Dunaszentgyörgy helyi építési szabályzatának részletes áttekintése
Ez a cikk a Dunaszentgyörgyön hatályos helyi építési és városképi követelményeket, védett értékekkel összefüggő szabályozásokat és közterületi megjelenésre vonatkozó előírásokat tárgyalja, a megadott törvényi és rendeleti szövegek alapján.
A rendelet szerkezete és a védelem alá tartozó értékek
A rendelet a helyi védelem alatt álló értékek meghatározásait a 3. II. 2. 3. §-ban fogalmazza meg, különös figyelmet fordítva a településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontokra. Ezek közé tartozik aa) településszerkezetek, ab) épületegyüttesek, ac) egyes építmények és építményrészek, ad) utcaképek és látványok, ae) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, af) védelemre érdemes növények, fasorok és területek felkutatása.
A beérkező kérelmek véleményezésének és a védett értékek nyilvántartásba vételének folyamata a rendelet 1. 3. (3) bekezdésében, illetve a 9. § (1) bekezdésében kerül meghatározásra. A védett érték tulajdonosa 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat, és ennek alapján a polgármester a vonatkozó eljárást lefolytatja.
Településképi és területi követelmények
A településképi szempontból meghatározó területeket a 2/A. melléklet és a hozzá tartozó térképek (2/B., 2/C.) jelölik ki. A településképi védelem alá tartozó értékek és területek meghatározása kulcsfontosságú a beépítés- és fejlesztés során.
Területi építészeti követelmények
Az alábbiak érvényesek a 16. (1) és a 18. §-ban foglalt különböző területekre:
- 2/A 1. jelű településrész (történetileg kialakult település): utcai épületek az utcai telekhatárra, udvari épületek az utcai épületekkel azonos oldalhatárra vagy legfeljebb 80 cm távolságra épülhetnek. Földszintes vagy földszint + tetőtér beépítés javasolt. Utcai kerítés lehet 1,50-1,80 m magas alakkal, elegendő lábazati magasság, és választható áttört kerítés vagy 2,00 m magas tömör kerítés lábazati elemekkel.
- 2/A 2. jelű terület (újabban kialakult település): hasonló beépítési szintek és kerítésmagasságok megengedettek, de a tetőmagasság és tetőidom formája az adott utcaszakasz hagyományaihoz igazodik.
- A területek egyedi építészeti követelményeket is meghatároznak: lapostető tilos, a magastető 30-45 fok között legyen, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya az adott utcaszakaszon kialakulttól ne térjen el, valamint a hagyományos natúr vörös cserépfedés legyen az utcai épületeken.
- Utcai épületek szélességére vonatkozó korlátozás: egyes jellemzők szerint 9,0 m-nél nagyobb szélesség nem engedélyezhető, a kőporos vakolat kerülendő, és a garázs/lakás közvetlen utcai nyitása kerülendő.
Az 2/A 3., 2/A 4. jelű területek (országos ökológiai hálózathoz tartozó és tájképvédelmi területek) esetében a terület specifikus tömeg- és fedésképzésének elvei kerülnek meghatározásra, beleértve a gazdasági épületek földszintes maradását és a lakóépületek tetőtér-beépítésének lehetőségeit is.
Tiltott vagy korlátozott építési megoldások
Utcai épületek tetőformája és gerince összhangban legyen az utcai környezettel; a hagyományos natúr vörös cserépfedéstől eltérő tetőfedő anyag nem megengedett az utcai épületekre. A tetőfelépítmények nem bonthatják meg az utcai látképet. Az 5 méternél magasabb házi szélkerék telepítése meghatározó területen tilos. Napelemek és parabola-antenna közterületi nézet felületekre történő elhelyezése hatáskörösség és korlátozások alá esik, a településképi szempontok figyelembevételével.
Közterületek, reklámok és utcabútorok
A közterületek megjelenését a településképi követelményeknek megfelelően kell kezelni. Köztulajdonban lévő intézmények előtt az információs célú berendezések elhelyezése megengedett, amennyiben nem zavarja a gyalogos- és közúti közlekedést, és megfelel az elhelyezési követelményeknek. Egy adott útszakaszon belül a reklámhordozók száma és elhelyezése az irányelvek szerint korlátozott lehet.
Utasvárók, kioszkok és utcabútorok
Utaskiszolgáló építmények és utcabútorok esetében a méretek korlátozottak: kioszkok legfeljebb 3 m szélesek és 4 m hosszúak legyenek, utasvárók legfeljebb 3 m szélesek és 5 m hosszúak. Az egyedi tervezésű elemeknél figyelembe kell venni a közterület és utcakép illeszkedését, a szabálytalan formák és anyaghasználat kerülendő.
Bejelentési és jóváhagyási eljárások
A településképi bejelentés az építtető által benyújtott papíraalapon indul. A polgármester a beérkezést követően haladéktalanul kéri a Főépítész szakmai állásfoglalását, és harminc napon belül intézkedik a bejelentés elfogadásáról vagy megtagadásáról. Ha a bejelentés megfelel a követelményeknek és illeszkedik a településképi követelményekhez, akkor a határozat tartalmazza a feltétel-megnevezéseket is; ellenkező esetben a tevékenység megkezdését megtilthatja, és figyelmezteti a bejelentőt a jogkövetkezményekre.
Értékgyűjtemény és vegyes jegyzékek
A rendelet a helyi védelem alá helyezett értékek jegyzékét is kidolgozza, beleértve az épületek és a területek hosszú távú nyilvántartását, illeszkedve a történeti adottságokhoz és a helyi értékek védelméhez. A jegyzék részletezi a védett 1/A. 1. - 29. számú lakó- és középületeket, a Rákóczi utca menti épületek azonosításait és hrsz. alapú nyilvántartását.
Különleges részletek a növényzet és a fejlesztés összhangjáról
A növényzetre vonatkozóan a jegyzékben szereplő ültetésre javasolt fafajok és cserjefajok alapján ajánlott növényállományok kerülnek megfontolásra. A rendezvények és a településképi összhatást javító zöldfelületek létrehozásakor figyelembe kell venni az 1. 17. §-t, amely meghatározza a történelmi település részeinek és a zöldfelületek közötti összhangot.
Növényfajták jegyzéke és ültetési ajánlások
Az ültetésre javasolt fafajták között megtalálhatók a Korai juhar, az Éger, a Nyír, a Kocsányos tölgy, a Gyertyán, a Közönséges platán és más hagyományosan megőrzendő fajok, melyek a történeti települési környezethez illeszkednek. Ültetésre ajánlott ültetvények és cserjék között szerepel többek között a Trombitafolyondár, Mályvacserje, Japán gyöngyvessző és a Télzöld jázmin, a Piros levelű borbolya, a Levendula és a Viburnum fajok is. A részletes listák a rendelet mellékleteiben találhatók, de a község természetes és kulturális örökségének megőrzése érdekében kiemelten ajánlott fajokat tartalmazzák.
Különleges megjegyzések
A rendelet rendelkezik a klímaberendezés és a napelemek, napkollektorok közterületi nézetre néző felületekre történő elhelyezéséről is: ezek belterületen, illetve meghatározott településképi zónákban nem helyezhetők el, hogy megőrizze a városkép egységét és a történeti megjelenést.

Az építkezés előkészítéséhez és a tervezési megvalósításhoz szükséges adatok és mellékletek részletesen megtalálhatók a rendelet 2. mellékleteiben (2/A, 2/B, 2/C), amelyek a településképi szempontból meghatározó területek felosztását és ábrázolását írják le. A 9-12. §-okban pedig a bejelentési és engedélyeztetési eljárások részletes menete kerül meghatározásra, beleértve a fejlesztésekkel kapcsolatos határidőket és a hatóságok közreműködésének rendjét.
A rendelet hatálybalépése és korábbi rendeletek felülvizsgálata
Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és egyidejűleg hatályon kívül helyezi a korábbi, 2/2006. (II.15.) önkormányzati rendeletet, amely a településkép és az épületekre vonatkozó előírásokat consolidálta. A hatálybalépéssel összefüggésben több korábbi bekezdés szövegét és pontját kivonják vagy módosítják a jogszabályokkal összhangban.
tags: #dunaszentgyorgy #epitesi #szabalyzat
