Átalakított balatoni iker-kockaház: Sátor tető, modernizált belső és új fénykapu

Az építész munka végeredményéről csak úgy süt a kreativitás. Szöveg: Torma Tamás Fotó: Bujnovszky Tamás Olvasási idő: …Hirdetés Átalakított balatoni iker-kockaház nyaraló Szántódon. Alaposan átalakított, tegyük hozzá rögtön, sőt. Képeinken nem derül ki rögtön, de bizony egy igazi, tőrőlmetszett kockaházzal van dolunk. Az úgynevezett Kádár-kocka a magyar építészet megemészthetetlen és megkerülhetetlen darabja: egyrészt hamarosan a Szentendrei Skanzenben is látható lesz belőle egy, másrészt viszont a szakma jó része úgy tekint rá, mint valami vírusra, ami kiszorította a hosszútelkes, nyeregtetős, „hagyományos” parasztházat, tönkretéve ezzel a tradicionális magyar faluképet. Eredete nagyjából a népmesei ködbe vész, de az ötvenes évektől legalább félmillió ilyen sátortetős kockaház épült fel a magyar falvakban, és hiába nevezték az írástudók fattyúhajtástól kezdve mindennek, a lakótelepi paneltömbök mellett az ország másik legmeghatározóbb épülettípusává vált. Ilyen áll a szomszédban, és egy ilyen ikerrészt örökölt meg a megbízó is, ráadásul ikersége miatt ez nem is a klasszikus kocka a gúlás sátortetővel, hanem ikersége miatt duplájára hízott nyeregtetővel - és hangsúlyos, a forgalmas utca felé forduló főhomlokzattal. Bauer Polla és Onodi András munkájából csak úgy süt a kreativitás. Az utcától jobban elzárkózandó, először tömören, az oromfal megismételésével akarták létrehozni ezt a fémvázas fabővítményt, végül oldalra került - ezzel ugyan kevesebb helyet nyertek, viszont sokkal harmonikusabban illeszkedik az épület tömegéhez és egyben jelentősen átformálja és fel is frissíti azt. Először is csak az utca felé és földszinti részén zárt, mint egy kapu - a többi vagy egészben nyitott, illetve a nyitottság és zártság kellemes határmezsgyéjén egyensúlyozik. Így hatolhat át akár az oldalán vagy padlórésein is a fény, de nyitható-zárható ablaktámlákkal intimebbre is zárkózhat, kapcsolatba került az emeleti konyhával, ugyanakkor a többfajta fa egészen különleges hangulatot tud itt teremteni. A képek alapján nem véletlenül érezni úgy, mintha egy sokkal tágasabb és „jelentőségteljesebb” bővítésben lennénk.

Miért számít a Kádár-kocka megközelítése?

Az úgynevezett Kádár-kocka a magyar építészet megemészthetetlen és megkerülhetetlen darabja: egyrészt hamarosan a Szentendrei Skanzenben is látható lesz belőle, másrészt viszont a szakma jó része úgy tekint rá, mint valami vírusra, ami kiszorította a hosszútelkes, nyeregtetős, „hagyományos” parasztházat, tönkretéve ezzel a tradicionális magyar faluképet. Eredete nagyjából a népmesei ködbe vész, de az ötvenes évektől legalább félmillió ilyen sátortetős kockaház épült fel a magyar falvakban, és hiába nevezték az írástudók fattyúhajtástól kezdve mindennek, a lakótelepi paneltömbök mellett az ország másik legmeghatározóbb épülettípusává vált.

Az ikerség és a közterekhez való viszony

És egy ilyen ikerrészt örökölt meg a megbízó is, ráadásul ikersége miatt ez nem is a klasszikus kocka a gúlás sátortetővel, hanem duplájára hízott nyeregtetővel - és hangsúlyos, a forgalmas utca felé forduló főhomlokzattal. Az utcától jobban elzárkózandó, először tömören, az oromfal megismételésével akarták létrehozni ezt a fémvázas fabővítményt, végül oldalra került - ezzel ugyan kevesebb helyet nyerték, viszont sokkal harmonikusabban illeszkedik az épület tömegéhez és egyben jelentősen átformálja és fel is frissíti azt.

Fény és intimitás játéka

Először is csak az utca felé és földszinti részén zárt, mint egy kapu - a többi vagy egészben nyitott, illetve a nyitottság és zártság kellemes határmezsgyéján egyensúlyozik. Így hatolhat át akár az oldalán vagy padlórésein is a fény, de nyitható-zárható ablaktámlákkal intimebbre is zárkózhat, kapcsolatba került az emeleti konyhával, ugyanakkor a többfajta fa egészen különleges hangulatot tud itt teremteni. A képek alapján nem véletlenül érezni úgy, mintha egy sokkal tágasabb és „jelentőségteljesebb” bővítésben lennénk.

Képi részletek: a kapuhoz vezető tömítés, a fémvázas fabővítés és a nyitott-zárt felületek jellege

Az erőteljes faanyaghasználat és a finom fényjáték különleges hangulatot ad az épületnek, miközben a belső terek funkcionálisak és jól skálázottak a nyaraló üzemmódjához. A bővítés nem csak esztétikai, hanem szerkezeti feladatokat is átpozícionált: a tömegérzetet és a használhatóságot egyszerre növelte, miközben megőrizte az ikerségből adódó identitást és a sátortető hagyományát a modern megoldásokkal ötvözi.

Infografika és vizuális segédletek

Infografika: Kádár-kocka történeti áttekintés, sátortető és nyeregtető összehasonlítása

Kádár kocka felújítás - a teljes Házfelújítás folyamata előtte utána képekkel

Helyszín és kontextus

Az újragondolt balatoni nyaraló Szántódon áll, ahol az architektúra a környezethez igazodik, miközben megőrzi a hagyomány és a modern életstílus közötti harmóniát. Az utcáról nézve a kapu-szerű földszinti rész és az oldalirányú nyitottság esztétikailag is koncentráltabb figyelmet vonz, és a belső térben a fényáramlás finom ritmusa érvényesül.

Elem Jellemzők
Tetőforma Sátortető → duplán nyílt nyeregtető az ikerség miatt
Párkányzás Ablaktámlák nyithatók-zárhatók, a fény játéka a belső térre irányul
Külső megjelenés Fémvázas fabővítmény, oldalra került, harmonizál a tömegével
Belépőkapu Földszinti zártság az utcára nézve, belső térben nyitottság

A részletekből látszik, hogy a projekt nem csak felújítás, hanem újszerű, személyes hangulatú átalakítás, amely megőrizte a sátortetős kockaház örökségét, miközben frissességet és modern kényelmet adott a nyaraló számára.

tags: #ketszintes #satortetos #kockahazak

Népszerű bejegyzések: