Digitalis alaptérkép és alapkérdések magyarázata a magyarországi jogi környezetben
A COOKIE-k (sütik) segítenek szolgáltatásaink helyes működésében. a digitális földmérési alaptérképi adatállományok készítéséről és kezeléséről szóló 21/1995. (VI. 29.) FM rendelet módosításáról
A rendeletet megalapozó jogi keret
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 29. §-a (2) bekezdésének c) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a digitális földmérési alaptérképi adatállományok készítéséről és kezeléséről szóló 21/1995. (VI. 29.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) módosítására - a következőket rendelem el:
- 1. §Az R. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg kiegészül az alábbi (2) bekezdéssel:
- 1. § (1) A digitális állami földmérési alaptérképi (a továbbiakban: digitális alaptérkép) adatállományok készítésére és kezelésére vonatkozó Szabályzatot e rendelet melléklete tartalmazza. A Szabályzat alkalmazása valamennyi földmérési és térképészeti tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező (gazdasági) társaság és természetes személy részére kötelező.
- 2) A földmérési és térképészeti tevékenység végzése során keletkezett digitális alaptérképi adatállományokat, ha az az alaptérkép vagy az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmában változást eredményez, a külön jogszabályban meghatározott földhivatalhoz számítógépes adathordozón is le kell adni.
- 2. §(1) Az R. mellékletének 1.3. pontja az alábbiak szerint változik: 1.3. Az 1.1. pont szerinti numerikus munkavégzést kell alkalmazni a volt zártkertek esetében akkor, ha a felmérendő terület nagysága eléri vagy meghaladja a 2 ha-t.
- 3) Az R. mellékletének 2.3. pontjában "az ingatlan-nyilvántartásról szóló, többször módosított 1972. évi 31. törvényerejű rendeletben" szövegrész helyébe "a hatályos ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban" szövegrész lép.
- 4) Az R. melléklete 2.3. pontjának utolsó mondata helyébe a következő mondat lép: "Az adatokat ASCII 852 kódtábla alkalmazásával kell rögzíteni."
- 5) Az R. melléklete 3.1. pontjának első mondata hatályát veszti.
- 6) Az R. melléklete 6.4. pontjának (5) bekezdésében lévő "mágneses" szövegrész helyébe a "számítógépes" szövegrész lép.
- 7) Az R. mellékletének 1. és 2. függeléke helyébe az e rendelet 1. és 2. függeléke lép.
A digitalis alaptérkép fogalma és kötelezettségek
Az 1. §-ban rögzített fogalom szerint a digitális alaptérkép olyan adathalmaz, amelyet a geodéziai felmérés alapjául használnak a telekhatárok és tereptárgyak pontos meghatározásához. A rendelet kifejezetten elvárja, hogy az adatállományok készítése és kezelése kötelező legyen minden érintett jogi személyre és természetes személyre nézve. Az alaptérkép tartalmazza a telekhatárokat, a domborzatot, épületek kontúrjait, közműveket és más tereptárgyakat, részletesen ábrázolva a földrészletek jogi helyzetét.
A megváltozott 1.3. pont és a mágneses adatábrázolás
A 1.3. pontban lévő numerikus munka leírása a volt zártkertek esetében a terület nagyságától függően 2 ha feletti mértéket írja elő. A 1.6. pontban a "mágneses" kifejezés "megfelelő számítógépes" kifejezésre változik, ami a digitalizálási és adatfeldolgozási követelményeket hangsúlyozza.
A végrehajtási eljárások és az adatok cseréje
A rendelet szerint a digitális alaptérképi adatok befejezett állapotban kerülnek átadásra a földhivatalokhoz számítógépes adathordozón. Emellett a hatályos jogszabályokban meghatározott adatrögzítési standardok szerint ASCII 852 kódtábla alkalmazásával kerül rögzítésre az adat. A mellékletek tartalmazzák a pontkódokat, a határpontok és a részletek rendszerezését, amely a későbbi feldolgozás alapja.
Tervezési alaptérkép és tervezési folyamat
2026-tól a tervezési alaptérkép fogalma integrálódik az építésügyi eljárásokba. A tervezési alaptérképet a geodéziai felmérés alapján készíti el egy jogosultságokkal rendelkező földmérő mérnök, és ezt követően az építészetnek ezt a vektoros kiindulópontot kell felhasználnia a helyszínrajz elkészítéséhez. Ezzel összhangban a helyszínrajzot is a vektoros tervezési alaptérképre kell alapozni. A kiinduló dokumentumok és a felmérés adatainak összhangja biztosítja az építési engedélyezési eljárások átláthatóságát és jogszerűségét.
A társadalmi és intézményi háttér
A magyarországi kataszter egy egységes ingatlan-nyilvántartás és földtudományi háttér bázisa, amely az állami nyilvántartások konzisztens és naprakész működését biztosítja. A rendszer része az 116 körzeti földhivatal és 19 megyei földhivatal, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), valamint a Nemzeti Kataszteri Program Kht. és a CelkCenter Kht. A szervezet végső célja az ingatlanok jogi és földhasználati adatainak közhiteles, egységes kezelésének biztosítása, amely támogatója a gazdasági döntéseknek és a közigazgatási folyamatoknak.
A tervezési alaptérkép és a jogalkotás jövőbeli hatásai
Az új szabályozások célja, hogy a tervezési alaptérkép és a geodéziai felmérés beépüljön az építési engedélyezési eljárásokba, és a települések tervezési folyamatait egy egységes, megbízható téradat-infrastruktúrán alapuló rendszerrel támogassa. 2026. február 27-étől hatályosak az e témához kapcsolódó kormányrendeletek módosításai, amelyek előírják, hogy a tervezési alaptérképet a megfelelő jogosultsággal rendelkező földmérő mérnök készítse, és az építész ezt követően a helyszínrajzot a vektoros alaptérképre alapozva készítse el. Ezzel egy időben a településrendezési és építési követelmények alapszabályzata is módosult, mely szerint a hatályos szabályok alapján az építési hely meghatározása kizárólag a tervezési alaptérkép alapján történik meg, és a hibahatár túllépése esetén meghatározott eljárási és egyeztetési kötelezettségek lépnek életbe.
Gyakorlati következmények és példák
- Az építési hely megállapítása során a térképi és a természetbeni telekhatár közül azt a határszakaszt kell figyelembe venni, amely az építési tevékenységgel érintett telekből kisebb méretet határol le, kivéve a zártsorú és ikres beépítés esetén.
- A tervezési alaptérképet készítő földmérő mérnök és a kiinduló geodéziai felmérés költségei és határideje a méret függvényében változik, és körülbelül négy hónapot is igénybe vehet az adatigényléstől a végső záradékolásig.
- A központi alaptérkép webes szolgáltatásai WMTS szabványon keresztül érhetők el, lehetővé téve a közigazgatási rendszerekben történő integrációt és az ügyintézés hatékonyságának növelését.
Összegző gondolatok a témához
A digitális alaptérképi adatállományok és a tervezési alaptérkép rendszereinek változásai szorosan összefonódnak a magyarországi földügyi szervezetrendszer koncepcionális fejlődésével. A jogszabályi módosítások célja, hogy a tervezési és építési eljárások átláthatóbbak legyenek, és a földtulajdonhoz kapcsolódó jogok, illetve a térbeli adatok egységes keretek között legyenek véglegesítve. A digitalizáció és a standardizálás lehetővé teszi a hatóságok hatékonyabb ellenőrzését, az adatok megbízhatóságát és a közigazgatási folyamatok gyorsítását. A magyar kataszter és alaptérképi rendszer továbbra is dinamikusan fejlődik annak érdekében, hogy a jogi, gazdasági és közösségi igényeknek megfelelően szolgálja ki az államot és az állampolgárokat egyaránt.
tags: #digitalis #alapterkep #magyarazat