A török-iszlám építészet emlékei Magyarországon
Bár a Magyarországot sújtó török hódoltság (1526-1686) időszakát gyakran pusztulásként és háborús állapotként aposztrofálják, ez az időszak mégsem tekinthető csupán a pusztulás korszakának. A hódoltság végére a népességszám meghaladta az 1526 előtti szintet, és ekkor alakultak ki jelentős mohamedán vallási és kulturális központok is.
A korszak legjelentősebb építményei közé tartoztak a mohamedán vallás hívői számára emelt imaházak, a dzsámik. Ezeknek két fő típusa különíthető el: az egyik kívülről nyolcszögletű, belül kör alakú, kupolával fedett épület, amelynek legszebb példája a pécsi Gázi Kászim pasa dzsámija. A másik típus téglalap alaprajzú, sátortetővel fedett, ilyen például a szigetvári Szulejmán-dzsámi.
A dzsámik építészeti rangját a hozzájuk tartozó minaretek száma jelezte. Míg például az isztambuli Kék mecset hat minarettel rendelkezik, Magyarországon az imahelyek egy minarettel épültek. A rekonstrukcióknak köszönhetően ma három ilyen, eredeti formájában megmaradt dzsámi látható hazánkban: a pécsi, az egri és az érdi.
Szintén fontos vallási épülettípus a türbe, amely kupolás, nyolcszögletű sírkápolna. Ezeket magas rangú vezetők vagy a szultán sírja fölé emelték, és hazánkban mindössze két helyen, Pécsett és Budapesten maradt fenn.
A világi rendeltetésű építmények közül a legkiemelkedőbbek a fürdők voltak. Ezek egy része természetes forrásokra épült termálfürdő, más része pedig gőzfürdőként funkcionált. A fürdőknek nem csupán rituális és egészségügyi jelentőségük volt, hanem a társadalmi élet fontos színhelyei is, stabil bevételi forrást jelentettek és növelték alapítójuk népszerűségét.
A legaktívabb fürdőépíttetőnek Szokollu Musztafa tekinthető, akinek nevéhez tizenhat ilyen létesítmény fűződik, köztük a budapesti Rudas és Császár fürdő is.
A magyarországi török hódoltság kezdetével a települések sziluettje gyorsan megváltozott, ám amilyen gyorsan történt ez a változás, olyan gyorsan alakult vissza a városok képe a főváros, Buda 1686. évi visszafoglalása után. A 17. század végétől kezdődő újjáépítések jelentős átalakulást hoztak.
A klasszikus oszmán dzsámi építészet remekei
A klasszikus oszmán dzsámi építészet csúcspontját az 1569-1574 között épült edirnei Selimiye dzsámi jelenti, amely Mimar Sinan alkotása. A dzsámi kupolájának átmérője meghaladja az Hagia Sophiaét, és különlegessége a belső kiképzés eleganciájában és egyediségében rejlik. A négy sarkon álló, hetven méter magas minaretek uralják a város horizontját.
Az oszmán dzsámi építészet 19. századi korszakának egyik kiemelkedő alkotása a Boszporusz partján álló Ortaköy dzsámi, amelyet Karabet Balian és fia tervezett.
Török-iszlám építészet Magyarországon
A török-iszlám építészet Magyarországon sajátos módon egészíti ki az ország építészeti stílusait. Bár a magyar művészettörténet zömmel mellőzi a török kori emlékeket, néhány kimagasló értékű alkotás ma is tanúskodik erről az időszakról.
A török-iszlám kultúra a hazai szobrászat és festészet számára nem nyújtott ösztönzést, mivel az iszlám vallás tiltotta az emberábrázolást. Emiatt a használatba vett keresztény templomok figurális díszű oltárait, berendezési tárgyait megsemmisítették, és a falfestményeket meszelték át.
A törökök elsősorban ott építkeztek, ahol nem állt rendelkezésre felhasználható régi épület, vagy ahol új építménytípus létesítésére volt szükség. Bár ezek mennyiségileg nem voltak sok, egyes városok, például Pest, Buda, Eger, Vác, Pécs és Temesvár városképe teljesen megváltozott a 17. században a hódoltság idején.
Magyarország a török-iszlám építészet nyugati irányú nyúlványát jelentette, ám ez a kulturális hatás csak tünékeny intermezzót jelentett, ellentétben a Balkánnal, ahol az iszlám vallás és szellemi hatások mélyebben és tartósabban beépültek a helyi kultúrákba.
A török kor Magyarországon röviden
Jelentős török-iszlám emlékek Magyarországon
Gázi Kászim pasa dzsámija (Pécs)
A pécsi Gázi Kászim pasa dzsámija, ma Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom, a magyarországi török-iszlám építészet egyik legmonumentálisabb alkotása. A 16. században épült dzsámi eredetileg a középkori Szent Bertalan templom helyén állt, és annak köveiből épült. A dzsámi 22 méteres belső magassággal és 16,5 méter fesztávolságú kupolával rendelkezik, és ma is a Széchenyi tér városképi központja.
Gül Baba türbéje (Budapest)
A Gül Baba türbéje egy nyolcszög alaprajzú, egykor félgömb téglakupolával fedett épület Budapesten. Gül Baba, a "Rózsák atyja", egy bektasi dervis volt, aki 1541-ben érkezett Budára. A legenda szerint halála után maga I. Szulejmán szultán is részt vett a temetésén. A türbét 1543 és 1548 között építtették.
Rudas fürdő (Budapest)
A Rudas fürdő török kori medencéje a 16. században épült Szokollu Musztafa által. A fürdőt eredetileg "zöld oszlopos fürdőnek" nevezték az egyik jellegzetes zöld oszlopa miatt. A fürdő három részből állt: előcsarnokból (camekán), átmeneti épületrészből (sogukluk) és a valódi fürdőcsarnokból (sicaklik).
A török kori városfalon belül emelt Király fürdő is említést érdemel, melynek vizét eredetileg vörösfenyő csöveken keresztül vezették oda. Evlia Cselebi "Kakaskapu fürdőnek" nevezte, mivel nem messze volt tőle egy várfalon nyíló átkelőhely.
Várfalak és tornyok
Buda a törökök számára hadászati szempontból is stratégiai fontosságú város volt, ezért a várfal erődítésére is nagy gondot fordítottak. Ennek emlékei a Murád pasa tornya, Veli bej tornya és Karakas pasa tornya.
A másfél évszázados török megszállásra olyan kevésbé látványos épületrészek is emlékeztetnek, mint például a budai kapucinus templomban található egykori dzsámi falmaradványai, vagy a pesti Belvárosi Plébániatemplomban előkerült mihráb.
tags: #dzsamik #epitese #a #torok #hodoltsag #idejen