 őszétől viszont egy éven át volt jurátus Pesten, november 23-án esküdött föl a Királyi Táblán „tabulae regiae juratus notarius"-nak, azaz a tábla jegyzőjének. Deák számára alighanem emlékezetes maradt az 1823.

Deák Ferenc arcképe és emléktábla a tér környékén

Emblematikus történetek

1915. szeptember 12-én avatták fel a Nemzeti Áldozatkészség szobrát, Sidló Ferenc monumentális, fából készült alkotását. Mindössze pár koronáért fémlemezt szögelhettek a szoborra az adományozók, és erről egy emléklapot is kaptak. A bevételen az Auguszta Alap és a Hadsegélyező Hivatal fele-fele arányban osztozott meg, a befolyt összeget pedig a hadirokkantak, a hadiárvák és az özvegyek támogatására fordították. Az egyre inkább lepusztuló szobrot 1924 novemberében a Ludovika kertjébe szállították.

Mai kép: turizmus, gyalogosbarát belváros és közlekedés

A Deák Ferenc tér és környéke ma egyértelműen turistaközpont, számos attrakcióval, információval, különböző vendéglátóhelyekkel. A környező utcák egy részében az autóforgalom helyett a gyalogosok által uralt térségek alakultak ki lépésről lépésre a metróépítés óta. A felszínen a tér inkább a gyalogosoknak és turistáknak ad teret, míg a föld alatt zajlik a város egyik legnagyobb közlekedési összeköttetése.

Gyalogosok és turisták a Deák Ferenc téren

tags: #deak #ferenc #utca #lakotelep

Népszerű bejegyzések: