Eger Szépasszonyvölgy szőlő zártkert: történet, pincerendszer és mai lehetőségek
Eger híres a finom borairól és történelmi borvidékéről. Azt talán kevesebben tudjuk, hogy a híres Egri szőlészetet az 1200-as években olasz és vallon telepesek honosították meg. A legenda szerint 1552-ben a maroknyi magyar sereg részben azért bizonyult olyan ütőképesnek a harmincszoros túlerővel rendelkező török támadással szemben, mert a magyarok a Bika vérét itták, s ezzel elrettentették az amúgy alkoholt nem fogyasztható törököket.
A Szépasszony-völgy a város egyik legismertebb része, ahol a pincék és borházak a vulkanikus riolittufába vájt pincefalakban rejtőznek. A földművesek egy híresen szép asszonyról mesélnek, aki itt árusított finom borokat az egyik pincében, míg más hagyományok szerint egy úri villa kikapós szép asszonyáról kapta nevét a völgy. A Szépasszony-völgy nevének első levéltári emléke 1843-ból származik, de a hely sokkal régebbi hagyományokat őriz.

A völgy keletkezése és a pincekultúra
A pinceket a föld mélyedéseiben, elsősorban riolittufába vágták ki, amely kiválóan formálható és a bor állandó 10-15 °C-os hőmérsékleten tartható az év minden szakában. A Szépasszony-völgyi pincesorok mintegy emberöltő óta Eger legismertebb részét képezik, és borospincéi az utóbbi évtizedekben idegenforgalmi jelentőségük révén országos hírre tettek szert. A város központjától mintegy fél kilométerre felfelé, ÉK-DNY irányban fekvő völgy első neve Koháry völgye volt, és az egész térséget 1772-1774-ben Koháry-völgynek emlegették. A név eredetét több elbeszélés is magyarázza: egyesek szerint a völgyben egy szépasszony birtokolt részt, mások szerint egy híres asszony árusította itt pincéjében a bort.
A város a 18. század közepéig városfallal volt körülvéve, kapukkal, köztük a Hatvani kapuval, amely a völgy kapujaként is funkcionált. A püspök földesúr pincevágásra szolgáló telekjuttatásai révén rohamosan megszaporodtak a pincek, és néhány év alatt 1781-re már 32 borospincét írtak össze. A Szépasszony-völgy mai Öreg sorában két pince is található, amelynek falait domborműves faragások díszítik, például a 15. számú pince bejáratánál 1777-es évszám látható. A völgy torkolata fölött a Farkas völgyön csörgedező Koháry-kút is megfigyelhető.

A borrábítás és a mulatság hagyományai
Az Egri Bikavér a 18. században vált híressé, amelynek alapanyagát lúdtalpú fekete szőlő, török góhér, fekete frankos és gordoványos adta. A borok bel- és külkereskedelme a 18. században kezdődött, a bormérést pedig a pincekben végezték: a gazda 50 krajcárt, később 10 fillért kért egy nyelet borért. A termelők bormérése még a 19. században is fontos folyamatos bevételi forrás volt, és a bormérőket gyakran cégtáblás módon használták cégért szerzésére.
A hagyomány szerint a pincek látogatása kölcsönös társalgást, ízlelgetést eredményezett: meglátogatták egymás pincéit, és több napon át „bandáztak”. A pincek közösségi kultúrája volt a középpontban: a gazdáé a pince, az asszonyé a pénz, mégis összegyűlve, megosztva a borral kapcsolatos élményeket. A betakarítás és a boros ünnepek idején a káposztalevél és a káposztalevéllel díszített abroncsok a bormérések jellegzetes eszközei voltak.

A Szépasszony-völgy mai vonzereje és ingatlanlehetőségek
Ma a völgy a város turizmusának egyik központja: a pinceházak és borházak hagyományőrző jellegüket megőrizve kínálnak borspecialitásokat, helyi gasztronómiát és kulturális programokat. A Szépasszony-völgy közelében kínálnak eladni ingatlanokat is: például 1080 m2-es körbekerített szőlőskert Paphegy utcáról és Villavölgy felől, amelyet a megvétel után szőlő- és kerti tevékenységre lehet hasznosítani; közelében vízvezeték és villany bekötése is rendelkezésre áll. Emellett 517 m2-es építési telek, illetve 753 m2-es telkek is elérhetők a városban, például a Lajosvárosban, ahol az ikres beépítésre alkalmas telkek közül több is található, továbbá újabb kínálat a Paphegy dűlőn, melyen egy kétszintes ház is áll, és a telek nagy része termő gyümölcsfákkal van beültetve. Promóció, mely nem minősül ajánlattételnek.

