Hajdúböszörmény: Történelem, Kultúra és Élet a Hajdúság Fővárosában
Hajdúböszörmény, a 32 ezer lakosú város az Észak-Alföldi régió egyik meghatározó települése, amely 2009-ben ünnepli 400. évfordulóját annak, hogy Báthory Gábor különleges kiváltságot adományozott a városba letelepített hajdúknak.
Erre emlékezve, egész évben különféle rendezvényekkel, bemutatókkal várják a hajdúság fővárosába érkezőket.
Közigazgatási területét tekintve az ország ötödik legnagyobb települése, Hajdúböszörmény életében rendkívüli jelentőségű a 2009-es esztendő. Idén szeptemberben lesz 400 éve ugyanis, hogy Báthory Gábor Kálló városából áttelepítette Böszörménybe a hajdúkat.
A város nevében a „böszörmény” elnevezés bolgár-török etnikumú népet jelent, akik az Árpád-korban fontos kereskedelmi és gazdasági tevékenységet folytattak.
A „hajdú” előtag pedig arra a fent említett fegyveres pásztorrétegre utal, akik - Bocskai István fejedelem vezérletével - a magyar történelem egyetlen győztes szabadságharcában „életüket és vérüket áldozva” álltak ki az igaz hitért és szabadságért.
A XIV. Országos Főépítészi Konferenciának Hajdúböszörmény városa ad otthont 2009. augusztus 26. és 28. között.
A konferencia témája: „A hely öröksége - az örökség helye”, mottó: Identitás nélkül nem lehetséges harmonikus fejlődés!
A 2009-es évet Hajdúböszörmény Képviselő-testülete emlékévnek nyilvánította.
A néprajzi tájak, a népcsoportok a nemzeti identitás meghatározó, de szinte elfeledett részei.
A népcsoportok (barkók, moldvai magyarok, csángók, hajdúk, jászok, kunok, matyók, palócok, székelyek) - ha még vannak - őrzik hagyományaikat a népdalban, az öltözködésben, de vajon a térszerkezet, a településszerkezet őriz-e még bármit is a múltból - megannyi kérdés, melyekre az augusztusi konferencia is keresi majd a választ.
Böszörmény műemlékei sokat elárulnak a város múltjáról.
Legértékesebb emlék maga a város évszázadok alatt kialakult sugaras-gyűrűs településszerkezete.
Legszebb példája annak a kétbeltelkes, más néven ólaskertes, vagy kertes település formának, amely a magyar Alföld sajátja.
E településforma mai szemmel nézve is modern.
Térben ugyanis elkülönült egymástól a lakóház és a gazdasági tevékenység színtere, az úgynevezett kert vagy ólaskert.
Ennek katonai-védelmi és gazdasági okai egyaránt voltak.
A védett szerkezeten belül jellegzetes, zömében zártsorú és zártsorú hézagos beépítések, úgynevezett „hajlított” házak vannak, ahol a telekszélességtől függően két, vagy három utcai szoba található.
Ezek karaktervédett utcák.
A belső magot a négy égtájba vezető utca négy részre osztja.
Ezek kereszteződésében alakult ki a mai Bocskai tér.
A XIX. század végi nagyszabású városrendezés nyomán kialakított főtér a legszebbek közé tartozik az Alföldön.
Kevés olyan város található világszerte, amelyik szerkezetében, struktúrájában olyan híven, olyan szép egymásra rétegződöttségben viselné magán sok évszázados fejlődés nyomait, mint Hajdúböszörmény.
A településen körülbelül 200 helyi védelmet élvező épület található.
Ezek között vannak középületek (Polgármesteri Hivatal, iskolák, templomok, közösségi épületek), melyek vagy műemlékileg védettek, vagy helyi védelem alá kerültek.
Ezek azonban a védelemre érdemes lakóépületek nélkül még nem jelentenek olyan épített környezetet, mely városképileg meghatározó lenne.
A város jelképévé vált Bocskai szobor.
A hajdúk letelepítésének 400. évét idén ünneplő, kulturális örökségére büszke település változatos programokkal, rendezvényekkel készül, melyek a hajdúhagyományok jegyében telnek.
A kulturális turizmus évében a szokásosnál gazdagabb rendezvénykínálattal, kiállításokkal invitálják a vendégeket a hajdúsági városba, melynek egyik kiemelt eseménye lesz az augusztus 15-20. között zajló Hajdúhét.
Hónapról hónapra a legkülönfélébb műfajú rendezvénnyel csábítják az örökségturizmusnak hódolni kívánó utazókat, mint például az Országos Díjugrató és Fogathajtó versenytől a Traktorhúzó versenyen át a Veterán Autó-Motor Kiállításig.
Az egész éves rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye a szeptember 13-ai Város Napja.
A skanzen területén megtartott parasztházak és melléképületek műemlékileg védettek.
Az eredeti helyükön álló és gondozott épületek, valamint telkeik - turisztikailag is - a város jelentős értékei.
A népi építészet emlékeit őrzi a Hajdúböszörményi Tájházak épületegyüttes, ahol a házak a XVIII. század vége és XIX. század közepe közöttiek.
Hajdúböszörmény idegenforgalmának meghatározó értéke a Bocskai Gyógyvíz.
A 32 ezer lakosú Hajdúböszörmény az észak-alföldi régió egyik meghatározó városa, ahol az idén ünneplik 400. évfordulóját annak, hogy Báthory Gábor különleges kiváltságot adományozott a városba letelepített hajdúknak.
Erre emlékezve, egész évben különféle rendezvényekkel, bemutatókkal várják a hajdúság fővárosába érkezőket.
A 2009-es évet Hajdúböszörmény Képviselő-testülete emlékévnek nyilvánította.
A néprajzi tájak, a népcsoportok a nemzeti identitás meghatározó, de szinte elfeledett részei.
A népcsoportok (barkók, moldvai magyarok, csángók, hajdúk, jászok, kunok, matyók, palócok, székelyek) - ha még vannak - őrzik hagyományaikat a népdalban, az öltözködésben, de vajon a térszerkezet, a településszerkezet őriz-e még bármit is a múltból - megannyi kérdés, melyekre az augusztusi konferencia is keresi majd a választ.
A XIV. Országos Főépítészi Konferenciának Hajdúböszörmény városa ad otthont 2009. augusztus 26. és 28. között.
A konferencia témája: „A hely öröksége - az örökség helye”, mottó: Identitás nélkül nem lehetséges harmonikus fejlődés!
A város nevében a „böszörmény” elnevezés bolgár-török etnikumú népet jelent, akik az Árpád-korban fontos kereskedelmi és gazdasági tevékenységet folytattak.
A „hajdú” előtag pedig arra a fent említett fegyveres pásztorrétegre utal, akik - Bocskai István fejedelem vezérletével - a magyar történelem egyetlen győztes szabadságharcában „életüket és vérüket áldozva” álltak ki az igaz hitért és szabadságért.
Böszörmény műemlékei sokat elárulnak a város múltjáról.
Legértékesebb emlék maga a város évszázadok alatt kialakult sugaras-gyűrűs településszerkezete.
Legszebb példája annak a kétbeltelkes, más néven ólaskertes, vagy kertes település formának, amely a magyar Alföld sajátja.
E településforma mai szemmel nézve is modern.
Térben ugyanis elkülönült egymástól a lakóház és a gazdasági tevékenység színtere, az úgynevezett kert vagy ólaskert.
Ennek katonai-védelmi és gazdasági okai egyaránt voltak.
A védett szerkezeten belül jellegzetes, zömében zártsorú és zártsorú hézagos beépítések, úgynevezett „hajlított” házak vannak, ahol a telekszélességtől függően két, vagy három utcai szoba található.
Ezek karaktervédett utcák.
A belső magot a négy égtájba vezető utca négy részre osztja.
Ezek kereszteződésében alakult ki a mai Bocskai tér.
A XIX. század végi nagyszabású városrendezés nyomán kialakított főtér a legszebbek közé tartozik az Alföldön.
Kevés olyan város található világszerte, amelyik szerkezetében, struktúrájában olyan híven, olyan szép egymásra rétegződöttségben viselné magán sok évszázados fejlődés nyomait, mint Hajdúböszörmény.
A településen körülbelül 200 helyi védelmet élvező épület található.
Ezek között vannak középületek (Polgármesteri Hivatal, iskolák, templomok, közösségi épületek), melyek vagy műemlékileg védettek, vagy helyi védelem alá kerültek.
Ezek azonban a védelemre érdemes lakóépületek nélkül még nem jelentenek olyan épített környezetet, mely városképileg meghatározó lenne.
A város jelképévé vált Bocskai szobor.
