A Dürer-ház alaprajza és a Dürer Park integrált építészeti koncepciója
A beruházó Dürer Befektetési Kft. most új látványterveket tett közzé, melyen a Dürer Park néven futó projekt részeként megvalósuló három lakóépületet mutatják be. A közzétett sajtóközleményből kiderül, hogy a lakóépületek terveit a Közti Zrt. jegyzi. Fontos része a projektnek a megújuló Városligettel való kapcsolat, ennek érdekében a fejlesztés részeként átépült az Ajtósi Dürer sor középső szakasza, új kerékpársávokkal, továbbá közvetlen és biztonságos gyalogátkelőhelyekkel. A sajtóközlemény hangsúlyozza, hogy a lakóépületek tervezésénél kiemelt szempont volt, hogy a terület múltjához illő minőségű és felszereltségű lakások és környezet jöjjön létre. A belső utak és sétányok, illetve a belső park kialakítás éppolyan hangsúlyos volt, mint az épületen belüli koncepció.
HirdetésKiemelt beruházásként, bő hét évnyi előkészítés és kivitelezés alatt épült meg a Városliget melletti Dürer Park első üteme a korábbi leánynevelő intézet, majd pártfőiskola helyén. Állt a Városliget sarkában egy a Kádár-rendszert idéző, de teljesen használhatatlanná vált uszoda, amelyben megfordultak a korábbi állampárt prominensei, a valószínűnek hangzó városi legendák szerint maga Kádár János pártfőtitkár is rendszeresen úszott a medencéjében.
A rendszerváltás körül csendesen megnyílt a nagyközönség számára is, de mivel kilétét sokáig homály fedte, nem volt meglepő, ha a medencében egy egyetemista diák szembe találta magát a hírhedett Biszku Bélával, „a puha diktatúra legkeményebb öklével”. Mindez érthető, mert az uszoda 1989-ig az Ajtósi Dürer sori MSZMP Politikai Főiskola diákjainak és funkcionáriusainak kényelmét szolgálta. A bentlakásos nevelőintézet egy hatholdas területen, szőlőkkel körbevéve, eleinte egy szerényebb villában - falai között töltötte utolsó nyarát Deák Ferenc - kezdte meg működését. 1895-ben szentelték fel a leánynevelde kápolnáját, amit Bernárdt Győző tervezett, belseje gazdagon díszített volt és a Thököly úti templom megépültéig nem csak a zárda, hanem a környék híveit is szolgálta.
A Sacré Coeur apácák által fenntartott Szent Szív Intézet eredeti formájában az államosításig működhetett, amikor is a rendet feloszlatták, az épületet pedig a Magyar Dolgozók Pártja vette birtokba, amelyben 1949-ben politikai főiskolát nyitott. Az iskolát az MDP után az MSZMP örökölte meg és működtette egészen 1989-ig, a területen közben az 1970-es években újabb épületek létesültek. A rendszerváltás után az ELTE Bölcsészkara költözött az egykori zárdaépületbe és az újabb tömbökbe. Az egyetem 2007-ben kényszerült elhagyni a területet, majd ezután egy zűrösebb, ugyanakkor kísérletezőbb időszak következett, megnyílt a Dürer Kert klub és előadóhely, a régi szárnyba művészeti, zenei társulatok és civil szervezetek költözhettek.
Ahhoz már egy ideje nem fért kétség, hogy az értékes telken álló, leromlott állagú épületek megújulására átfogó tervre és jelentős tőkére lenne szükség. A terület hamar felkeltette a befektetők érdeklődését, álmodtak ide szállodát, lakóparkot, wellness központot, de születtek visszafogottabb, a Liget-projekthez igazodó, kulturális célú elképzelések is, amelyek más koncepciók alapján fejlesztették volna a területet. A részletes terveket az olasz Lissoni Casal Ribeiro telepítési tervei és épület-koncepciói, valamint külső megjelenési tervei alapján Szüle Péter vezető tervező és a Market kötelékébe tartozó LEAN tech Mérnökiroda Kft. munkatársai készítették el, amely a terület nagyarányú beépítése mellett igyekezett kapcsolatot teremteni a szomszédos Városligettel és a környező villanegyeddel.
A 3,7 hektáros terület, benne a teljesen leromlott állapotú zárdaépület, amelynek eredeti díszeit és építészeti értékeinek nagy részét a Rákosi- és Kádár-korszakban történt átalakítások során elbontották, valamint a szórakozóhely funkció idején is tovább romlott az épület eredeti állapota, a ’70-es években épült, a kor minőségének megfelelő tipizált, szintén erősen leromlott állapotú, köztük a 11 emeletes, ún. Míg az Ajtósi Dürer sor és a Zichy Jenő utca sarkára koncentrálódó korabeli zárdaépületek csak kisebb részt hasítottak ki a telekből, a Szent István Gimnáziummal szomszédos oldalon már erőteljesebb beavatkozások születtek az 1970-es években. A most megvalósult beépítés ez utóbbi épületek elbontásával kezdődött, majd itt jött létre az a domináns, új Dürer Irodaház első tömbje, ami erőteljesen uralja a Dürer Park mai látványát.
A telek Abonyi utca felőli hátsó részén, az uszodaépület bontásával kezdődött el a tervezett lakónegyed építése. A beruházás részeként megvalósult Ajtósi Dürer sori átépítés fő célja, hogy új, hiányzó gyalogos-kapcsolatokat hozott létre a Városliget felé a középső zöld sávval. A zárdaépület átalakításának fő koncepciója a régi és az új határozott elválasztására koncentrált oly módon, hogy a 19. század utolsó évtizedében megépült, szabálytalan alaprajzi épületegyüttes - amelyre az eredeti tető elbontásával az 1950-es években stílustalan, az épület jellegétől teljesen eltérő emeletráépítés történt - a mai irodai igények szerint minél nagyobb mértékben bővülhessen. Az örökségvédelmi tanulmány alapján történt szükséges bontások nyomán egy L alakot kirajzoló részt hagytak meg és újítottak fel, ehhez pedig egy szintén L alakot formáló új épületrészt kapcsoltak. A mai hozzáépítés alapvetően újat szeretett volna behozni, csak nagy vonalakban emelte át a régi épületrész szellemiségét, ami leginkább talán a több emelet ráépítését magába foglaló tetőforma dőlésívén érhető tetten. Határozott a váltás mind az anyag-, mind a színhasználatban is, hiszen a hagyományos téglaarchitektúrát felfelé, a tetőzetszerű emeleteken és oldalirányban egyaránt üveg-acél megoldásokkal egészítették ki. A belső tér központját az a látványos, szellős, több irányból is természetes benapozást kapó, 700 négyzetméteres átrium alkotja, amit a két épületrész L alakja fogja közre. A LEAN tech és a Studió This belsőépítészei által tervezett, a pihenőkkel, kávézóval, zöld szigetekkel tarkított világos átriumra az egyik oldalról a zárda fehérre festett felújított belső homlokzata, másik irányból az üveg-acél irodaszintek néznek. A tér egyes elemeiben, anyaghasználatában indusztriális hatás érvényesül. Az 1950-es években a kápolnát ugyanis erőteljesen átépítették, vasbeton födémet húztak bele és moziteremnek használták, díszítésének nagy részét eltüntették, a szentélyt egy színpad mögé bújtatták. A restaurálás során előkerültek a Lotz Károly iskola alkotói által festett secco-töredékek, visszakerült az ólomüveg ablakok nagy része, ismét kibontakozott a több évtizedig rejtve maradt szentély. Néhány korabeli elem meglétét ma csak szimbolikusan, például a világítótestek formájával jelölik.