Hagyományok és vallási emlékek a Szépasszony-völgyben
A Szépasszony-völgyben található egyik jelentős történeti épített emlék az 1777-es évszámot viselő pince, amely barokk díszítményekkel és a bejáratnál található háromszögletű oromfal nyílásaival és szellőző nyílásaival ismert. A pincefalakon elhelyezett domborművek és a falon lévő feszület, felette ötágú korona mind az adott korszak mûvészeti stílusát tükrözik. A 9. számú pince torkolatát pedig egy öt figurából álló díszítő csoport ékesíti. A részletes történeti leírások szerint a völgyben több ezer pince található, melyek között számos különleges elnevezésű és formájú pince található, például a Szépasszony-völgy I.24. számú borháza, amelyet a török/idők előtti korszakból is származtatnak.
A Páli Szent Vincéről elnevezett Irgalmas Nővérek Társulata kápolnája (2000) a szőlő- és kertművelés személyi közösségéről is szól: a nővérek 10 tagja nem beteggondozással foglalkozott, hanem a szőlő- és kertműveléssel, állattartással biztosították a rend önfenntartását. A kápolna mögötti területen állt a rend otthona, a Disznófű sor szalonnasütő park területén egy akol, ahol korábban sertést és birkát tartottak, összekötve a kápolnával egy kocsi nyom szélességű gyalogúttal. A kápolna a Mennybe Felvett Királyné nevet kapta, külső oldalán pedig Jézus szobra található.”

- Keressük fel a völgyet, találjuk meg kedvenc borunkat, és adjuk át magunkat a hely varázsának.
- Figyeljünk a pincek építészeti különlegességeire és a történeti faragásokra.
- Ismerjük meg a hagyományokat: bandázás, bormérések, és a pince-közösség kultúrája.
Ingatlanpiaci fragmentumok a környéken
- 1080m2-es körbekerített szőlőskert eladó a Paphegy utcáról és Villavölgy felől; víz- és villamos bekötés a telek előtt.
- 517 m2-es építési telek a Lajosvárosban, ikres beépítésre alkalmas, rendezett és sík terület.
- 1161 m2-es telek a Paphegy dűlőn; rajta egy kétszintes, vegyes építésű, 28 m²-es kis ház; fontos, hogy a telek nagy része gyümölcsfákkal be van ültetve.
- 753 m2-es telek a Pásztorvölgyben, 30%-ban beépíthető, közművek a telekhatáron.

Szóvivő érdekességek és legendárium

A Szépasszony-völgy nevének eredetéről a szakirodalom szerint több történet él együtt: egyesek a pogány magyar ősvallás istenasszonyát látják benne, Vénuszhoz hasonló alakot; mások szerint egy szép asszony árusította itt a bort; megint mások szerint egy úri villa kikapós asszonyáról kapta a nevét. A földalatti üregek és pincerekonstrukciók között a legérdekesebb példák közé tartozik az 1777-ben kialakított pince, amely barokk díszítésekkel és különféle vallási motívumokkal rendelkezik. A borral kapcsolatos hagyományok és szokások tovább élnek a mai napig a Szépasszony-völgyben, ahol a bor- és kultúrkastély élményével gazdagodhat a látogató.
tags: #eger #szepasszonyvolgy #szolo #zartkert
Népszerű bejegyzések:
- Petőfi tér revitalizációja Gödöllőn: építészet és közterek
- Hogyan vásároljunk piaci ár alatt ingatlant?
- Otthonteremtés egy helyen: személyre szabott pénzügyi tanácsadás
- Sátor tetővel megépített balatoni iker-kockaház bemutatása
- A tényleges tulajdonos fogalma a közgazdaságtan szemszögéből: Szalai Ákos