A hajdúk letelepítésének 400. évét idén ünneplő, kulturális örökségére büszke település változatos programokkal, rendezvényekkel készül, melyek a hajdúhagyományok jegyében telnek.
A kulturális turizmus évében a szokásosnál gazdagabb rendezvénykínálattal, kiállításokkal invitálják a vendégeket a hajdúsági városba, melynek egyik kiemelt eseménye lesz az augusztus 15-20. között zajló Hajdúhét.
Hónapról hónapra a legkülönfélébb műfajú rendezvénnyel csábítják az örökségturizmusnak hódolni kívánó utazókat, mint például az Országos Díjugrató és Fogathajtó versenytől a Traktorhúzó versenyen át a Veterán Autó-Motor Kiállításig.
Az egész éves rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye a szeptember 13-ai Város Napja.
A skanzen területén megtartott parasztházak és melléképületek műemlékileg védettek.
Az eredeti helyükön álló és gondozott épületek, valamint telkeik - turisztikailag is - a város jelentős értékei.
A népi építészet emlékeit őrzi a Hajdúböszörményi Tájházak épületegyüttes, ahol a házak a XVIII. század vége és XIX. század közepe közöttiek.
Hajdúböszörmény idegenforgalmának meghatározó értéke a Bocskai Gyógyvíz.
A jövő héten tudják meg a frissen érettségizettek, hogy melyik felsőoktatási intézményben tanulhatnak tovább.
Bár a ponthatárokat még nem tudják, máris keresik az albérleteket.
Sietni nem érdemes, de nem árt a megfontoltság.
Előző hónaphoz képest 15-20 százalékkal nőtt a kereslet az albérletek iránt, hiszen jövő héten, július 25-én kiderülnek a felsőoktatási ponthatárok.
Balogh Lászlót, egy ingatlanportál gazdasági szakértőjét kérdezték.
A szakértő szerint már nézelődnek a leendő egyetemisták, ám nem érdemes kapkodni.
"Az látszik, hogy a kínálat folyamatosan nő.
Nem biztos, hogy rögtön el kell keserednie annak, akinek július 30-án még nincs albérleti szerződés a zsebében.
Érdemes áttekinteni a kínálatot, hiszen ilyenkor rohamosan bővül, újabb és újabb ingatlanok kerülnek fel a hirdetési oldalakra" - mondta Balogh László.
Hozzátette: nagy különbségek lehetnek akár városon belül is.
Az egyetemek környékén magasabb árakra lehet számítani, ám ha távolabb megyünk a belvárostól, alacsonyabb árakkal számolhatunk.
A fővárosban ilyen például a XVIII., XIX. és a XX. kerület is.
Azt is elmondta a szakértő, hogy ugyanolyan igény mutatkozik a bútorozott és a bútorozatlan lakásokra is, ám a bútorozatlan ingatlanok nem sokkal olcsóbbak, mindössze 10-20 ezer forintos különbségekre lehet számítani.
A brit királyi család több mint 150 birtokkal rendelkezik, de értelemszerűen nem tudnak az összesben élni.
Vilmos herceghez körülbelül 50 ház tartozik, ám a trónörökös nem szerette volna, ha ezek az otthonok üresen álltak volna, így sokakhoz hasonlóan ő is kiadja ezeket albérletekként.
A magyar nő még egy külön blogot is indított, hogy minél többen megismerjék a különleges történetét.
Hegedűs Noémi a magyar lapnak elmondta, hogy pár évvel ezelőtt a lányával költözött ki a szigetországba, a gyerekének megvolt már a szállása, de neki is szüksége volt egy lakásra.
Azt tapasztalta, hogy Angliában komoly kihívás otthonra lelnie egy olyan bérlőnek, aki hosszú távra szeretné kivenni a lakást, mert a legtöbben inkább turistáknak adják ki a házaikat.
Végül szerencséje lett, mert meglátott egy hirdetést egy cornwalli házról.
- Itt nem a bérlő dönti el, ki tudja-e fizetni a havi bérleti díjat, hanem a tulajdonos.
Mint kiderült, a bérleti díját is a hercegnek fizeti, ami az angliai viszonyokhoz képest nem is vészes.
A laikus azt gondolhatná, hogy biztosan a herceg borsos áron kínálja az albérleteit, ám ez egyáltalán nincs így.
tags: #del #hercegnoje #alberlet