Az ellentétes telekhatárra épült, 150 méteres hosszúságban elnyúló - három határozott tömbből és a közöttük kialakított belső udvarokból álló - épületegyüttes kialakítását és belső elrendezését a nagyfokú funkcionalitás határozta meg. A Lissoni Casal Ribeiro által megálmodott fém homlokzatú, nagy üvegfelületekkel kialakított irodatömb építészeti alaphangulatát annak sűrű és szürke lamellái adják meg, amelyek jól rímelnek a belső tér szín- és hangulati világára. Az Ajtósi Dürer sorra néző, kiemelt pozíciójú épületszárnyat várhatóan a Nemzetgazdasági Minisztériumi fogja használni, ezért a földszintre a Városligetre nyitott konferenciaterem került, ahova egy reprezentatív előtérből léphetünk be. A főbejárat előtt vízfelülettel kiegészített drop-off zónába állhatnak be a tárgyalódelegációk autói, az épület alatt pedig nagykapacitású mélygarázsba lehet beparkolni, de a hátsó szervizút mentén 250 kerékpártárolót is kialakítottak.
Az öregebb fákból, amit lehetett, igyekeztek megmenteni, máshova új telepítések kerültek, közéjük utcabútorokkal, kandeláberekkel kellemes belső sétányokat alakítottak ki. Az új építésű irodatömb lényegében három, külön életet is élő egységből áll, saját lobbival, portával, liftmaggal, lépcsőházzal. Ugyanakkor a földszinti terek a középudvarok körbeölelésével egybefolynak, azokban kapnak helyet a közösségi funkciók, tárgyalók, az étterem. Az emeleti szintek, akárcsak az átalakult zárda épületében, rugalmas kialakításúak, azokban a bérlők szabadon rendezhetik be a számukra szükséges irodatereket.
Felelős építész vezető tervező: Dr. Projekt ingatlanfejlesztési menedzsment és projekt menedzsment (fit-out): Kiss Ákos, Sárai Fruzsina, Dr. A neve már csak azért is ismerős lehet sokaknak, mert Budapesten, a Városliget mellett, halálának 400. évfordulóján utat is elneveztek róla, ez az Ajtósi Dürer sor. Albrecht Dürer 1471. május 21-én látta meg a napvilágot Nürnbergben az Ajtósról származó idősebb Abrecht Dürer, a sikeres aranyműves, valamint Barbara Holper gyermekeként. Dürer az édesapjától tanulta meg az aranyművesség és a rajzolás alapjait, aki azt szerette volna, ha a fia az atyai mesterséget viszi tovább, ám ő festőinasnak állt.
Miután visszatért szülővárosába, feleségül vette Agnes Freyt, egy prominens rézmunkás lányát. A frigyről a megállapodás még a férfi távollétében köttetett, Dürer valószínűleg a menyasszonyának festette a ma a párizsi Louvre-ban található, Önarckép iringóval című művét. Az iringó a házastársi hűség szimbólumának számított. A frigy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a férj leveleiből kiviláglik, hogy igencsak elmérgesedett a felek között a viszony, gyermekük sem született. Három hónappal a házasságkötés után Dürer már útnak is eredt Itáliába, közben Nürnbergben pestisjárvány tört ki. Amikor visszatért a városba, megnyitotta a saját műhelyét - ehhez házasnak kellett lennie. Újabb itáliai út következett, majd hosszabb ideig maradt német területen.
Az impozáns nürnbergi ház nemcsak azért érdekes, mert Albrecht Dürer otthona volt húsz éven át, ahol a műhelyét is berendezte, hanem azért is figyelemre méltó, mert ez az egyetlen fennmaradt 15. századi ház Észak-Európában, ami egy művész tulajdonát képezte. A takaros, a környék építészetének stílusjegyeit mutató ötemeletes ház Nürnberg óvárosában áll, közvetlenül a vár alatt. Az építményt 1501-ben vásárolta meg a német csillagász és kereskedő Bernhard Walther, aki változtatásokat is eszközölt rajta, például a tetőn kisebb ablakokat nyitott, hogy csillagvizsgálóként működhessen. Walther 1504-ben hunyt el, Dürer az ő örököseitől vette meg az ingatlant öt évre rá. A korban a ház több mint előkelő otthonnak számított, különösen, hogy nemrég esett át felújításon is. A művész ekkoriban pályája csúcsán állt, 1512-től I. Miksa német-római császár pártfogását is élvezhette.
