Szabadon álló ház definíciója földhivatal és kapcsolódó bejegyzések tükrében
A bemutatott szöveg gazdag forrásokra és gyakorlati példákra támaszkodik, amelyek a földhivatali gyakorlat ismertetését célozzák a fővárosi ügyvédek számára. A cikk célja, hogy összegzett formában, a jelenlegi jogi környezet figyelembevételével, részletesen bemutassa a szabadon álló ház definícióját, a hozzá kapcsolódó bejegyzési lehetőségeket és a releváns eljárási szabályokat.
Mi számít szabadon álló háznak és hol jelenik meg ez a fogalom?
A földhivatalok alapfogalmai között a szabadon álló ház vagy épület olyan ingatlanon álló építmény, amely külön tulajdonilletőséget (esetenként külön lapot) kaphat, és amelyet önállóan lehet bejegyezni a tulajdoni lap III. részébe. Az Inytv. és az Inyvhr. előírásai szerint az épület és a földrészlet közötti viszony, illetve az épület tulajdoni lapon történő elhelyezése meghatározza a bejegyzés módját. A telek és az épület elválasztása lehetőséget ad arra, hogy az épület önálló tulajdonlapot kapjon, a telek pedig továbbra is a földrészlet tulajdonában marad.
Alapelvek a bejegyzés tekintetében
- Bejegyzési elv: a jogok és tények bejegyzése a jogi hatály létrejöttének feltétele. Az okirat alapján keletkezik a tulajdonjog vagy a használati jog, a bejegyzés nélkül ezek nem léteznek.
- Külön lapra jegyzés: a földrészletre - külön törzslapon - jegyezhető a szabadon álló épület is, amely így önálló jogi tárgygá válik.
- Alaki követelmények: külföldön kiadott meghatalmazások esetében közokirat vagy közjegyző által hitelesített másolat szükséges, de az Üttv. előírásai szerint az ügyvédi ellenjegyzés nélkülözhető lehet bizonyos esetekben.
Hogyan bejegyzésre kerül a jövőbeli vagy már megvalósult épület?
A földtörvények és végrehajtási rendeletek szerint a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog nem egyszerre írható be a telek tulajdoni lapjára, hanem amikor az épület megépült és az ingatlan már létezik. Ekkor kerül sor a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzésére is, szükség esetén a megfelelő okiratokra és jelenleg hatályos jogszabályokra alapozva. A közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzése - ha a tulajdonostársak részvételével történik - kizárólag a teljes ingatlan vagy a természetben meghatározott rész bejegyzésével valósítható meg. A három részből álló tulajdoni lap (I., II., III.) az alábbiakat tartalmazza: I. a telek azonosító adatait, II. a bejegyzés rangsorát és a tulajdoni hányadokat, III. a jogokat és tényeket.
Különös esettanulmányok a szabadon álló ház bejegyzéséről
- Jövőbeli ház a földrészletre: a megvalósuló épületet a földrészlet tulajdoni lap III. részén vagy a megfelelő alrészleten lehet bejegyezni, a változási vázrajz követelményeivel együtt. A vázrajzot záradékolják a földhivatalnál, és az átvezetés megtörténik az ingatlan-nyilvántartási térképen.
- Tulajdonjog-fenntartás és közös használat: a közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzése akkor valósítható meg, ha a felek közös akaratuk alapján, időben vagy térben megosztják az ingatlan használati jogait. A bejegyzéshez vázrajzra és részletes okiratokra van szükség.
- Bejegyzési eljárás ideje: a jogi bejegyzés alapjául szolgáló okirat benyújtásától számított időpontban a földhivatal érintett részére történő befogadja a bejegyzést, amelynek díja 10.600 Ft helyrajzi számonkénti díj a konkrét esetekben.
Speciális alaki és jogi kérdések külföldön kiállított meghatalmazás esetén
Az alakszerűség szerepe kiemelkedő az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban. A külföldön kiállított meghatalmazás esetében a Ptk. és az Inytv. előírásait figyelembe véve a közokirat vagy közjegyző által hitelesített másolat, illetve az Üttv. szerinti ügyvédi ellenjegyzés az elfogadhatóság alapja. A meghatalmazás elfogadása esetén a jogi képviselői megbízás szükségessé teszi a megadott jogosultságokkal való eljárást, és a bejegyzési eljárás végrehajtását.
Épületfeltüntetés és földhivatali átvezetés folyamata
- Földmérő felméri az új épület vagy bővítés helyét, elkészíti az épületfeltüntetési vázrajzot.
- A vázrajzot és a szükséges dokumentumokat benyújtják a földhivatalhoz, amely záradékolja a vázrajzot.
- Az érintett ingatlan-nyilvántartási térkép és a tulajdoni lap átvezetésre kerül, amelynek határideje 60 nap.
- Az ÉTDR rendszerbe feltöltött vázrajz alapján az építésügyi hatóság kiad egy határozatot vagy igazolást, és a földhivatal ezt követően átvezeti a bejegyzést.
Gyakorlati tanácsok az értékesítéshez és finanszírozáshoz
A bankok gyakran csak a hivatalosan bejegyzett, földhivatali nyilvántartással és térképmásolattal egyező épületeket fogadják el fedezetként. Ezért érdemes előre ellenőrizni, hogy az épület feltüntetése rendben van-e, és ha szükséges, megindítani a felvételi eljárásokat. Ha az ingatlan értékesítésre kerül, és az épület feltüntetése elmaradt vagy hiányos, a fennmaradási engedély vagy a hiteles használatbavételi engedély beszerzése kulcsfontosságú lehet a finanszírozás és az adásvétel zavartalanságához.
Rövid áttekintés az alapfogalmakról
- Tulajdoni lap I. rész: helyrajzi adatok, az ingatlan azonosítója, területe, fő rendeltetése.
- Tulajdoni lap II. rész: tulajdonjog és annak címzett jogcímei, a tulajdonostársak arányai.
- Tulajdoni lap III. rész: jogok és tények - földhasználati jog, haszonélvezet, szolgalmi jogok, jelzálogjogok, egyéb terhelemek.
- Épületfeltüntetés: záradékolt vázrajz és az ENY/ÉTDR rendszerbe történő feltöltés szükségessége a használatbavételi vagy fennmaradási engedélyek kapcsán.
Építési KITÜNTETÉS Építői NÉGYZET | 3-4-5 MÓDSZER
Meta leírás
Kulcsszavak
tags: #szabadon #allo #haz #definicioja #foldhivatal