Gerenda beépítés nyílás fölött: tudnivalók és gyakorlati tanácsok

A gerendák beépítése nyílások fölött kulcsfontosságú eleme az épület szerkezetének stabilitásának és biztonságának. Legyen szó új építésről vagy felújításról, a megfelelő gerendák kiválasztása és szakszerű beépítése elengedhetetlen a hosszú távú tartósság és a balesetek elkerülése érdekében.

A födémek az épület vízszintes lehatárolására szolgálnak. Míg a városi házaknál és az újabb építkezéseknél a födémeknek komoly teherviselő szerepük volt, addig a régi falusi építkezésnél általában ez a funkció kisebb szerepet kapott. A födémeket két fő típusba sorolhatjuk: a síkfödémek és a boltozott födémek. Ez utóbbi nem jellemző a paraszti építkezésre, főleg nem a vályogépítkezésre. A síkfödémeket megjelenésük szerint két fő csoportba oszthatjuk: a látható gerendázatos és a takart gerendázatos födémek. A második típus építése több anyagot kíván, ám ha fontosnak tartjuk a sík "plafon" meglétét, esetleg a plafon festését, bevakolását, akkor ez a megoldás a célszerűbb.

A gerendás födém beépítésekor hányféle változó adatot kell meghatározni, és a terhelés még szóba sem került. Könnyű belátni, mennyire nem közömbös, hogy egy födémen mennyi válaszfal készül, sőt találkoztunk már olyan extrém elképzeléssel is, hogy egy garázs alá tervezett pincét képzeltek el egyszerű vasbeton gerendás födémmel.

Az áthidaló építőelemek szerepe

Áthidaló épületelemek mindazon gerendaszerű, teherviselő elemek, amelyek a terhelés elosztását és/vagy az épületek alapnál magasabb szintjeinek terhelhető aljzatát képzik. Az áthidalók azok az I-gerendák is, amelyek a külső falak felső peremén kialakított úgynevezett koszorú oldalai között hidalják át a teret, ezek segítségével alakítják aztán ki a födémét, vagy többszintes épület esetében az egyes szintek aljzatát. És áthidalóknak nevezzük azokat a rövidebb, különleges szilárdságú elemeket is, amelyeket a nyílászárók, vagyis az ajtók és ablakok fölé építenek be a falakba azzal a céllal, hogy ne azok tartsák a föléjük kerülő falazat súlyát - hiszen ezek értelemszerűen nem is lennének képesek erre.

A rövid áthidalók funkciója, hogy átvegyék a fölöttük lévő falazat súlyát, és azt biztonsággal osszák el a falak támasztó részein. A mai modern áthidalók első pillantásra egyfajta „téglagerendáknak” néznek ki - valójában azonban különleges szerkezetű és különleges eljárással készülő elemek.

Az E gerenda és a béléstestek

Az építkezések során gyakran alkalmazott födémszerkezet az E gerendás födém. Ez a technológia az egyik leggyakoribb, ha nem a leggyakoribb betonfödém fajta hazánkban. Ez a népszerűség annak köszönhető, hogy használatával egy rendkívül stabil, tartós és viszonylag olcsó betonfödém építhető.

Az E gerenda egy egyszerű betongerenda, amit a betonüzemben öntenek ki az erre kitalált gyártósoron. Az anyaga vasbeton, amit speciális formájú zsalukba öntenek. A zsalukba az öntés előtt előfeszített vaspászmákat (betonacél) helyeznek. A gerenda alsó öve már más tészta: itt jelentős húzóerő lép fel, és a kefnik is ide támaszkodnak fel. Így ide a gyártók több betont és vasat is becuccolnak: 5-7 szál vasat és ellapuló talpat öntenek a nagyobb húzóerő és inercia elérésének érdekében.

A kefnik, vagy más néven béléstestek kicsit olyanok, mint a zsalukövek: üreges, vasalatlan betonelemek. A formájuk szerint olyan leírhatatlan izék: téglatest alakúak, de van két válluk, ez támaszkodik fel az E gerendákra. Súlyuk kb. 20 kg/db, és lukas (osztás van a lyukban) a közepük. A luk azért van ott, könnyebb és olcsóbb lehessen a béléstest.

Az E gerenda méretei és árai

Az E gerendáknak kétféle magassági és rengeteg hosszúsági mérete (60 cm-enként növekvő) van. Az E gerendákat meglepő módon E betűvel jelölik. Az E betűt egy szám követi, ami a falköz méretét adja meg. Ez a méret nem a gerenda teljes hossza! A teljes gerendahossz a falra felfekvési hosszak + a falköz hossza! A felfekvési hosszak 5 m-es gerendahosszig 10-10 cm, afelett meg 12-12 cm.

A kefnik (béléstestek) méretei

Hazánkban háromféle kefni méretet szokás használni. Ez azért van, mert az E-gerendáknak is több magassági mérete van, és így jönnek ki szépen síkba.

• EB 30/19: Ez a legkevésbé elterjedt béléstest típus. Csak a 30 cm-es tengelyközzel lerakott E gerendák közötti rést tölti ki.
• EB 60/19: Ez a legelterjedtebb kefni méret. 60 cm tengelytávolságra elhelyezett E gerendák közét tölti ki. A /19 a kefnik és az E gerendák magasságát mutatja meg.
• EB 60/24: Újabb ritka kefni fajta. Nagyon hasonlít az EB 60/19 -esre, csak 19 cm helyett 24 cm magas. Ezt szokták magasított kefninek becézni.

Gyakorlati kivitelezési tanácsok

A gerendák és kefnik rendelésekor a terv alapján pontosan ki kell számolni a szükséges mennyiséget. Több tüzéptől és kereskedőtől érdemes árakat kérni. Fontos a szállítással együtt kérni az anyagot, méghozza KCR-es kocsival! A gerendák súlya miatt ez nem a kézzel pakolgatós kategória.

A szállítás időzítése is fontos: ha nincs kész a téglafalazatunk, hiába hozattuk frankó KCR-es teherautóval a födémet, nem tudja majd felpakolni a helyére a darus kocsi. Mindenképpen daruztassuk fel a falak tetejére először a gerendákat, utána a földre 1-2 raklap kefnit. A kefniket kézzel felpakoljuk a gerendák közé, és erre mehet a többi raklapos béléstest.

Az építész tervtől nem érdemes eltérni, mert ha gáz van, akkor hirtelen te leszel a felelős, a hatóságok szénné büntethetnek, és simán a nyakadba szakadhat a ház, mind a sok-sok tonnájával.

A béléstesteket kézzel szorosan egymás mellé kell rakosgatni. Miközben a dögnehéz kefnikkel egyensúlyozunk, arra is vigyázzunk, hogy a már berakott kefnikre ne lépjünk, mert simán beszakadhatnak alattunk a szemétjei, ezzel biztosítva egy kiadós mogyoróropit és zsacsipacsit. Szóval csak óvatosan.

A koszorú és felbeton készítése: az összetákolt beton gerendáink és béléstesteink még önmagukban baromira nem viselkednek egységesen. Na így ütünk két legyet egy ütésre. Így minden mindennel egyben fog dolgozni, ami építészetileg sosem hátrányos: lesz egy koszorúnk, ami összefogja a téglafalunkat. Lesz mellette egy felbetonunk, ami rendes járható födémet ad, akár még egy szintet is ráépíthetünk.

A vasbeton koszorú a következő emeletnyi tégla alapja lehet. Ennek az egész technológiának a lelke a terv szerinti összevasalás: gyönyörű, folytonos vasalatú koszorú, a felbeton acélhálózása, és két technológia (és az e-gerendák lukainak) összekötése bekötő és pipavasakkal (terv szerint, ne a kocsmában kérdezd, hogy hogyan néz ki a pipavas!).

A betonozást se bagatelizáljuk el, az is baromira fontos: stetterrel, vibrálva érdemes legalább 6-7 cm felbetont minőségi betonból (C20/25) egybeönteni a koszorúval, és a gerendák hézagaival (kiékelés). Ha ezt nem rontjuk el, akkor van esély a sikerre (repedésmentes födém).

A gerendabeépítés buktatói

Az építési engedély kiadása után az építtető nem kért statikai, és kiviteli terveket, és a rendszeres műszaki ellenőrzést sem vették igénybe. A szükséges gerenda sűrűséget, a rábetonozás vastagságát, minőségét az engedélyezési terv leírásában meghatároztuk.

A Porotherm gerendás födém kivitelezéséről tudni kell, hogy a gerendák telepi formájukban nem teherbíróak, ezért kivitelezés közben a födémet 1,5 méterenként alá kell támasztani. A helyszínre érkezve a következőt tapasztaltuk: A pince teljes szerkezete elkészült. A földszinti falazat elkészült, az előírásoknak megfelelően a földszinti födém fölött induló kémény helyét a teherhordó fal falazásakor kihagyták. A földszint feletti födém az előírásoknak megfelelően alátámasztva, a felbeton elkészült.

A kőműves az egyik homlokzati falnál elindította a gerendák elhelyezését, és az előírás szerinti sűrűséggel kiosztással haladt. A kémény számára kihagyott fal résnél kiderült, hogy egy gerenda éppen ütközne az építendő kéménnyel. A problémát a kőműves „egyszerű, és logikus” módon oldotta meg: levágta a gerenda végét. Ez a lehető legrosszabb választás volt. A gyártó minden gerenda számára minimum 12 cm felfekvést ír elő, ez a gerenda pedig még a falig sem ért el! Mivel a födém már be volt betonozva, ki kellett találni egy megfelelő megerősítést.

Felhívtam az építtető figyelmét, hogy amíg a megerősítést meg nem tervezem, és a kivitelezése el nem készül, a problémás gerenda alól a támaszt nem szabad kivenni. Később telefonon azt az információt kaptam, hogy a födém alól a támasz gerendákat kivették, de az elvágott gerenda alatt meghagyták a lábakat. Megterveztem egy acél szerkezetű megerősítést, és mentem megbeszélni a kivitelezését. A helyszínen azt tapasztaltam, hogy az elvágott gerenda nincs megtámasztva. Mint kiderült, a kivitelező a lépcsőt zsaluzta és szüksége volt még támasztó lábakra. Mivel a födémet megtámasztó lábak voltak legközelebb, azokat egyszerűen kivette, és vitte. Hatalmas szerencséje volt, a födém nem szakadt le. A felbetonba helyezett hegesztett hálóval a terhelés átboltozódott, és a szomszédos gerendák megtartották. De ha a födém megkapja a végleges kialakításnak megfelelő terheket, a szomszédos gerendáknak a méretezési tehernek a másfélszeresét kellett volna elviselniük.

A helyzetet nagyon egyszerűen el lehetett volna kerülni. Csak egy kicsi előre gondolkodás nem kerül semmibe.

Minden gerenda típusnál meghatározza a gyártó, hogy mennyi a gerenda minimális felfekvése a támasztó szerkezetre. Ha ezt nem tartjuk be, előfordulhat, hogy a gerenda a támasz mellett törik el, vagy a támasztó fal nem bírja a kis felületen átadott terhelést. A legtöbb előregyártott gerendánál a gyártó különböző bekötő vasak (bajusz vasak) beépítést írja elő a gerenda végeknél. Ez a gerenda, és a koszorú jobb együtt dolgozása érdekében szükséges, előfordul, hogy megfeledkeznek róla.

Elsősorban nyomott öv nélküli (Porotherm, Leier, Nádép-Fabeton, Fert …) födémgerendák igénylik a kivitelezés idején az ideiglenes, meghatározott sűrűségű alátámasztást. Ezek a szerkezetek beépítés, illetve a helyszíni beton megszilárdulása előtt, a végleges teherbírásuknak csak a töredékével rendelkeznek. Ennek szélsőséges példája a Porotherm födémgerenda, amit szállítani is csak élére állítva lehet. Ha ezeket a szabályokat nem megfelelően alkalmazzák, akkor jobb esetben csak a födém alsó síkja lesz egyenetlen, rosszabb esetben a gerenda is sérülhet, sérült gerendát pedig beépíteni tilos!

Az „E” és hasonló gerendáknál nem minden esetben készül felbeton. Ilyen esetekben különösen fontos a béléstestek és a gerenda közötti hézag kiöntése cement habarccsal. Amíg ez ne történik meg, addig a béléstestek el tudnak mozogni, és a gerendát sem támasztják megfelelően.

A födémek geometriai hibái elsősorban akkor fordulnak elő, ha a falegyent (a falazat felső síkját) nem megfelelően alakítják ki, vagy a korábban említett ideiglenes megtámasztásokat végzik rosszul. Ilyen esetekben a födém síkjával, vagy vízszintességével lehet gond.

A megfelelő teherbírású áthidalást kell alkalmazni. Az egyes elemek teherbírása a különböző felhasználási esetekben viszonylag bonyolult képletrendszer alapján számítható ki. Fontos, hogy az áthidalónak 25 centiméterrel hosszabbnak kell lennie az áthidalandó nyílásnál, hiszen mindkét oldalon 12,5-12,5 cm-rel túl kell nyúlnia azon! A felfekvési felületre (vagyis az áthidalandó téglasori öv 12,5 cm-es túlnyúlási területén) 1 cm vastag kiegyenlítő habarcsréteget kell felhordani (min. M2,5-os javított cementhabarcsból). Ebbe ágyazva kell elhelyezni az áthidalókat.

Különböző csatlakozásoknál rendszerint különböző anyagok találkoznak, és a különböző anyagok nem azonos mértékben veszik fel/adják le/eresztik át a hőt. Emiatt a hő nem egyenletesen, minden felületen azonos mértékben áramlik kifelé az épületből (vagy nyáron éppen fordítva). Az ablakok, ajtók különösen jó példák erre, hiszen egészen másképp kezelik a hőt, mint az őket körülvevő falak. Emiatt ezek környékén lecsapódhat a levegőből a pára, ami nedvesedést, hosszabb távon pedig penészesedést okozhat. Ezt a megfelelő szigetelés alkalmazásával meg lehet előzni.

A gerendák, deszkák leszabását a régi korokban szakemberek végezték: egy rosszul végrehajtott mozdulat több napos, hetes munkát tehetett tönkre. Nem véletlen, hogy a vályogházak legköltségesebb része a födém és a tetőszerkezet farészei voltak. A födém elhelyezése már nem igényelt nagy szakértelmet, általában az elhelyezést már az építő tulajdonos, vagy a kőműves végezte.

tags: #e #gerenda #beepites #nyilas #folott

Népszerű bejegyzések:

• Apartmanok a Mátrában
• A fenntartható otthon jövője
• Új otthonok Budapesten
• Társasházi alapító okirat részletei
• Tetőtér beépítése társasházakban: jogi háttér