Kíváncsi vagy a világra? Most 10% kedvezménnyel felfedezheted! Keresd az Inda Press webáruházában! Az özvegy Agnes 1539-es haláláig ott lakott a házban, az ezt követő évtizedekben bár cserélődtek a tulajdonosok, nem felejtődött el a leghíresebb lakó személye. 1871-ben múzeumot nyitottak benne, ami az egyik legkorábbi, egyetlen művésznek szánt műemlékké tette. 1945. január 2-án az óváros bombázása Dürer házát sem kerülte el, a közelben landoló bombák robbanása leszakította a tetőt, de az alapok szerencsére szilárdak maradtak. A károkat már 1949-ben helyreállították, de csak 1971-ben nyitott újra múzeumként, a festőművész születésének 500. évfordulóján. A házat korhű bútorokkal rendezték be, rekonstruálták Dürer műtermét is. A látogatók megismerkedhetnek a különböző nyomdai eljárásokkal, valamint az alkotó grafikáiból álló válogatással, valamint festményeinek másolataival is.
A Krämerbrücke Krämerbrücke Krämerhíd városlátványosság a Gera-folyó partján, Európa egyik legrégebbi lakott hídja. A Dürer Park lakóépület együttese egyedülálló építészeti és építéstechnológiai megoldásokat kínál a modern otthont keresőknek. A lakóházak kivitelezésénél a fenntarthatóság kiemelt szempont volt, így minden épület geotermikus hűtés-fűtési rendszert kap: padló- és mennyezeti és fal hűtés -fűtéssel működtetve. A modern belsőépítészeti megoldások és a gépesített konyhabútorok mellett többek között okosotthonba integrált árnyékolórendszer, szalagparketta vagy éppen alumínium nyílászárók adnak extra műszaki tartalmat.
Fontos részletek a projekt belső elrendezéséről
A mai hozzáépítés három, külön életet is élő egységből áll, saját lobbival, portál, liftmaggal és lépcsőházzal. Ugyanakkor a földszinti terek a középudvarok körbeölelésével egybefolynak, azokban kapnak helyet a közösségi funkciók, tárgyalók és az étterem. Az emeleti szintek rugalmasan alakíthatóak, a bérlők szabadon rendezhetik be a számukra szükséges irodatereket. A főbejárat előtti drop-off zóna és a mögöttes mélygarázs biztosítja a kényelmes érkezést és parkolást. A belső tér központja egy 700 négyzetméteres átrium, amelyet az L alakú épületelemek vesznek körül, és amelynek fényét a belső üveg-acél felületek erősítik meg.
Az öregebb fák megőrzése mellett új telepítések és belső sétányok biztosítják a zöld, emberközpontú környezetet. A zárdaépület részeinek átépítésekor megőrizték a historizáló elemeket, miközben az ellentétes telekhatár felőli oldalon a modern irodatömb dinamikus, fényes felületekkel jelenik meg. A belsőépítészetet a LEAN tech és a Studió This tervezték, amely a pihenőkkel, kávézókkal és zöld szigetekkel gazdagítja a közösségi tereket. Az épület geotermikus energiával működik, biztosítva a fenntarthatóságot.
Albrecht Dürer életútja és a kapcsolódó történetek szövedéke a projekt historikus hangulatát és kulturális hátterét adja, amely összhangban van a terület múltjához illő minőségi megoldásokkal. A közlekedési kapcsolatok javítása, a Városliget közvetlen megközelíthetősége és a kulturális célú elképzelések összhangban vannak a projekt hosszú távú céljaival. A Dürer-ház történeti értékeit megőrizték és beépítették a modern irodai környezetbe, miközben a zárdaépület egyben tartja a történelmi identitását.