Hasznos alapterület kiszámítása: hogyan mérjük pontosan otthonunk minden négyzetméterét?

Hasznos alapterület számítása fontos téma lakásvásárlásnál, felújításnál és bútorozásnál egyaránt. Ez az a terület, amelyet ténylegesen használhatunk, és amely a mindennapi élethez szükséges teret jelezheti pontosan. A cikk részletes útmutatást ad arról, hogy mi számít bele és mi nem a hasznos alapterületbe, hogyan lehet pontosan kiszámolni, és mire érdemes figyelni a gyakorlatban.

Mi az a hasznos alapterület?

A hasznos alapterület a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. Ez a definíció vonatkozik a bankokra és a CSOK Plusz rendeletre is. A nettó alapterület viszont a falakkal és más épületszerkezetekkel részben vagy egészben közrefogott terület vízszintes vetületben számított területe. Így a hasznos alapterület a nettó alapterület azon része, amelyen belmagasság eléri vagy meghaladja az 1,90 m-t. A helyiségek belső falsíkjai közötti területet mérjük, nem pedig a falak vastagságát vagy a beépített elemek által elfoglalt területeket.

Mit mérünk, és mit hagyunk ki?

Mi tartozik a hasznos alapterületbe?

  • Szobák és közlekedők: nappali, hálószobák, előszobák és minden olyan helyiség, amelyet nap mint nap használunk.
  • Konyha és fürdőszoba: ezek területe is a hasznos alapterület része, berendezéstől függetlenül.
  • Tárolók: belső tárolók, kivéve ha a falakon belül építették be és nem használható másra.
  • Tetőtéri helyiségek: csak az a része számít, ahol a belmagasság meghaladja az 1,90 m-t.

Mi nem tartozik a hasznos alapterületbe?

  • A falak vastagsága.
  • Lépcsők és padlások: általában nem számítanak, kivéve ha fölöttük használható tér van.
  • Garázs és erkély: ezeket külön számítják be, nem tartoznak a hasznos alapterületbe a legtöbbször.
  • Gépjárműtárolók és pinceszinti helyiségek.

Hogyan számoljuk ki a hasznos alapterületet?

1) Mérjük meg minden helyiség hosszát és szélességét, majd szorozzuk össze, hogy megkapjuk az adott szoba nettó alapterületét (például egy 4 m x 3 m-es szoba 12 négyzetméter).

2) Összeadjuk az összes belső területet, amelyet használni fogunk (családi házban és lakásban egyaránt). Ezt követően levonjuk a nem hasznosítható részeket, például alacsony belmagasságú tetőrészeket, a tető téglalapjaihoz kapcsolódó területeket vagy a lépcsők alatti tárolókat.

3) A tetőtér esetén figyelembe kell venni az 1,90 m-es belmagasságot: a belmagasság alatti, 1,90 m alatti részeket ki kell zárni a hasznos alapterületből.

Példák a gyakorlatból

  1. Kis szoba: 5 x 4 méter szoba nettó területe 20 m². Ha van 0,5 m² ablak alatti beugró, amely minimálisan vesz el területet, akkor a hasznos alapterület 19,5 m².
  2. Tetőtéri lakás: ha a lakás 50 m², és 10 m²-en a belmagasság kevesebb, mint 1,90 m, akkor ezt a 10 m²-t ki kell vonni, marad 40 m².
  3. L alakú nappali: bontsuk két részre (4 x 3 méter -> 12 m², 2 x 2 méter -> 4 m²), összesen 16 m².
  4. Fürdőszoba és előszoba összevetése: 3 x 2 m-es fürdő 6 m², 2 x 2,5 m-es előszoba 5 m², együtt 11 m² hasznos alapterületet jelentenek.
  5. Garázs és erkély kizárása: egy 60 m²-es lakásnál 10 m² erkély és 15 m² garázs van, ezek általában nem számítanak a hasznos alapterületbe, vagy csak részben csökkentő tényezőkkel vonhatóak hozzárészeleként.

OTÉK és jogszabályi összefüggések

A hasznos alapterület definíciója a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, illetve a 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet és a kapcsolódó módosításokban található meg. A belmagasság 1,90 m feletti területek számítanak hasznos alapterületnek, és a kölcsön vagy CSOK fogalmaihoz kapcsolódó értékelések ezt veszik alapul. Tetőtérnél a ferde tetősík alatti 1,90 m alatti részeket nem számítjuk bele. A külső fedett területek (fedett terasz, lodzsa, erkély) esetenként 50%-os csökkentő tényezőként jelenhetnek meg az értékelésben, de ez jogszabályonként és értékelőtől függően eltérő lehet.

Gyakorlati figyelmeztetések

Érdemes tisztázni az erkélyek, teraszok beszámítását jogi és értékbecslői gyakorlat szerint, mert az OTÉK-hez kötött értelmezések eltérhetnek a NAV vagy más jogszabályok értelmezésétől. Társasházi lakásoknál gyakran nem számítanak be úgy a hasznos alapterületbe, mint a garázsok a családi házaknál. Tetőtér esetén fontos a 1,90 m-es belmagasság kiemelése a számításból, és az ilyen részeket kizárólag a teljes területet érintő belmagasság alapján kell mérni.

infographic a hasznos alapterület fogalmáról

Jorge Fontan építész magyarázata az alapterület arányáról

Hogyan készülhet egyszerű ellenőrző lista?

  • Mérjük meg minden releváns helyiség hosszát és szélességét, számoljuk ki az alapterületet.
  • Az egyes területeket külön-külön is összeadhatjuk, figyelembe véve a belmagasságot és a tetőtér sajátosságait.
  • Elvégezzük a kivonásokat a nem hasznosítható részekből (pl. alacsony tetőtérrések).
  • Összevetjük a nettó és hasznos alapterületet a jogszabályi meghatározásokkal és a helyi előírásokkal.

Összegző megértés és gyakorlati alkalmazás

A hasznos alapterület kiszámítása során az alapelvek közé tartozik, hogy a belmagasság és a használható tér legyen meghatározó, és a falak, oszlopok vagy egyéb beépített elemek által elfoglalt területek nem kerülnek beleszámításra. A garázs és a külső erkélyek beszámítása a jogszabályok és az értékelők gyakorlatának kérdése, ezért mindig érdemes aktuális helyi előírásokat és az értékbecslők iránymutatásait követni. A pontos számokkal mindig egyértelműbb a döntés a vétel vagy felújítás előtt.

tags: #ecel #3 #tipusterv #tetoter #negyzetmeter #mennyi

Népszerű bejegyzések: