Csömör főépítészi titkárságának komplex öröksége és építési folyamata

A torony volt meg először, már évekkel a megbízás előtt. Amikor először mentem el a régi hivatal előtt, -gyakran jártam ott, egy százéves, vertfalú házat újítottunk fel a közelben, - rögtön arra gondoltam, ha egyszer lehetőségem lesz, ezt a lehetetlen épülettömeget legalább az utca felől megfogni? . Így amikor Zsigmond Lacit megkeresték a csömöri településközpont tervezésével, és mint félig-meddig csömörit, engem is bevont a munkába, ez már biztos pont volt.

A pályázati pénzek közben a tizedére olvadtak, amit a program is kényszerűen követett, a munkák pedig úgy alakultak, hogy a könyvtárat - ami szintén átalakítás- Laci tervezte, Szegedi Antal kollégám közreműködésével, előtte a főteret Buella Mónikával alakították ki; a hivatal átalakításának tervezésében pedig - így visszagondolva - gyakorlatilag szabad kezet kaptam. Azonban a részlettervek kidolgozásáig mindenen rajta tartotta a szemét, ha kellett - és persze hogy kellett - korrigált. (Nem tudom hány munkát csinált akkor Laci egyszerre, -harmincat biztos- de minden fontos részletet, legyen az épületszerkezeti csomópont, támogatási szerződés, pályázat lebonyolítása, határidők, szakági részletek az utolsó revíziós nyílásig, mindent fejben tartott. Mindegyik munkában.)

Az összes előre látható-sejthető aknát hatástalanítottuk. Hát persze. A műemléki környezet miatt az engedélyezés tartogatott nehézségeket, például a KÖH először nem is járult hozzá, végül maximalisan jóindulatúak voltak, de tényleg, mi nem egyeztettünk időben- a tornyot kellett kisebbre venni. Meg a kupolát. Meg a lépcsőházi tornyot elfelejteni. A telek tulajdonjogilag rendezetlen, a terület rendkívül szűk volt, az építési helyet az utolsó centiméterig kitöltöttük.

A kiviteli terv is kész volt, amikor kiderült, hogy a bővítés helyén egy jelöletlen aknafedlap alatt egy komplett terem van a föld alatt, egy távközlési cég élő kábeleivel. A lépcsőház sarokpillére tizenhat tíz centiméter átmérőjű, egyenként is többszáz szálas tartalmazó optikai kábelkötegre került volna, ami az adatszolgáltatásként kapott - centiméter pontosnak mondott - geodézián méterekkel arrébb volt jelölve. Ilyen aztán volt még egy. Továbbá a korábbi átalakításkor, a hatvanas-hetvenes években a tetőtér építésekor a térdfalat a meglévő talpszelemenre építették rá, a tető oldalnyomását az általunk elbontani tervezett válszfalak vették fel.

A meglévő épület összes előregyártott kiváltója fejjel lefelé volt beépítve, mindegyik eltörve, a födémgerendák közvetlenül a törött áthidalókra építve. (Ha ezt a községgondogság építőbrigádjának vezetője - a pályázatba be nem férő belső átalakításokat ők építették - időben észre nem veszi, a régi és új épület csatlakozásánál a meglévő ablak parapetek kibontásakor az egész érintett födémmező leszakadt volna.)

Feltétlenül meg kell említeni itt az átalakítás statikus tervezőjét, Mantuano Tamást a Pond-ból, akivel a felmerülő szerkezeti problémákat azonnal és végig kezelni tudtuk. Amikor kiderült, hogy a Hivatal saját forrása nem lesz elég a második ütemre, a régi tető felújítására az utcai toronnyal, már a kiviteli tervét sem rendelték meg. Mi mégis megcsináltuk, ajándékba (a statika tervezési díja a hasító baltám lett, remek darab volt, de Mantuano éppen áttért fafűtésre?).

Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 6. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdés bb) alpontjában, a 32. § a) pontjában és a 36. §-ában foglaltakra figyelemmel, a 9. I. 1. (2) HÉSZ mellékletei: a) 1. melléklet: M=1:2000 térmértékű szabályozási tervlap SZ-01-SZ10 jelű szelvényekben és SZ-J jelű jelmagyarázattal; b) 2. melléklet: Az általános előírásokban meghatározottaktól eltérő előkert méretek lakó- és vegyes építési övezetekben. c) 3. (3) HÉSZ függelékei: a) 1. függelék: Ex-lege országos védelem alatt álló, nyilvántartott régészeti lelőhelyek listáját tartalmazza a szabályozási terven jelöltek szerint. …

Az anyag itt összefoglalt részeiből világos, hogy Csömör főépítészi titkársága a történeti környezet megóvásával, a technológiai kihívások feltárásával és a jogszabályok komplex együttműködésével alakította ki a település központját. A projekt során alkalmazott megközelítés a rekonstrukció és a korszerűsítés ötvözetét valósította meg úgy, hogy a régi szerkezetek integritása megőrződjön, ugyanakkor az új funkcionális igények is kielégüljenek.

Infografika: a helyszín és a főépítészeti dimenziók

Főbb kihívások

• A műemléki környezet engedélyezési nehézségei és a torony/kupola méretének módosítása.
• A föld alatti távközlési infrastruktúra feltárása és a kábelkötegek védelme a kivitelezés során.
• A telek tulajdonjogi rendezetlensége és az építési hely pontos kitöltése a centiméteres pontosságig.
• A tetőtér szerkezeti átalakításainak belső átalakításai a pályázati korlátok között.

Strukturális megoldások

A statikus tervező Kollégák közreműködése elengedhetetlen volt, és a közreműködés révén az összetett szerkezeti problémák azonnali kezelése megvalósult. A megépítés során a meglévő tartószerkezetek és falak összehangolása kritikus volt, mivel a tetőtér és a közvetlen kapcsolódó elemek szoros interakcióban álltak egymással.

Tájékozódási pontok a jogi és tervezési keretek között

A jogszabályi háttér és a helyi építési övezetek részletszabályai meghatározzák a telek beépítésének módját, az előkertek méretét, a hátsókert minimális méretét, és az oldalkert elhelyezkedését. A HÉSZ mellékleteinek és a helyi védett ingatlanok listájának figyelembevételével alakult ki a projekt végső formája. A tervezés során többször felvetődött, hogy egyes építési elemeket felülvizsgáljanak vagy felülmérjenek, például a toronyszerű épületek megközelítését, a technológia építményeket és a közműcsatolásokat egyaránt.

Az integrált megközelítés végeredménye: egy elektromos és adatkommunikációs rétegekhez igazított, esztétikai és funkcionális egységet alkotó központi épületcsalád, amely tiszteletben tartja a történeti környezetet és egyidejűleg megfelel a modern igényeknek.

Tábla: alapvető adatok és határidők

Értékelés és hatások

A projekt eredménye a településközpont egészének megújítása, mely során a helyi közösség számára átlátható és megvalósítható látványtervet hoztak létre. A modern funkciók integrálása mellett a történeti örökség megőrzése maradt a legfontosabb szempont, amelyet a helyi önkormányzati döntéshozatal és a szakmai közösség egyaránt támogatta.

tags: #csomor #foepitesz #titkarsasg

Népszerű bejegyzések:

• Modern minimál stílusú dupla garázsos háztervek
• Nemzeti Színház díszletelemek részletes leírása
• Új lakások Budapest X. kerületében
• Eladó családi ház Herminamezőn – további részletek másik cikkben
• Budapesti autópiacok legnagyobb eseményei